Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter volt a 24. Kereszténydemokrata Est vendége. A mintegy 100 főből álló közönséget Harrach Péter, az MKDSZ elnöke köszöntötte, az est háziasszonya M. Dobos Marianne újságíró, a Hír TV szerkesztő-műsorvezetője volt. Török Máté, a Misztrál Együttes vezetője megzenésített Babits és Radnóti versekkel tette felejthetetlenné az estét.
A miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar gazdaság miatt nem kell aggódni, mert a gazdaság alapszövetei sértetlenek. Ez azt jelenti, hogy
egy kis nyitott ország vagyunk nagyon magas export aránnyal, nagyon nagy beruházási intenzitással. Ez pedig továbbra is húzza a gazdaságot.
Ami viszont valóban sérült – ismerte el –, az a fogyasztás, különösen az élelmiszer-fogyasztás területe, ami összekapcsolódik az infláció kérdéskörével. Ez azonban átmeneti probléma, amit elsősorban a háborús infláció okoz, és valószínű, hogy amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is fog tűnni – állapította meg. A kabinet tervei szerint jövőre 4%-kal tudunk már növekedni egy alacsonyabb inflációs környezet mellett – hangsúlyozta.
A következő kérdés az élelmiszer-árstopok augusztus 1-i kivezetésére vonatkozott. Ezzel kapcsolatban a gazdaságfejlesztési miniszter két fő okot jelölt meg. Az egyik, hogy az élelmiszer-infláció csökken. A másik, hogy a június 1-től elindult kötelező akciózásokkal el lehet kerülni a jelentősebb árelemelkedést, ki lehet simítani az árakat. Nagy Márton szerint az élelmiszerárak egészét tekintve akár egy nulla százalék körüli infláció is elképzelhető. A kötelező akciózás ugyanakkor a felhalmozási hatást is csökkenti, amit például a benzinárstop-kivezetésnél vagy az étolaj esetében is láttunk. További segítség a vásárlóknak az online árfigyelés rendszerének bevezetése, amivel könnyen összehasonlítóvá válnak az árak, és amihez a magyarok körében rendkívül népszerű akciós újságok adták az ihletet.
Mindezek eredményeként a miniszterelnök által említett elvárás, hogy az infláció év végére egy számjegyűre mérséklődjön, nagyon is reális célkitűzés, sőt inkább az a kérdés, hogy 2024-ben vissza lehet-e ezt szorítani 3%-ra, ahol a válság előtt volt.
A legfontosabb árstop, a 2013-ban bevezetett rezsivédelem pedig továbbra is fennmarad – szögezte le Nagy Márton.
A gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy amit nem tudunk befolyásolni, az a világgazdaság alakulása, ahol jelenleg épp radikális változások zajlanak. Ahogy a globalizáció a strukturális problémák, politikai feszültségek miatt egyre inkább megtorpan, az eddig nyitott határok bezáródnak, már nem evidencia, hogy ha valahol olcsóbb egy termék, azt meg is tudjuk venni – mindegy, hogy Amerikából vagy Kínából jön-e.
Kérdés az is, hogy fenntartható-e egyáltalán a nyugati világban a háború előtt megszokott 2-4 százalékos inflációs iránycél egy olyan környezetben, ahol az energiaárak és a kamatlábak magasabban stabilizálódtak a háború, az ellátási láncok bizonytalansága és a versenykorlátozó intézkedések miatt
– ismertette Nagy Márton. Végig kell tehát gondolni, hogy nem követel-e olyan áldozatokat a megszokott inflációs sáv fenntartása az egy számjegyű tartományon belül, ami már nem éri meg – szögezte le.
Magyarország különösen is ki van téve ezeknek a változásoknak, mivel egy energiaintenzív gazdaságot építettünk eddig. Az energiaimportunk a háború előtt GDP-arányosan 4% volt, ami a legmagasabb az unión belül. Amikor a háborús-szankciós energiaválság megütött minket (7 milliárd helyett 17 milliárd euróért importáljuk az energiát), a vállalati szektorban a bérköltségekkel azonos szintre ugrott az energiaköltség, 2-ről 10 százalékra. Ez természetesen beépült a termelési költségekbe, emiatt a vállalatok emelték a fogyasztói árakat. A forint árfolyama emiatt gyorsan leértékelődött (ekkor látunk 400 vagy afölötti árfolyamot), ami tovább növelte az inflációt. A magyar emberek erre a fogyasztás radikális visszafogásával válaszoltak (az élelmiszer-fogyasztásban például két számjegyű a visszaesés), ezért a cégek már nem tudják tovább emelni az árakat.
