Beteg a világ, nagy beteg! Így kiáltott fel egy jó évszázada Ady Endre. Diagnózisa talán soha nem volt olyan pontos, mint most. Ha a betegségre példát kell mondani, sokan a józan ésszel ellentétes törekvéseket említik, a nők és a transzneműek közös mosdóját, a női sportolókat ellehetetlenítő, a férfi testbe született, magukat nővé operáltató egyedeket, a szólásszabadság felszámolását. Hosszú a sor.

Nézzünk a politikai élet visszásságaiból egy példát: a kormányzati törekvések és a lakosság által érzett veszélyek, félelmek közötti ellentétet. Ez a fentieknél kevésbé látványos, de épp annyira, vagy talán még sokkal inkább veszélyes. Igaz, a jó politikus nem követi, hanem formálja a közvéleményt. Ez azonban nem jelenheti azt, hogy a kormányoknak ne kellene tekintetbe venniük a polgárok gondját-baját.

Münchenben minden évben megrendezik az úgynevezett Biztonsági Konferenciát, s erre az alkalomra elkészül a Munich Security Index. A felmérés 12 ezer ember véleményéra alapult, és elsősorban a G7, valamint a BRICS országok polgárainak véleményét tudakolta, Oroszország kivételével.

A 2023 októberében és novemberében készült felmérés adatait az előző két évvel egybevetve látható, hogy a közvélemény érzékenyen reagál az eseményekre. Az eredményeket a vizsgált országokban összesítve egyes tényezőkkel kapcsolatban a veszélyérzet nem vagy minimálisan változott. A 32. helyen az Európai Unió, a 31.-en az Egyesült Államok áll. (A kutatók 32 kockázati tényezőt vettek figyelembe; 2021-ben csak 31-et, az energiaellátás biztonsága akkor még nem szerepelt). Lényegében változatlan egy esetleges polgárháborútól vagy Észak-Koreától való félelem (25. és 26. helyen). A legtöbben az extrém időjárástól és az erőtüzektől félnek. Általánosságban a klímaváltozás a 2021-ben tapasztalt első helyről a hatodikra esett vissza. A koronavírus járvány két éve az ötödik helyen volt, a járvány múltán a 30.-on van.

Vannak kockázatok, amelyektől az aggodalom 2022-ben megemelkedett, de tavaly már ismét visszaesett akár a 2021-es szint közelébe. Ilyen az eredetileg 23. helyen lévő atomfegyvert is bevető agresszió veszélye, ami 2022-re a 9. helyre ugrott, nyilván Ukrajna megtámadása miatt, majd a 15. helyre esett vissza. Hasonló a pályája a kémiai (19., 11., 18. helyezés), illetve a biológiai (18., 14., 17.) fegyverek bevetésétől való félelemnek. Ez a „nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogy főzik” hatás a fentieket kiváltó Oroszországra is vonatkozik. Az oroszok 2021-ben csak a 15. helyen álltak, hogy az ukrajnai háború után az első helyre kerüljenek. Tavaly azonban a negyedik helyre csúsztak.

Mivel a vizsgált országok között jelentős eltérések vannak, ezért az összevont értékelés sok fontos jelenséget elfedhet.

Nekünk fontos látni, hogy mi a helyzet Németországban.

Kormányuk mellszélességgel, azaz sok-sok pénzzel és fegyverrel támogatja Ukrajnát, fontosnak tartja a bevándorlást, a klímaváltozást, az energia zöldítését mind környezetvédelmi okokból, mind az oroszoktól való függetlenedés érdekében. A lakosság azonban másképp értékel. Az oroszoktól való félelem 11 ponttal csökkent, ezért tavalyi elsősége ellenére most nincs bent az első ötben, hanem csak a hetedik helyre került.

A kormány által támogatott tömeges bevándorlás viszont az első helyen van a kockázatosnak tartott jelenségek listáján.

Nyilván Izrael megtámadása miatt a második helyre az iszlám terrorizmustól való félelem került. Ezt követi egy esetleges kibertámadástól való félelem, illetve a nemzetközi szervezett bűnözés.

Közép-európai ország nem szerepel a felmérésben, tehát a mi aggodalmaink nem jelennek meg. Nálunk alighanem kockázati tényezőnek tekintenék sokan az Európai Uniót, ezt viszont nem értenék meg a G7 csoport tagjai. Csak egy év múlva lesznek adatok a mostani gazdatüntetések hatásáról. Jelenleg a vizsgált országokban az élelmiszerellátással kapcsolatban nincsenek aggályok, a tüntetések és azok Brüsszel ellenes éle ezen esetleg változtatnak majd.

Sok figyelemre méltó jelenség elemezhető ki a felmérés adataiból, de tételem igazolására a német példa elegendő.

Feszültségforrás, ha a lakosság aggodalmai és kormány tettei durván ellentétesek egymással, amint ezt a bevándorlás esetében látjuk.

Nem csoda, hogy jelenleg az a német párt erősödik látványosan, az AfD, amelyik élesen kritizálja a bevándorlás támogatását. Az pedig a demokratikus szemlélet durva torzulása, hogy egyesek megoldásként nem a kormánypolitika változtatását, hanem az AfD betiltását javasolják.

A felmérés, bár sok fontos információt ad, kritizálható is. A kockázati tényezők listája fontos elemeket mellőzött. Nem foglalkoztak a népességfogyással, az Európán belüli népmozgásokkal, az élelmiszerbiztonsággal. Nem szerepel az emberi jogok háttérbe szorulása sem, holott rendszeresen sérülnek például a szülők jogai a gyermeknevelésben, nem térnek ki a vallásszabadság korlátozására.

Az Egyesült Államokban kampánytéma az abortusz, és körvonalazódik az eutanázia vita is. Jó lenne látni, hogy másutt mi a helyzet.

Ezektől a hiányosságoktól függetlenül a felmérés bizonyítja, hogy nemcsak a sokat szidott „brüsszeli bürokraták”, hanem több nemzeti kormány is burokban él, azaz elképzelése sincs arról, hogy mit gondolnak a választók. Ennek pedig nem szokott jó vége lenni.

Végül még egy megjegyzés korunk demokráciájáról. Kezd gyakorivá válni, hogy a választást megnyerő párt koalíciós partner hiányában nem tud kormányt alakítani. Ez történt nálunk 2002-ben, idén pedig Spanyolországban és Lengyelországban. Hollandiában még nem dőlt el, de a győzteseknek nem könnyű ott sem. Egyébként létezik megoldás az ilyen, csak relatív többséget kapott pártok esetére. Norvégiában az a szabály, legalábbis harminc éve így volt, hogy a legtöbb szavazatot kapott párt köteles kisebbségi kormányt alakítani. Ez nehéz helyzet, de minimális politikai kultúra esetén működik.

Surján László