Giesswein Sándor

Kilencvenkilenc évvel ezelőtt ezt írta az Aradi közlöny:

Budapestről táviratozzák. Dr. Giesswein Sándor, a magyar közélet értékes és jelentős egyénisége dőlt ki ma az élők sorából. Pap és politikus tudós és humanista, ki évtizedek óta vezető szerepet játszott a magyar tudományos és politikai világban, aki a szeretet és a tudás lobogójával a kezében nézett szembe minden gyűlölködéssel. Giesswein Sándor ma éjjel 11 órakor, rövid szenvedés után, szívszélhűdésben hunyt el. Három nappal ezelőtt meghalt, azóta nem hagyhatta el a lakást. Tegnap délután rosszul érezte magát, elhívatta Tomcsányi jezsuitapátert, akinek meggyónt, majd letette az utolsó kenetet és éjjel 11 órakor meghalt.

Giesswein Sándor alakja összenőtt az utolsó évtizedek eseményeivel nemcsak magyar vonatkozásban, hanem nemzetközi relációkban is. Otthon, mint pap és politikus a jóság és megértés igéit hirdette nemcsak a templom szószékéről, hanem a parlament padjaiból is és istápolta azokat a nemzetközi vonatkozásokat, amelyeknek szolgálatában állott. Igazi keresztény politikát folytatott, aki élesen kikelt annak idején a numerus clausus és a botbüntetés törvényjavaslatai ellen. A parlamentben a magyaróvári kerületet képviselte. 1856-ban született Tatán, tehát 69 éves volt. Középiskolai tanulmányait a kegyesrendiek és a bencések győri főgimnáziumában a teológiát pedig a bécsi Pázmaneumban és a budapesti papnevelőben végezte. Hittudományi doktorrá avatása után a győri tanítóképzőintézet tanára, majd ugyanott szentszéki jegyző és titkár lett. 1897-ben kanonok a győri káptalan kötelékében. 1903-ban a Szent István társulat elnöke lett. 1899-ben Győrött megalakította a keresztény munkásegyletet, amely az első volt Magyarországon. Intenzív irodalmi munkásságot fejtett ki és művei, amelyek közül az összehasonlító nyelvészet főbb problémáiról. A vallás alapjáról és eredetéről, a történelem bölcsészetről és szociológiáról, a buddhizmusról és kereszténységről irat könyvei értékes jogforrást jelentenek, magyar, német, francia és latin nyelven jelentek meg. A világháború első éveiben élénk tevékenységet fejtett ki a béke érdekében, mint a nemzetközi békemozgalom magyarországi egyesületének elnöke. A kommün bukása után nem vett részt a keresztény pártok egyesülésében, hanem a polgárok és munkások szövetségének blokkjához csatlakozott. A második nemzetgyűlésen a keresztényszociális gazdasági párt programjával lépett föl Magyaróváron, ahol nagy többséggel győzött. Az eszperantista egyesület magyarországi osztályának vezetője volt és ebben a minőségben is ápolta azokat a nemzetközi vonatkozásokat, amelyekkel hasznára vélt válni hazájának. Úgyszólván élete utolsó napjáig tevékeny részt vett a tudományos és politikai élet munkájában. Temetése vasárnap délután 3 órakor lesz, amelyen az első gyászbeszédet Simonyi Semadam Sándor volt miniszterelnök fogja mondani. A polgári testületeken és a keresztényszociális szervezeteken kívül a szociáldemokrata párt is kivonul a temetésére.

Eddig az Aradi közlöny cikke. A mi számunkra, akik Giesswein Sándort politikai elődünknek tekintjük, ebből a tudósításból két elemet kell kiemelni. Az egyik, hogy Giesswein szót emelt a numerus clausus ellen. 1920. szeptember 26-án szavazta meg a nemzetgyűlés a numerus clausus néven ismert 1920/XXV. törvénycikket, amely a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számát a nemzetiségi arányoknak megfelelően szabta meg. A jogszabály a zsidóságot is népfajként és nem vallásként definiálta, a felvehető zsidó hallgatók létszámát hat százalékra csökkentette, miközben korábban arányszámuk több mint 22 százalékuk volt. Kimondhatjuk, írta a Rubiconban Tarján M. Tamás, hogy a törvény alapvetően antiszemita célból készült. Fontos, és Giessweinről nem köztudott, hogy mint katolikus pap fellépett a numerus clausus ellen.

A másik figyelemre méltó elem, hogy a szociáldemokraták részt vettek Giesswein temetésén. Giesswein felszólalásaiban és tetteiben mindig a szociális igazságosság híve volt, ekként érthető a szociáldemokraták főhajtása életműve előtt. De el tudunk-e képzelni a mai megosztottságban egy ilyen gesztust?

Giesswein kilencvenkilenc év távlatából is jelentős politikus, egyfajta kereszténydemokrata ős. Jó lenne jövőre a centenárium alkalmából Giesswein emlékévet tartani.

Surján László

További
cikkek

Hírlevél