Gajdics Ottó durván megsértette a liberális dogmát, amikor egy nem hitbuzgalmi lapban, hanem a Magyar Nemzetben (2023. október 31.) imára szólított fel az üldözött keresztényekért, sőt a címen is túlmutatóan, a hegyi beszéd szellemében még a keresztények üldözőiért is. Felfogása csak magánvélemény, fogalmazhatják meg a liberálisok, legfeljebb valamilyen egyházi sajtótermékben volna helye. De ez részükről durva tévedés, sőt jogsértő. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata ugyanis így fogalmaz:
18. cikk. Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 19. cikk. Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
A 18. cikk látszólag az oktatás, gyakorlás és szertartások területére korlátozza a vallási meggyőződés kifejezésre juttatásának jogát. Ennek értelmezéséhez persze meg kellene határozni például az oktatás fogalmát, amit aligha lehet az iskolai oktatásra korlátozni. A 19. cikk viszont egyértelműen jogot ad az eszmék bármi módon való terjesztésére. Gajdics tehát az égvilágon nem sértett meg semmit. Ellenállt annak a liberális törekvésnek, hogy a fenti két paragrafus megsértésével korlátozzák a vallásos felfogás melletti kiállást, a hit terjesztését.
A keresztény eszme „bármilyen kifejezési módon” való terjesztésébe nyilvánvalóan beletartozik a keresztállítás joga. Hazánk tele van útszéli keresztekkel, és ezek megbecsülése új lendületet kapott azáltal, hogy felújításukra pályázni lehetett. A KDNP „fogadj örökbe egy keresztet” mozgalma révén ehhez önkéntes munkát is biztosított az ország számos pontján.
Teljes cikk: https://magyarnemzet.hu/velemeny/2023/11/a-mecses-helye-nem-a-veka-alatt-van-jogunk-van-velemenyunk-terjesztesehez
Surján László
