1903 októberében Nagygyűlésre készült a magyar katolikusság. Ez alkalomból a Religio című újság vezércikke keresztény szociális akció programot hirdetett. A lap főszerkesztője Breznay Béla volt, aki nem bíbelődött egy saját program összeállításával, hanem átvette Dr Bilczewski József lembergi lat. szertartású érsek nagyböjti körlevelében foglaltakat. Tehette ezt annál is inkább, mert szerinte a galíciai viszonyok nagyon hasonlóak a magyarországiakhoz.

A mai olvasót meglepi a hajdan volt Monarchia egysége. Józef Bilczewski érsek székhelye Lemberg (Lviv) ma Ukrajnában van, de az első világháborúig a Monarchiához tartozott. Az akkoriban főleg lengyelek és ukránok által lakott várost ugyan a Kárpátok elválasztották hazánktól, de számos jel mutatja, ez a most ismertetendő program is, hogy nagyon odafigyeltünk mindarra, ami Lembergben történik. Manapság ez nem így van. Mivel a Szovjetunió idejében a város tőlünk szinte teljesen el volt zárva, kiesett a látókörünkből. Igy azután kevesen tudják, hogy a Religio által idézett program nem akárkinek, hanem Szent Bilczewski Józsefnek a körlevele. Az alábbiakban ezt ismertetem.

1. A katekizmus alapos tanítása. Azért oly nagy a jellemerő hiánya és a lelkiismeretlenség, mert a vallásos meggyőződés alapja, a katekizmus oktatása gyenge. A katolikus elvek ismerete nem áll a világi dolgokban való kiművelődés magaslatán.  

2. A szentségekhez való járulás felélénkülése. A jellem és lelkiismeret megerősítésére, a szenvedélyek féken tartására, az erények tökéletes kifejlesztésére, természetfeletti isteni segítségre van szükségünk. Ezt a szentségekből, kivált a gyónás szentségéből és az oltáriszentségből merítjük.

3. Az erkölcsök rendszeres védelme. Félre tehát a ronda színházi előadásokkal, félre az erkölcstelen levelező-lapok áradatával s a romlást terjesztő lapok befolyásával! Csak így marad az ifjúság testileg-lelkileg ép és egészséges, csak így nevekedik belőle eszményekért lelkesedő nemzedék, csak így válik belőle tisztességes és anyagi és szellemi vagyont szerző és gyarapító munkás.

4. Templomok, plébániák, iskolák, óvodák alapítása és emelése. A vallási szükségletnek elejébe kell menni: a népet vallási kötelességének teljesítésében segíteni, lelkesíteni, buzdítani kell. Ennek egyik főeszköze, a vallási kötelességek teljesítésének könnyítése. Erre jó; a sok templom, sok plébánia, sok kat. iskola, sok kat. óvoda.

5. A továbbiakban a körlevél az un. hitbuzgalmi egyesületekről szól. Első helyen a Szent Vincze egyesületeket említi. Ezek emelik az áldozatkészséget, növelik a keresztény szeretetet, meggyógyítják a testi nyomorok mellett a lelki bajok sebeit is. Mária-kongregációk. Valaha a keresztény társadalomban úgyszólván ők tartották fenn a katolikus szellemet. Minden rendűek, rangúak és korúak számára szervezni kell ezeket a gyülekezeteket, mert Mária tisztelete mindig fokmérője volt a keresztény hitéletnek, az erkölcsök tisztaságának és erejének. Szent Ferencz harmadik rendje. Korunk főbűnei : az önzés, a bírvágy, a féktelenségig jutott engedetlenség. Ezek ellen a ferences harmadik rend szelleme kipróbált lelki gyógyszer. Oltáriszentség társulatok. A lelki élet forrása. Ez az a középpont, a mely körül a Krisztusban való megújhodás világrendje forog. A Szent Családról nevezett egyesületek terjesztése. A názáreti szent család mintájára vissza kell állítani a keresztény család tisztaságát és szentségét. Jó családi élet nélkül nincs nemzeti élet, csak a kihalás irányában. A program kitér a keresztény szakegyesületekre. Nálunk is van ilyen, pl. Keresztény Orvosok Szent Lukács egyesülete.

6. Az ünnepek megszentelése. Az ünnepek lelki felüdülést adnak az embernek, amelyre korunknak nagy szükségét senki sem tagadhatja.

7. Lakáskérdés. A templom után ez a családnak a szent helye. Ennek az ügynek elhanyagolása minden más igyekezetet tönkre tehet.

8. Olvasó-körök a nép számára népkönyvtárakkal. A népiratokat és lapokat oda kell javítani, hogy valóban neveljék a népet és nemesítsék, hogy ne csak jogait hangoztassa, de kötelességeit is művelt lélekkel teljesítse.

9. A szociális jólét érdekében takarék- és kölcsönpénztárak hálózatát kívánja, minden faluban szükséges egy fiók, keresztény földműves önművelő egyesülettel és fogyasztó szövetkezettel kapcsolatban. Sürgeti az idő és pénz kímélő magatartást. Azt javasolja, hogy a lakodalom például csak egy napra terjedjen, a szülői házban legyen, az ivók és vendéglők kizárásával, szükség esetén keresztény egyesület vagy üzlet helyiségében. A vásárokon való dorbézolás ellen is akciót kell indítani.

10. Jogvédelem. Intézkedni kell, hogy a nép minden faluban jogügyi felvilágosításban és tanácsban részesüljön és a munkásoknak is keresztény jogügyi iroda álljon rendelkezésére ingyen.

120 éve körülbelül ezek lehettek egy mindent átható keresztény társadalmi megújhodás akciójának program-pontjai. És itt már nem vitatkozni kell, hanem tenni, írta a Religio. A népet máris nagy részében elidegenítette Istentől s az ősök keresztény erkölcseitől a „nemzetközi” és „nemzeti” szociáldemokrácia. Mentsük meg a mi még megmenthető. Egyesült, egymásra támaszkodó erőkkel csodákat lehet művelni, de az oldott kéve állapotából sohasem lehet kilábolni.

Mi a helyzet ma? Elegendő-e, ha a politikai programok közül választunk és annak megvalósítását szavazatunkkal elősegítjük, vagy van keresztényként további teendőnk? A fenti, 120 éves gondolatokból mit kellene ma is átvenni? (A hozzászólásokat az info@mkdsz.hu címre várjuk.)

Surján László