Az emberi irigységre számító ellenzéki propaganda beültette ezt a kérdést az emberek agyába. A kérdés jogos: egy parlamenti ciklus végén a kormányzatnak be kell számolnia. Ráadásul most négy ciklust kell nézni. „Azt javaslom – mondta Áder János –, hogy higgadtan, nyugodtan, tárgyilagosan vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy az elmúlt 15 esztendőben gyarapodott-e a közvagyon”.

Ne elégedjünk meg az „elloptátok” kijelentéssel, és próbáljunk tényszerűek maradni. Ahogy a volt köztársasági elnök is tette. A mindenkori ellenzéknek nemcsak joga, hanem kötelessége is feltenni a kérdést: „Hol a pénz?” A kérdés megfogalmazása már eleve utal arra, hogy ki miként néz a 2010 utáni évekre. Áder megfogalmazásában: „Gyarapodott a közvagyon?” – kérdezik a középen állók. „Mire lehetünk büszkék?” – kérdezik a patrióták. „Mindent elloptak!” – harsogja a balliberális média jelentős része. Van, aki még pontos összeget is mond: 20 000 milliárd forint tűnt el nyomtalanul.”

Különösebb érzelmek szítása helyett álljon itt Áder listája a nyomokról.

1. téma: Gyarapodott-e a közvagyon? – Országos kitekintés
   
   1. Az infrastruktúrával kezdünk: autópálya- és autóút-építés. 2010-ben 1727 kilométer gyorsforgalmi út volt Magyarországon. 2025-ben – 15 évvel később – 2593 kilométer. A különbség: 866 kilométer új autópálya és autóút. Ez önmagában is említésre méltó, de tegyük hozzá: ma már Zalaegerszeg kivételével minden megyeszékhely gyorsforgalmi úton megközelíthető.
      2010-ben három olyan pont volt az országhatáron, ahol autópálya vagy autóút lépte át a határt, ma tíz ilyen pont van. Sokan mondhatják: rendben, épültek autópályák, de mi van a mellékutakkal? Valóban, hosszú évekig minden kormány adós maradt a másod- és harmadrendű utak karbantartásával. Az elmúlt 15 évben – különösen az utóbbi időszakban – ez a figyelem megfordult: 4000 kilométer mellékút épült vagy újult meg.
      
   2. Egészségügy
      Sokat kárhoztatott terület. Vannak még felújításra váró intézmények – ez igaz. De eltagadni azt, hogy 91 kórház és rendelőintézet épült vagy újult meg 15 év alatt, nem lehet. A Magyar Falu Program keretében 625 orvosi rendelő épült vagy újult meg.
      
   3. Oktatás
      A bölcsődékkel kezdve – bár nem tartoznak szorosan az oktatáshoz. 15 év alatt a bölcsődei férőhelyek száma több mint megduplázódott. A felsőoktatásból csak három példát említek, mind Budapesten: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem új campusa, a Magyar Táncművészeti Egyetem megújult épülete, a Testnevelési és Sporttudományi Egyetem új campusa.
      A felsorolás nem teljes, de jól érzékelteti a választ: igen, gyarapodott a közvagyon.
      
   4. Kultúra és Budapest: A Magyar Állami Operaház és a Zeneakadémia felújítása önmagáért beszél. Az Operaház kapcsán hadd meséljek egy rövid történetet… Amikor készültem a kötcsei beszédre, felhívtam Varga Mihályt, a Nemzeti Bank elnökét, és megkérdeztem tőle, jól emlékszem-e arra, hogy 2010-ben 3 tonna volt Magyarország aranytartaléka. Azt mondta: igen, jól emlékszem. Mondtam neki: akkor segítsen, mennyi most az aranytartalék? Azt válaszolta: 110 tonna. Tehát 3 tonnáról 110 tonnára nőtt az aranytartalék. Ha ezt egy kicsit hétköznapibb példával mondjuk el: ha 2010-ben hárommillió forint volt a megtakarítási számlámon, és ez 15 év alatt 110 millió forintra nőtt, az jelentős vagyongyarapodás lenne, igaz? Nos, ugyanez történt az aranytartalékkal is.
      

2. téma: Csongrád-Csanád vármegye
   
   1. Infrastruktúra:
      Az M43-as autópálya megépítése, az utolsó szakasz 2015-ben készült el. Közben megépült egy új híd is: a Móra Ferenc híd.
      
   2. Egészségügy:
      Két épületet látnak. Az egyik egy új infektológiai központ – teljesen új épület… A másik a gyermekklinika bővítése: itt nem új épületről, hanem az épületszám növeléséről és új kórházi ágyak kialakításáról van szó.
      
   3. Oktatás:
      A képen egy szegedi óvoda látható. Nyilván ebben az önkormányzatnak is szerepe van, de ha az önkormányzat is tudja gyarapítani a közvagyont, annak örülhetünk, és joggal lehetünk büszkék rá. Szegeden 2017 óta már a 14. óvodát újították fel. És hogy ne legyen Szeged-központú a kitekintés: látható egy makói óvoda is, amelynek felújítása szintén megkezdődött.
      
   4. Kultúra:
      A Dóm tér – a dóm kívül-belül és a környezete – felújítása megtörtént, részben uniós, részben állami forrásból. Örüljünk ennek, mert megyei és szegedi ügy egyaránt.
      
   5. Műemlékvédelem:
      … a Móra Ferenc Múzeumot, mellette a szegedi vár rondelláját, alatta a szentesi Petőfi–Pál polgárházat és a makói Hagymaházat. Mindegyik felújítása befejeződött, és mindegyikre joggal lehetünk büszkék.
      