A fogyasztás ilyen mértékű visszaesése viszont már visszahúzza a gazdaságot, ezért a kormány fogyasztásélénkítő eszközöket vezetett be.
Ilyen például a SZÉP-kártya keretének 200 ezer forinttal történő emelése és kiterjesztése a hideg élelmiszerekre, valamint a babaváró hitel feltételeinek módosítása január 1-től. A gazdaságpolitikai szempontok mellett persze szociálpolitikai szempontokat is figyelembe kell venni a kormányzatnak. A lakosság szempontjából a rezsivédelem, a családtámogatások fenntartása és a nyugdíjak védelme a legfontosabb.
A gazdaságfejlesztési miniszter ugyanakkor bizakodásra okot adó fejleményekről is beszámolt. Meglepetésszerűen erős például az exportunk a különféle beruházások révén, ami továbbra is húzza a gazdaságot. Ez persze nagyrészt Németországtól és Kínától függ, hiszen az exportunk nagy része az Unióba megy, amit valójában tovább exportálnak Kínába – tette hozzá Nagy Márton.
A legfontosabb gazdaságpolitikai cél ezért a beruházási szint fenntartása, sőt további növelése.
A külföldi működőtőke-beáramlás (FDI) jelenleg az összes beruházás 20%-át teszi ki, amin belül a legfontosabb jelenleg az akkumulátorgyártás, de más potenciális húzóágazatokra, például a chipgyártásra vagy a szoftverfejlesztésre is oda kell figyelni. Másik fontos lehetőség a már bent lévő működőtőke (kb. 100 milliárd dollár) minél nagyobb részének visszaforgatása a magyar gazdaságba. A hazánkban lévő FDI állomány évente megtermelt mintegy 10 milliárd dolláros profitjának jelenleg 40%-át az érintett cégek külföldre viszik, s csak mintegy 60%-át forgatják vissza a magyar gazdaságba, amit akár 80%-ra is fel lehetne tornázni. Ez persze nem veszélyek nélküli vállalkozás politikai szempontból, de meg kell próbálni megegyezni a hazai gazdasági szereplőkkel. Annál is inkább, mert olyan nagyságrendről van szó, ami akár kompenzálni tudja a visszatartott uniós forrásokat is.
Ez utóbbival kapcsolatban a gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, hogy ezek egyértelműen járnak nekünk, és
egyértelműen politikai boszorkányüldözés zajlik hazánk és Lengyelország ellen a konzervatív értékválasztás (családvédelem, migrációellenesség, békepártiság) miatt, ami semmilyen szakmai logikával nem indokolható.
„Most lassan ugye nem kapunk semmi pénzt, miközben minden évben befizetünk egymilliárd eurót. Tehát ugyanúgy hozzájárulunk az EU költségvetéshez, mint mondjuk Hollandia. Csak Hollandia az uniós fejlettség fölött van, mi meg mondjuk a 78 százalékot érjük el” – ismertette Nagy Márton a szerinte is „arcpirító” tényeket. Ehhez hozzájön még Ukrajna, az ukrán állam működőképességének fenntartása, ami 4-5 milliárd dollárt ölel fel havonta (nem újjáépítésről, hanem az állami működés puszta fenntartásáról beszélünk!). Ezt az unió már nem tudja az Európai Központi Bankon keresztül pénznyomtatással finanszírozni, csak a tagállami költségvetések hozzájárulásával, azaz elvonásokkal.
A Magyar Ateista Társaság közleményét, miszerint a kormány intézkedéseivel nem „csak” a keresztény embereknek és a családoknak kellene kedvezni, a miniszter nem kívánta kommentálni sem. Az est további része jó hangulatú beszélgetéssel telt.
A teljes előadás itt megtekinthető:
