Hiszel a Sátánban? Nem az a következő kérdés, hogy hiszel-e a Télapóban, a vasorrú bábában vagy Tündér Ilonában. A Sátán ugyan szívesen megbújna a mesék színes figurái között, de ki kell emelnünk a képzelet világából. Tetten kell érnünk.
Egyének, népek, és az egész emberiség történetében időnként szinte emberfölötti gonoszság tombolásának lehetünk tanúi. Az öncélúnak tűnő vérlázító kegyetlenségek, félrevezetések, erkölcstelenségek a gonoszság misztériumai és sokak szerint nem magyarázhatók meg maradéktalanul, hanem emberfölötti okokra utalnak.1 Napjainkban legalább két fronton látjuk ennek az értelmetlennek tűnő gonoszságnak a nyomait. Az egyik a gender fogalom torzulásával kialakult, egészen abszurd, a józan ésszel teljesen ellentétes gondolkodás, a másik a háború, pillanatnyilag elsősorban Ukrajna megtámadása.
2022 nagyböjtjének elején Erdő Péter bíboros ezt mondta: „A balkáni háború idején egy püspöki szinóduson az azóta elhunyt Franc Perko belgrádi érsek úr felszólalását hallottuk. Döbbenetes erővel beszélt arról, hogy a háborúban szinte kézzelfogható a Sátán működése. Akkor ezt túlzásnak éreztem, még talán diplomatikus fordulatnak is, mert úgy gondoltam, hogy elkerüli a szónok az emberi felelősök megnevezését. Ma már másként látom a dolgot. Úgy gondolom, hogy Perko érsek úrnak igaza volt.”2 Az odessza-szimferopoli egyházmegye segédpüspöke, Jacek Pyl, aki a Krímben él, a mostani háborúban is a sátán beavatkozását látja: A sátán provokál, gyűlöletet kelt és egymás ellen uszít minket.3
Ismét Erdő Pétert idézem: „Háborúk, érthetetlen provokációk és gyűlöletkeltés idején, az erőszak elszabadulásának és felkorbácsolásának korában megborzadhatunk attól, hogy milyen idegen erő működik az emberi történelemben.” A borzadás, a félelem, az aggodalom azonban ne bénítson meg. A bennünk élő Krisztus hatalmasabb, mint „a világ fejedelme”, aki „ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el.” (Pét I. 5,8) Működése nemcsak a világméretekben megtapasztalható gonoszságban érhető tetten, hanem saját életünkben is, hiszen az „ordító oroszlán ott kószál mindenütt”, azaz körülöttünk is. Aki nem hiszi valóságos voltát, az könnyű préda a számára. Amikor megtapasztaljuk a jelenlétét, akkor a keresztségi fogadalmunkra gondolva ellene mondunk. Ez nem puszta hadonászás a démon ellen. Ha elhessentettük, a helyét be kell tölteni (Mt. 12,43-45) befogadva a mindenütt jelenvaló Istent, aki megsegíti a Sátán elleni harcunkat. Tehetünk tehát azért, hogy megálljon a háború vagy hogy megszabaduljunk a Sátán befolyásától. Jézus megjelölte a megfelelő eszközt: az imádságot és a böjtöt. (Mt 17,21)
Varga László4 szerint több bravúrja is volt a sátánnak. Az egyik ilyen, hogy Istent sikerült távoli, érzéketlen, elvont istennek beállítani a hívők szemében, akik elhitték: talán nincs is, nem törődik a világgal, az emberiséggel, s majd leszámol velünk vagy jutalmaz bennünket, ha meghalunk. De Isten mindenütt jelen van. Számíthatunk rá. Ne csak mondjunk ellen a Sátánnak, hanem figyeljük, hogy Isten merre irányítaná az életünket. Ferenc pápa a váratlan eseményeket tekinti Istentől jött figyelmeztetésnek. Gimnáziumi osztályfőnököm, ha valaki a véletlenre hivatkozott, azonnal rávágta: a véletlen a buták Istene. Akkoriban nem értettem, de ma úgy látom, igaza volt. Mécs László is így gondolta: „Hiszek a véletlenben, mely megett Isten nevet…”5 A körülöttünk lévő világban, a velünk megtörtént dolgokban tehát érdemes, sőt szinte kötelező vizsgálni, mi utal Istenre, mi utal a Sátánra. És persze dönteni kell: kinek az oldalára állok.
Surján László
1 Előd István: Katolikus dogmatika Szent István Társulat Budapest, 1978 130. o.
2 Erdő Péter: A főegyházmegye engesztelő kápolnát épít a Normafánál, a Szent Anna réten – Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (esztergomi-ersekseg.hu)
3 A Krím félsziget katolikus püspöke: A sátán provokál, gyűlöletet kelt és egymás ellen uszít minket | Magyar Kurír – katolikus hírportál (magyarkurir.hu)
4 Varga László püspök lelkigyakorlata a szellemi harcról.