   6. Hitélet:
      Felújították a szegedi zsinagógát. A képen látható továbbá a makói Szent István király-plébániatemplom és a szentesi református nagytemplom is – mindegyik megújult.
      
   7. Sport:
      Egy olyan arénában vagyunk, amely szintén ebben az időszakban épült. Gulyás Gergely mondta, hogy ő itt volt az átadáson, még a pontos dátumot is tudta.
      Emellett megépült a kajak-kenu-evezős olimpiai központ, megújult és bővült a Hagymatikum, és az aréna közelében – szinte macskaugrásnyira – felépült a Tiszavirág Sportuszoda is.
      
   8. Árvízvédelem:
      Erről hosszabban is lehetne beszélni, most rövid leszek. A főszabály az, hogy a mindenkori legmagasabb árvízszint fölé egy méterrel kell emelni a töltéseket. De nem lehet a végtelenségig magasítani őket, ezért új koncepció született: árvízi tározók építése a Tisza mentén. Ha mind a tíz elkészül – jelenleg hét már elkészült –, akkor árvíz idején egy méterrel csökkenthető a Tisza vízszintje anélkül, hogy további töltésemelésre lenne szükség.
      
3. téma: Miről nem beszéltem?

Nem beszéltem a közművek visszavásárlásáról – ennek mai értéke mintegy 1200 milliárd forint. Nem beszéltem a kötvények visszavásárlásáról. Nem beszéltem az új és felújított kerékpárutakról, az új hidakról – a Móra Ferenc hídon kívül. Nem beszéltem a ferihegyi repülőtér visszavásárlásáról. Nem beszéltem a Budai Vár rekonstrukciójáról: az Őrség lovardáról, a Szent István teremről – mindenkinek ajánlom, nézze meg. Nem beszéltem a Kárpát-medencében felújított 3800 és az 200 újonnan épített templomról. Nem beszéltem a Puskás Arénáról, a Duna Arénáról, az atlétikai stadionról, az MVM Dome-ról – Európa legnagyobb kézilabdacsarnokáról.

Csendben jegyzem meg: az elmúlt 15 évben – néhány kivételtől eltekintve – megépült az a sportinfrastruktúra, amely lehetővé tenné egy olimpia megrendezését, külön beruházási hullám nélkül.

Nem beszéltem a devizahitelesek megsegítésének költségeiről, az orvosi és pedagógusi béremelésekről, a családi adókedvezményekről, a vállalkozásokat támogató forrásokról, az energetikai átállásról, a haderőfejlesztésről és a NATO-kötelezettségek teljesítéséről sem

– mondta Áder János.

A „hol a pénz?” kérdésre lehet és kell is válaszolni, tette hozzá. Muníció van bőven.

Az én állításom az, hogy az elmúlt 15 évben a közvagyon olyan mértékben gyarapodott, amire legutóbb az 1867-es kiegyezés után volt példa Magyarország történetében. Ezt nem most mondom: már 2022-ben, az utolsó parlamenti beszédemben is felhívtam erre a figyelmet.

– tette hozzá a volt köztársasági elnök.

Anyám és nagybátyám gyakran beszéltek egymással arról, hogy milyen volt „békében”. A negyvenes évek szülöttjeként azt hittem, hogy a két világháború közötti időt emlegetik. Kiderült azonban, hogy az ő szóhasználatukban ez a kiegyezés és az első világháború közötti évtizedeket jelenti. Akkor lett világvárossá Budapest, akkor gyarapodott a mainál háromszor nagyobb ország. Hogy folytatódjék a tizenöt éve elkezdődött gyarapodás, ahhoz béke kell. Ez szabja meg a mai magyar külpolitikát.

„Summa summarum – foglalta össze Áder a mondanivalóját – a patriótáknak van mire büszkének lenniük.”

Arra kérem Önöket, hogy az elmúlt hetekben megjelent, másfél-két perces „Hajrá, Magyarország!” feliratú videókat – ha még nem látták – nézzék meg, és ajánlják barátaiknak, rokonaiknak, munkatársaiknak is. Ezek nemcsak informatívak, hanem vizuálisan is nagyon igényesek.

Ha mindezt végiggondoljuk, egy következtetés adódik: van veszítenivalónk. Bizony van.

És itt visszatérek ahhoz, ami az egész rendezvény eredeti rendeltetése volt. A háború már most is nehezíti a békés gyarapodást. Azoknak, akik egy Oroszország elleni háborúról vizionálnak, csak annyit mondok: vegyék elő az első világháborús felvételeket. Ferenc József azt mondta: „mire a levelek lehullanak, a katonák otthon lesznek”. Öt ősz telt el, mire véget ért a háború, és milliók soha nem tértek haza. Ha ez túl távoli, nézzék meg a második világháború képeit: Budapestet, Varsót, Berlint. Ha ez sem elég, idézzék fel Hirosima és Nagaszaki képeit. Oroszország atomnagyhatalom. A háborúról való fantáziálásnak óriási veszélyei vannak.

Honnan meríthetünk erőt? Deák Ferenctől. Gyakran idézem, most is megteszem: „Magyarországot nem uszító gondolatokkal kell szeretni, hanem hétköznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával.”

Azt is mondta: a politikai viták természetesek. Voltak, vannak és lesznek. De ezek közepette egyetlen cél lebegjen mindenki szeme előtt: a haza mindenek előtt!”

Surján László összefoglalója Áder János volt köztársasági elnök 2025. 12. 20-án Szegeden elmondott beszédéről

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI