„Legyünk büszkék arra, hogy nálunk még van arra szándék, akarat, erő és kellő forrás, hogy szépüljenek és megújuljanak a templomaink, nem csupán az örökség ápolása céljából, hanem a jelenkori Magyarország közösségei számára.”
Sulyok Tamás köztársasági elnök szavai ezek. Az elnök a jáki Szent György-templom újraszentelésén több megszívelendő üzenetet fogalmazott meg. Kiemelte, hogy a kitavaszodásra közösségeinknek és a közösségekhez való viszonyulásunknak is szüksége van.
Elpogányosodott Európánkban nem sok államelnök mondaná, hogy hazája Európa felújított templomává válhat.
„Nem turistalátványossággá, ahová mindenkit csak a kíváncsiság vezet, hanem élő, virágzó, szeretetében aktív közösségek otthonává, ahová erőt meríteni jönnek az emberek. Közösségeink egymás erőforrásai lehetnek. Mindez persze keresztényhez illően, nem feledve, hogy Jézus Krisztusba vetett hitünk összeköt, ezért egymástól elválaszthatatlanok vagyunk.”
Feladatunkká tette, hogy „A lelki és szellemi szétszóródás időszakában verjünk gyökeret közösségeinkben és szilárdítsuk meg azokat. Váljunk egymás lelkének alakítóivá, és érezzük is át ennek felelősségét. Ha nem így teszünk, könnyen saját templomunk turistáivá válhatunk”.
„Ha a falvaink és városaink házai között nincsenek ott az ég felé mutató templomtornyok, az emberi élet lapossá válik, elveszíti távlatát, igazi mélységét. Az őseink nagyon jól tudták és érezték ezt az igazságot” – ezt Székely János, a Szombathelyi egyházmegye püspöke mondta a templomszentelésen. „Szent István királyunk annak ellenére, hogy az akkori Európa legerősebb hadseregével rendelkezett, mégsem indított soha hódító háborút, hiszen a béke embere, a hit embere volt, s távolba látó. Ő templomokat, iskolákat, kolostorokat épített, a hit sziklájára akarta építeni a népe jövőjét.”
A nyolcszázéves jáki templomot sokan ismerik. Talán kevesebben figyeltek arra, hogy a templomkertben három, római korból származó gránitoszlop is látható. A hagyomány és több szakember egybehangzó véleménye szerint Savariából, a mai Szombathelyről szállították őket a helyszínre. Valószínűleg a templom építéséhez kívánták felhasználni az oszlopokat. A sátán feletti győzelemről szól az oszlopok legendája. A népi hiedelem szerint az ördög hozta ide őket, hogy lerombolja velük a templomot, amelynek szépsége felbőszítette. Az ördög végül nem járt sikerrel és elmenekült, ám a tömbök, amelyeket fegyverként hozott magával, maradtak.
Itt az idő, hogy ismét elkergessük a templomromboló sötét hatalmakat. Ehhez alighanem épp az kell, amiről Sulyok Tamás elnök úr beszélt.
Ne csak a templom, mint épület legyen szép, hanem a közösség is, azoknak az egymás iránti figyelme és szeretete, aki számára a templomot építették.
Ne csak a templom, hanem elsősorban mi újuljunk meg, s nem külsőségekben, hanem belülről is.
Surján László