A háborút tagadni nem kell félnetek jó lesz (szemle)
strucc homokba dugja a fejét háború riogatás pszichózis valóság

Egy új ellenzéki kampánytrükk van terjedőben, senki ne dőljön be neki – figyelmeztet a Gondola.hu.

A baloldali-liberális szavazók mellett már a magukat jobboldalinak vallók is sorra osztják azt a narratívát, hogy a kormány „túltolja” a háborús riogatást, és ezzel hülyének nézi az embereket, még a gyerekeik is rettegnek – írják.

Hozzáteszik: a menetrendszerűen baloldali narratívát osztó pszichológusok most mindenféle beszélgetéseket szerveznek, cikkeket írnak a „háborús szorongásról”, természetesen azzal a felhanggal, hogy mindez a csúnya kormánypropaganda miatt van. Aminek úgymond csak az lehet a célja, hogy Orbán Viktor ismét nyerjen (talán még Putyin is ezért támadta meg Ukrajnát, Trump pedig Iránt, ahogy azt a nem kicsit elszállt Hadházy Ákos is sugallta). 

Egy Facebookon olvasható „frappáns” agitprop sorvezető ezzel kapcsolatban így hangzik: „A mostani választás röviden. Magyar Péter: ne féljetek. Orbán Viktor: féljetek.” 

A fentiekből egy valamennyire is tapasztalt közéleti újságíró már látja, hogy itt egy összehangolt propaganda akció, narratíva átkeretezés zajlik. Ennek lényege a háborús veszély relativizálása, mindezt csak a gonosz Tóni találta ki, egy hithű tiszás inkább egyen virágot (szív alakú kézjelek) – írja a szerző ironikusan.

Hozzáteszi: nem tagadva, hogy a háborús veszély valóban lehet nyomasztó és lelkileg megterhelő (a gyerekek számára talán különösen is), egy pillanatig se tévesszük szem elől, hogy a szomszédunkban egy VALÓDI háború zajlik, az utóbbi évtizedekben a legvéresebb. Kárpátaljai magyar testvéreinket is megkérdezhetjük, hogy mit jelent ez: az utcáról összefogdosott emberek és családjaik rettegése (a „buszifikációtól” senki sincs biztonságban, még hivatalos felmentéssel sem!), a temetésen cinikusan átadott ukrán nemzeti drapéria, a halottak fényképeivel teletűzdelt utcák, az állandó áramszünet és a nagyvárosokban a légvédelmi szirénák (egy éjszakát nem lehet végigaludni), stb.

A szerző hangsúlyozza, hogy ez egy VALÓDI háború, ami a szomszédunkban zajlik. Minden egyes nap, ötödik éve, akár tetszik Magyar Péternek, akár nem (olyan nagy baja nincs vele, ahogy elnézzük). Ezzel szemben a kormány folyamatosan azt hangoztatja, abba kellene hagyni, és főleg, hogy nekünk ki kell maradni belőle.

Felteszi a kérdést: csakugyan nincs reális esély a háború továbbterjedésére, kedves tiszás érzelmű (vagy félrevezetett) honfitársaim? Nem a magyar kormány, hanem a Hajlandók (értsd: európai háborús héják) Koalíciója hozott olyan határozatot, hogy ők akár európai csapatokat is telepítenének a (majdani) ukrán-orosz elválasztó vonalak mellé. Tegyék a kezüket a szívükre a kételkedők: egy Tisza-kormány vajon kimaradna ebből, amikor minden más brüsszeli döntésre hangos „igen”-t kiáltanak, az Európai Parlamentben ukrán pólóban pózolnak? Nem okolunk a történelemből, nem emlékszünk rá, hogy is kezdődött az első és a második világháború, amit szüleink-nagyszüleink még átéltek. 

A cikk végül levonja a konklúziót: jobb félni, mint megijedni. Csak a pszichopaták nem félnek soha, ők gátlástalanul megtesznek bármit bárkivel. Ugye, Magyar Péter?

Békés János/Gondola.hu

További
cikkek

Hírlevél