A Jog és Igazság Európai Központja (ECLJ) egy 1998-ban alakult nemzetközi civil szervezet, amelynek célja az emberi jogok védelme és terjesztése világszerte. Tevékenységét azon lelki és morális értékekre alapítja, amelyek az európai nemzetek közös örökségét jelentik, és amelyek az egyéni és politikai szabadságnak, a jogállamiságnak igaz forrásai, olyan elvek, amelyekre minden hiteles demokrácia támaszkodik.

Mivel az emberi jogok kiterjesztett értelmezésével számos jogsértés tanúi lehettünk az elmúlt években, akár gyanús is lehet számunkra ez a meghatározás. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ez a szervezet a Tízparancsolat vagy legalább annak un. második táblájának szellemében tevékenykedik.

Az ECLJ tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kimutatta a bírók jelentős számban korábban szoros kapcsolatban voltak bizonyos Soros Györgyhöz köthet alapítványokkal.

Idén Az Egyesült Nemzetek Szakértőinek Finanszírozása című tanulmányukban rámutattak arra, hogy e téren ismét különféle alapítványok erőteljes befolyása érvényesül. Néhány magán alapítványról van szó: főleg a Ford alapítványt és Soros György Nyílt társadalom alapítványát említik, e mellett névtelen donorokat. Ebből a forrásból 2015 és 2019 között foglalkoztatott 121 szakértő közül legalább 37 közel 11 millió dollárhoz jutott az ENSZ-től teljesen függetlenül. Az említett időszakban megkétszereződött azon a kifizetések összege, amelyek megkerülték az ENSZ hivatalát és közvetlenül a szakértőkhöz kerültek.

A nemzetközi szervezetek maguk is jelentős adományokban részesülnek. A WHO például 2017-ben több mint egy milliárd dollárhoz jutott, az UNICEF 2020-ban 1,4 milliárdot.  Ismeretes a mondás, hogy annak húzza a cigány, aki fizet. A népi bölcsességnek tudományos megfogalmazása is van: az ilyen nagy adományokkal foglyul lehet ejteni egy szervezetet, vagy egy közintézményt jogilag nem, de a befolyást tekintve privatizálni lehet. Önmagában a nemzetközi szervezeteknek adott adomány, nem bűncselekmény. Ha önzetlen. A valóság aznban más. A szervezetnek van politikai befolyása, de kevés pénze. A magánalapítványnak van pénze, de szeretne politikai befolyást is. Ha a két igény egymásra talál, a vesztes a naiv polgár lesz, aki a nemzetköz szervezetet szakmai tekintélynek véli, pedig részérdekek szolgálója vagy választásokon meg nem mért politikák végrehajtója.

Az ENSZ háza táján most a szeptember elején kiadott jelentés hatalmas vihart kavart. Hogy tisztító vihar lesz-e, még nem tudni. Magam nem vagyok túl optimista.

Sokan vannak, akik túlzásnak, mesterséges ellenségkép gyártásnak tartják a „Sorosozást”. A csak feketében és fehérben való gondolkodás elijeszt többeket, táborhoz tartozás alapján nem akarnak véleményt formálni, s ha mintegy kívülről nézik a híreket, akkor állítással szemben állítással találkoznak, tehát döntésképtelenek. Számukra ez a találmány szemnyitogató lehet, nem is megyek bele a részletekbe, inkább elolvasását ajánlom az érdeklődőknek.

Surján László