Kossuth korában a politikai viták középpontjában nem a mai értelemben vett „kulturális kérdések” álltak, hanem Magyarország és a Habsburg Birodalom kapcsolatrendszere. Kevésbé ismert, de annál jelentősebb vita zajlott 1841-ben Kossuth Lajos és a konzervatív gróf Dessewffy Aurél között.

A fő töréspontot egy több százéves kérdés jelentette: Magyarország egy önálló állam-e, vagy csupán a birodalom része?

Az akkori konzervatívok álláspontja szerint Magyarország a birodalom része, így a reformokat Bécs igényeihez kellett igazítani, és a politikai súlypontot a királyi hatalomra kellett helyezni.

A liberális álláspont, Kossuth vezetésével, viszont azt vallotta: Magyarország egy nemzetállam, amelynek modernizációját nem szabad a bécsi örökös tartományokhoz igazítani. A politikai súlypontot ezért nem a király, hanem az országgyűlés Alsótáblája kell, hogy képviselje, vagyis a magyar nemzet.

1608-tól az 1848-as első népképviseleti országgyűlésig, a magyar országgyűlés Alsótáblájában zömében választással megválasztott küldöttek képviselték választóikat, míg a Felsőtábla nagy részét kitevő főnemesek születési jogon lettek tagok. A kétkamarás parlamenti rendszerben az Alsótábla által elfogadott törvények a Felsőtábla elé kerültek további megvitatásra és elfogadásra.

A Kossuth Lajos és gróf Dessewffy Aurél közötti vita mutatja meg legjobban Kossuth liberalizmusának lényegét: nemzeti függetlenség, önrendelkezés, és a magyar társadalom polgári felemelése.

„A haza minden előtt” – vagy minden előtt bármi, csak a haza ne?

Kossuth számára a szabadság nem öncélú jelszó volt, hanem a magyar nemzet önrendelkezésének záloga. Ő a magyar közösség függetlenségét, jogainak védelmét és felemelkedését tartotta legfőbb célnak.

A mai liberális eszme ezzel szemben az egyéni identitások és kisebbségi érdekek végtelen előtérbe helyezését hirdeti, sokszor a többségi nemzet kárára. Kossuth idején a nemzeti összefogás volt a kulcs; ma a liberális gondolkodás gyakran a társadalom mesterséges szétszabdalására épül.

A teljes írás a Gondola portálon olvasható.

Szerző: Gerzsenyi Krisztián

Főkép: Kossuth Lajosról készült színezett litográfia 1848-ból