Magyarország az üldözött keresztények szolgálatában

A 21. század második évtizedének kezdetén az emberiség soha nem látott méretű és összetettségű kihívások sorával néz szembe, több milliárd ember szenved szükséget és üldöztetést világszerte. Az emberi és természeti katasztrófák, a gazdasági válságok, a klímaváltozás, valamint a vallási alapú üldöztetés és a háborúk következményeként egész emberi közösségek hagyják hátra szülőföldjeiket, sokszor Európában keresve a jobb életet. Magyarország felismerte, hogy a szükséget szenvedő emberek megsegítésének leghatékonyabb módja, ha a támogatást visszük oda, ahol a baj van, nem pedig a kihívásokat hozzuk tömeges bevándorlással Európába és hazánkba.

Ma a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása.

Több mint 360 millió keresztény szenved üldöztetést világszerte, és naponta átlagosan 15 keresztényt öltek meg 2022-ben. Részben ezért is volt időszerű egy olyan kezdeményezés elindítása, mint a Hungary Helps Program, hazánk nemzetközi segítségnyújtási programja, amelynek elve a helybe vitt segítségnyújtás, és egyik kimondott célja a hitük miatt üldöztetést szenvedő keresztények megsegítése. Magyarország volt az első, ahol ezt a fajta segítségnyújtást kormányzati szintre emelték.

2016-ban Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere találkozott közel-keleti egyházi vezetőkkel a keresztény politikusok nemzetközi konferenciáján, Olaszországban. A vallási vezetők beszámoltak az egyházaik elleni üldöztetésről, és Magyarország segítségét kérték. Az eseményt követően a magyar Országgyűlés egy összpárti határozatot fogadott el, amelyben elítéli a keresztényüldözést, Magyarország Kormánya pedig létrehozta az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságot, amely 2016 végén kezdte meg munkáját. Azóta Orbán Viktor miniszterelnök és más állami vezetők több közel-keleti és afrikai egyházi vezetői delegációt fogadtak, hogy a magyar kormány együttműködéseket építhessen velük veszélyeztetett közösségeik megsegítésére, sok esetben megmentésére.

A magyar segítség kiemelt célja tehát a keresztény hitük miatt sérülékennyé vált, fenyegetett vagy üldözött vallási közösségek védelme és támogatása.

Az elmúlt évek háborúi és tömeggyilkos atrocitásai a nyomorba vagy az eltűnés szélére sodortak számtalan keresztény közösséget, akik irányába a keresztény szabadság és szolidaritás jelöli ki Magyarország cselekvési pályáját.

Egyre több országban sérül a vallásszabadsághoz való jog, ezzel egyidejűleg maga a vallásszabadság is. Ezt igazolja az Open Doors 2023 listája, amiből kiderül, hogy 76 országban a számok azt mutatják, minden hetedik keresztény olyan helyzetben él, ahol magas szintű üldöztetés vagy diszkrimináció éri a hitéért, vagyis ezen országokban nem érvényesül a szabad vallásgyakorlás joga. Ennek ellenére nemzetközi szinten alig kap figyelmet az a jelenség, hogy a világon a keresztény hite miatt szenved a legtöbb ember vallási alapú üldöztetést. A magyar kormány álláspontja szerint ez korunk egyik legjelentősebb, ugyanakkor legelhallgatottabb emberi jogi válsága.

A Hungary Helps Program több mint 270 projekttel, több mint 50 országban van jelen.

Az afrikai projektek közül a két legnagyobb Nigériában és Kongóban működik. Nigériában Borno és Adamawa államokban a Boko Haram által lerombolt oktatási és egészségügyi infrastruktúrát építették újjá magyar segítséggel. A projekt a mindennapi élethez szükséges intézmények helyreállításával hozzájárul a Nigériából érkező migrációs hullámok mérsékléséhez.

Eközben Kongóban az állami egészségügyi ellátás nem fedezi a szakorvosi ellátást, beleértve a szemműtéteket is. Ezért jött létre a Szent Rafael Szemészeti Klinika, amely magyar kezdeményezésre, a kongói Betegekért Alapítvány által, Dr. Hardi Richárd magyar szemészorvos vezetésével Mbuji-Mayi városában működik. A kórház évente több mint 25.000 betegnek biztosít orvosi ellátást egy olyan régióban, ahol a szemészeti ellátás minden más formája hiányzik.

A Közel-Keleten a Hungary Helps Programmal olyan országokra fókuszálunk, mint Irak, Szíria és Libanon. Észak-Irakban, a Ninivei-fennsíkon található Tell-Aszkufban jelentős lélekszámú, többségében káld katolikus-keresztény közösség élt, akiket az Iszlám Állam terrorszervezet 2014. augusztusi előrenyomulásakor elüldözött a településéről. A terület újjáépítése fontos feladat volt, miután az 2016-os felszabadulásig már elnéptelenedett, és épületei romokban hevertek. A magyar segítségnek köszönhetően 5 iskola, valamint a közösségi infrastruktúra (óvodák, temetők, a súlyosan megrongálódott Szent György-templom és számos családi ház) helyreállítása történt meg a közeli településeken.

