1975-ben Robert Prevost a csúcson volt. Chicagói matektanár. Hithű katolikus. Felvették a Harvard jogi karára. Mindene megvolt, amiről egy fiatal férfi álmodhat.
Aztán — olyat tett, amire senki sem jutott. Nemet mondott a Harvardra.
Nemet mondott a hat számjegyű fizetésre. Nemet a hírnévre. Nemet a kényelemre.
És IGEN-t mondott valamire, amit kevesen mernek választani: az önátadást a teljes életére.

Csatlakozott egy missziós rendhez, és Peruba költözött. Nem a városokba. Nem a turistaparadicsomokba.
Hanem a legeldugottabb falvakba — ahol a gyerekek gyógyítható betegségekbe halnak bele, és a családok kilométereket gyalogolnak a tiszta vízért.
Nem voltak utak. Sem vezetékes víz. Sem WiFi. Csak hegyek. Csend. És mély szegénység. De ő ezt otthonként fogadta el.

Robert nemcsak a nép között élt. Egy lett közülük.
• Megtanulta a kecsuát — az inkák szent nyelvét.
• Napokon át cipelte gyalog az élelmet.
• Földpadlón aludt a falusiakkal.
• A csillagok alatt imádkozott.

Amikor épp nem kunyhókat épített, mezítlábas gyerekeknek tanított matekot lyukas tetők alatt.
Amikor nem tanított, a betegeket szamárháton vitte orvoshoz.
Amikor nem gyógyított — hallgatott. Igazán odafigyelve hallgatott. Olyan történetekre, amelyeket másnak nem adtak.

iközben barátai ügyvédek és orvosok lettek otthon, ő valami egészen mássá vált:
Egy pásztorrá. Egy testvérré. A hit csendes harcosává.

És lassan, lassan legendává!
Tetteit nem közvetítették tévék. De visszhangja bejárta az Andokat.
A papok felfigyeltek. A püspökök felfigyeltek. És végül a Vatikán is.

Visszahívták, hogy vezesse az egész Ágoston-rendet. Egy faluból indult — 2800 szerzetest irányított több mint 40 országban.
De Még mindig kecsuául imádkozott. Még mindig földpadlóra ült. Még mindig némán fogta az öregek kezét. Mert szerinte a vezetés nem pozíció, hanem jelenlét. A világ megszállottja a hatalomnak. De Robert Prevost bebizonyítja: 
• A cím mit sem ér szolgálat nélkül 
• A tudás semmit sem ér szeretet nélkül 
• És a hit áldozat nélkül csak zaj! 
Ő hátat fordított a köznapi világnak. És inkább megváltoztatta azt. 
Megtartotta ugyanazokat a szandálokat.
Továbbra is a szegényekkel járt.
Továbbra is visszautasította a luxust.

Aztán jött a hívás, ami mindent megváltoztatott:
Róma közelebb akarta Őt tudni. 2020-ban érsekké nevezték ki, hogy felügyeljen más püspököket.
Szokatlan volt. De Robert sosem a megszokott utat választotta.
Nemcsak a latinban, a kecsuában és kánonjogban volt jártas.
Hanem:
• Részvétben
• Alázatban
• Meghallgatásban
• Jelenlétben

A Vatikán nem csak egy papot látott. Hanem egy lelkes vezetőt.
2023. szeptember 30-án Ferenc pápa hivatalossá tette: Robert Prevost bíboros lett. Csak egy lépésre a pápaságtól.

És aztán… 2025-ben történelem született. Először a katolikus egyház történetében:
egy amerikai,
egy volt matektanár,
egy, a végeken élők misszionáriusa lett a 267. pápa.

És nem felejtette el azokat, akik formálták. 
Pápaként is vissza fog térni ugyanazokba a falvakba.

Dr. Szent-Imrey Tamás