Adventi program

Mi ad értelmet az életednek? Erre a kérdésre világos és eligazító feleletet adott a katekizmus, aminek 1995-ös kiadásában az első pontot így fogalmazták: Miért élünk a világon? Azért élünk a világon, hogy Istent és szeretetét megismerjük, azt viszonozzuk, és eljussunk az örök életre.

De ki ismeri ma a katekizmust? Babits Mihály egyik novellájában (Űzd ki vasvillával) egy kolduló barát így fogalmaz: Az emberek szegények manapság és vallástalanok. Ha száz éve ez volt a helyzet, hol tartunk most? A szegénység külön téma és nagyon szubjektív fogalom, de a széleskörű vallástalanságra sok közvélemény-kutatás utal.

A Pew Research Center 2022 áprilisában felmérte, hogy az Egyesült Államokban mi ad értelmet az emberek életének. Első helyen a családdal való együttlét áll (83 %), majd a természetben, a szabadban töltött idő (71 %) és a baráti társaság (66 %) következik. A vallás csak a negyedik helyen szerepel (47 %).

Egy 2021-ben készült felmérés során 17 országban vizsgálták, hogy a “mi ad értelmet az életednek” kérdésre mit említenek meg az emberek az első öt helyen. A hit szempontjából szomorú az eredmény: a hitet egyedül az Egyesült Államokban említették meg az első öt között, ott is csak ötödikként.

Az összesen 19 ezer emberre kiterjedő vizsgálat a 17 országot bizonyára pontosan jellemzi, de az egész világra nem vonatkoztatható. Egyetlen dél-amerikai vagy afrikai országot sem vizsgáltak, a mohamedán országok is teljesen kimaradtak, Közép-Európával és Kelet-Európával együtt. A felmérés kiterjedt Észak-Amerikára (Kanada, USA), Ausztráliára, (Új-Zélandra is), Ázsiára (Japán, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea). Európában Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Spanyolország, Görögország, Olaszország volt a vizsgálat tárgya. Ezekről az országokról egy interaktív oldalról részletesen megtudjuk, hogy az embereknek számára mi adja életük értelmét.

Témánk számára a hit (faith) és a család (family) helyzetét érdemes figyelni. A család súlya meglepő. A legtöbb vizsgált országban az első helyen áll. Súlyos értékválságra utaló jelenség, hogy az első helyet számos országban úgy is el lehetett érni, ha tíz emberből csak négy említette, vagy csak három.

Nekünk közép-európaiaknak jó lenne látni, hogy mifelénk milyen adatokat mutatna egy hasonló felmérés. Többeknek, nekem is az a véleményem, hogy sokkal jobbak lennének a mutatóink. De a Pew felmérésben látott adatokhoz képest a „sokkal jobb” még mindig nem megnyugtató. Babits kolduló barátja már száz évvel ezelőtt is a vallástalanságról beszélt, s néhány évtizeddel korábban Ady így kesergett:

Elvesztette magát az ember,
Mert lencsén nézi az eget,
Megátkozza világra jöttét
Beteg a világ, nagy beteg…

Karácsonyra készülünk, idén korán kezdődik az Advent. A fentiekkel nehéz, fájdalmas szembe nézni, ugyanakkor a családra vonatkozó adatsor némi reményt is felcsillant. A nagyon is individualista korunkban a barátokkal eltöltött idő is ott van a második-ötödik helyen említett értékek között. Ez szintén jó jel, legalábbis több, mint a veszett fejsze nyele.

Teendő? Ady ezt is világosan megírta: „Ember ember ellen csatázik, / Mi egyesítsen, nincsen eszme, / Rommá dőlt a Messiás háza, / Tanítása, erkölcse veszve… / Óh, de hogy állattá süllyedjen, / Kinek lelke volt, nem lehet!… / Hatalmas Ég, új Messiást küldj: / Beteg a világ, nagy beteg!” Az „új Messiás” nem valamelyik álpróféta, hanem a karácsonykor ünnepelt, nyomorúságos körülmények közé született Jézus. Hogy Őt, megváltónkat világméretekben újra felfedezzük, azt bizony könyörögve kérnie kell minden kereszténynek. Jó program az adventre és azon túl is.

Surján László

További
cikkek

Hírlevél