Szíriában a magyar segély fedezte a Szentszék kezdeményezésére indított Nyitott Kórházak Program keretében három nagy szíriai katolikus egészségügyi intézmény egyéves működési költségeit, és hozzájárult létfontosságú orvosi eszközök beszerzéséhez. Az oktatási és egészségügyi infrastruktúra elengedhetetlen feltétele annak, hogy a háború borzalmai, valamint a keresztényellenes iszlamista terrorszervezetek pusztítása után visszatérő családok újrakezdhessék életüket Aleppóban.

A vallási alapú segítségnyújtás mellett a Program olyan humanitárius segítségnyújtással is foglalkozik, amely a háború sújtotta területekre küldi a támogatást, például Ukrajnába vagy természeti és ipari katasztrófát elszenvedett területekre, mint a földrengést elszenvedett Törökország és Szíria területeire.

Libanonra az elmúlt évtizedben nem volt jellemző a keresztényüldözés jelensége, ugyanakkor a gazdasági válság és a nagy számban ideérkező szíriai és iraki menekült jelenléte próbára tette a libanoni polgárháború után kialakított társadalmi kohéziót és a különböző vallások békés együttélését. A helyi egyházak a keresztények lélekszámának elvándorlás miatti csökkenéséről számolnak be. Egy ilyen helyzetben érte az ország lakosságát a 2020 nyarán a bejrúti kikötőben történt robbanás, amely több száz halálos áldozatot követelt, felbecsülhetetlen gazdasági károkat okozott, és szinte letarolta Bejrút egyik történelmi keresztény lakónegyedét is. Magyarország Kormánya a katasztrófát követő 24 órán belül 1 millió euró gyorssegélyt küldött az Antiochiai Maronita Katolikus Patriarchátusnak. A magyar segélyből a Libanoni Katolikus Karitász közreműködésével újjáépülő lakóegységek számát közel hétszázra becsülik.

Ezenkívül elérhető még a fiatalok számára a Keresztény Fiatalok Ösztöndíjprogramja (SCYP), amelyet 2017-ben alapított Magyarország Kormánya. A Keresztény Fiatalok Ösztöndíjprogramját az Üldözött Keresztényeket Segítő Programokért Felelős Államtitkárság kezeli. A SCYP alapvető küldetése, hogy a világ válságrégióiban élő vagy hazájukban hitük miatt hátrányos helyzetű keresztény fiatalok számára lehetőséget biztosítson felsőoktatási tanulmányok folytatására magyarországi fogadóintézményekben.

Az ösztöndíjasok tanulmányaik befejezése után hazájukba visszatérve Magyarországon megszerzett tudásukkal hozzájárulhatnak közösségük és környezetük fejlesztéséhez.

Bár az üldözött keresztények megsegítése a Hungary Helps Program kiemelt kezdeményezése, ez nem kizárólagos: mind az aktív szolidaritás, mind a keresztény erkölcsi elvek megkövetelik, hogy minden erőfeszítésével segítsen az ember az ártatlanul bajbajutottakon. Ezért nyújt segítséget többek között az iraki jazidiaknak, az Iszlám Állam (ISIS) által népirtással fenyegetett közösségnek. Célja a vallások, etnikai csoportok és kultúrák békés egymás mellett élésének támogatása. Támogatja a jemeni zsidókat, sőt az üldözött muszlimokat is, és támogatta a rohingya menekülteket a bangladesi menekülttáborokban.

A Program keretében például a magyar kormány támogatása tette lehetővé az „Úr Első Csodája” iskola és közösségi központ építését az izraeli Kána városában. Az intézmény jelentős szerepet játszik a helyi keresztény közösség fennmaradásában, oktatási hátteret biztosítva a keresztény gyermekek identitásának erősítéséhez. A Közel-Kelet más országaihoz hasonlóan Izraelben is a keresztény egyházak által működtetett iskolák gyakran a legmagasabb színvonalú oktatást nyújtják, ebből kifolyólag sok muszlim gyermek is jár az intézménybe. Ez lehetővé teszi a helyi vallásközi párbeszéd, illetve a muszlim és keresztény közösségek közötti békés együttélés megerősítését.

A humanitárius segélyek globális eljuttatása mellett azokba a régiókba, ahol a háborúk, a terror és más válságok nyomása elvándorláshoz vezet, a Hungary Helps Program 2017-es elindítása óta a küldetését a rászoruló vallási közösségek támogatására összpontosította.

Az elmúlt évek során magyar segítséggel megvalósított humanitárius és rehabilitációs projektek megmutatják, hogy a magyar modell működik, és ennek köszönhetően mára világszerte közel 1 millió embernek tette lehetővé a szülőföldön való megmaradást, vagy járult hozzá az életkörülményeik javulásához.

A közvetlen, helyben segítésre alapuló magyar segítségnyújtás eddigi éveinek tapasztalatai és helyi partnereink visszajelzései is megerősítették az abbéli meggyőződést, hogy a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van.

Azbej Tristan

További
cikkek

Hírlevél