Javaslom, hogy nézzünk meg párat a nyilvános karácsonyi kijelentésekből. Aztán ki-ki vonja le a maga számára a következtetéseket.

Köztársasági elnökünk most nem az eddig szokásos módon, a kezdődő év elején tartja államfői beszédét, hanem karácsony másnapján szólt hozzánk, mert úgy vélte, hogy éppen a karácsonyi ünnepkör a legalkalmasabb időszak arra, amikor hangsúlyoznia kell az idei és egyben a jövő esztendő legfontosabb üzenetét, a béke megteremtését. Az időpont kiválasztásában a világ több vezető személyisége is hasonlóan cselekedett. Dr. Sulyok Tamás a béke melletti egységes kiállásra szólított fel: „együtt egységben”. Indoklása szerint ugyanis a békétlenség elzárkózásra késztet akár a személyes életünkben is. Azonban „egy egészségesebb és békésebb nemzet talán lehetne a közös célunk.”

A Ferenc pápa által a 2025-re meghirdetett szentév elsődleges célja természetesen a hitélet erősítése, de egyben nyilvánvalóan szintén a közösségi összefogás, a szolidaritás szorgalmazása is. Mindenekelőtt azonban ő is a béke megvalósíthatóságát hangsúlyozza, hiszen a világ több helyén is súlyos háborúk dúlnak, és túl sok az áldozat.

Hazánkban kormányzati oldalról nemcsak a miniszterelnök beszélt és beszél a békéről, sőt fél éven át konkrét lépéseket is tett érte, hanem egyes kormánytagok is. Nemcsak az elmúlt soros elnökség sikereiről számolnak be, hanem a jövő esztendő célkitűzéseiről is. Rétvári Bence például külön kiemeli a költségvetésben előirányzott átlagos tanári bér 844 ezer forintos (!) összegét.

Miről beszélt viszont a tiszások EP-képviselője, Dávid Dóra? Szerinte „migrációügyben a hozzáállásunknak kell megváltoznia.” Nem kérdés, hogy közlése – meglehetősen zavaros körmondatban előadva – nem mást, mint a migránsok befogadását jelenti. A képviselőnő bizonytalan pillantásaiból kiolvasható volt, hogy ő maga sem érti egész pontosan, mit is magyaráz ily körülményesen, de az biztos, hogy a megbízóinak szót fogadott.

Főnöke, az igazsággal folyton hadilábon álló, kormánybuktatásra törekvő, a miniszterelnöki posztra vágyó hordószónok karácsonyi videójában azt ígérte, sosem fogja elárulni Magyarországot. A kijelentés alig értelmezhető, hiszen eddig épp ezt csinálta. Miért pont most hinnénk neki?

Az ATV is tüsténkedett ugyancsak karácsony másnapján: két egyházi vezetőt hívott meg. A kegyelmi
ügy felemlegetésével indított a műsorvezető, nyilvánvalóan azért, nehogy feledésbe merüljön.
Kíváncsi volt véleményükre az ügy kapcsán. Továbbá arra is, szerintük milyen az állam és az egyházak
viszonya. Egyikük az előbbire azt mondta, „jó, hogy bocsánatot kértek, mert nincs elkésett
bocsánatkérés.” Másikuk szerint „több egyházi embert felemelt a politika, általuk instrumentálják az
egyházakat. Az emberek többsége elfordul az egyházaktól, ha materiális szempontok uralják. Az
egyházak szeretnék visszakérni az illetékességüket, ne patrónus-kliens viszonylatban álljanak az
állammal.” A bűnös papok kapcsán a katolikus főpap azt mondta, „sok tennivalónk lenne, pl.
pszichológiai vizsgálatokat kéne végezni.” Szerinte „a kommunizmus után szabadabbak lettek az
egyházak, most elaludtunk, a kritikus hangokat elhallgatjuk.” Elhangzottak még további (ön)kritikus mondatok is, az egész műsort nem lehet ide idézni, de nyilvánvaló, hogy a szerkesztő elérte politikai célját: sikerült épp karácsonykor a történelmi egyházak és a kormányzat megítélését tovább rontani.

Molnár Judit