A jövendölések csodái

1951-ben még megjelent A Szív, a Jézus Szíve Szövetség hetilapja. Úgy maradt meg emlékezetemben, hogy gyerekeknek szóló kiadvány. Ám, ahogy most lapozgatom az Arcanum adatbázisban, látom, hogy egy ma is hiánypótló újság lenne, afféle sok-sok ismeretet közlő felnőtt hittan. Idézek az 1951. június 30-án megjelent A jövendölések csodája című cikkből:

A jövendölés mindennap kézzelfogható, ellenőrizhető csoda. Ezért vágja a farizeusok és írástudók szemébe Krisztus Urunk a jeruzsálemi templom tornácában: „Vizsgáljátok az írásokat, mert… azok tesznek bizonyságot rólam.” (Jn. 5., 39.) Mikor pedig igen izgató és fenyegető hírek szállingóznak a fővárosból, az Úr Jézus kimondja a jellegzetes mondatot: Mindennek ellenére, „felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesednek mind, amiket a próféták mondottak az Emberfiáról.” (Lk. 18., 31.)

Még ha valaki Istenben sem hisz, akkor is gondolkoznia kell azon, hogyan lehetett valakinek az életét évezredekkel, vagy legkevesebb évszázadokkal előre megírni minden remény ellenére?… A jövendölések elől nem lehet kibújni, a tényekre válaszolni kell. Azért hát beszélgessünk kissé a jövendölések értékéről és értelméről.

KÉTKEDŐ: Nem tudok hinni a jövendölésekben. Lehetetlen, hogy valamit évezreddel, vagy legalább évszázadokkal előre meg lehessen mondani. Inkább hiszem, hogy az ószövetségi jövendöléseket később gyártották, semhogy elfogadjam a jövendölés lehetőségét.

HÍVŐ: Ilyen könnyen nem lehet megfutni a valóság elől. Egy kétségtelen: a jövendöléseket tartalmazó könyvek Krisztus születése előtt három évszázaddal már megvoltak. Izaiás jövendöléseiből néhány évvel ezelőtt találtak másolatokat a Holttenger közelében, amelyek legkésőbb Kr. e. száz évvel készültek. Legkevesebb 135 évvel Krisztus születése előtt már elkészült Alexandriában, a Hetvenes görög fordítás az eredeti héberből, éspedig azzal a célzattal, hogy a héberül már nem tudó, görög nyelvet beszélő zsidó kolóniák is élvezhessék őseik szent könyveit. Maguk az evangélisták is nyíltan hivatkoztak a jövendölések megtörténtére, és senkinek esze ágába se jutott azok létét cáfolni.

A jövendölések nemcsak az Ószövetség idején léteztek, a magánkinyilatkoztatásnak nevezett jelenések máig folytatódnak. Ezeket figyelemmel, de kétkedő alapállásból vizsgálja az Egyház, alapos körültekintés után csak egy részüket ismeri el valódinak. A kétkedés oka, hogy szép számmal vannak feltűnni vágyó emberek, vagy naiv képzelgők, akik nem valós túlvilági üzeneteket, hanem saját hazugságaikat vagy képzeletük játékait hirdetik.

Mindez azért jutott eszembe, mert a katolikus.ma oldalon 2021 elején felelevenítették az ottawai Szűz Mária plébániáján tevékenykedő Mark Goring 2020-ban készült videóját, amelyben három Mária jelenés üzenetére hívja fel a figyelmet. Mindhárom jelenést jóváhagyta az Egyház. Az ecuadori Quito-ban Szűz Mária jelenése a 16. és 17. század fordulóján történt, nagyon-nagyon régen, de a mi korunkról beszél. Ezek szerint Szűz Mária ezt mondta: „Tudatom veletek, hogy a 19. század végétől és röviddel a 20. század közepétől a szenvedélyek fellángolnak és az erkölcsök teljesen megromlanak. A házasság szentségét, amely Krisztus és az Egyház egységét jelképezi, támadják majd és mélyen meggyalázzák. Ebben a fontos pillanatban az egyházban azok, akiknek szólniuk kellene, hallgatnak.”

A fatimai látnok. Lucia nővér: „A döntő csata az Úr és a Sátán királysága között a házassággal és a családdal lesz kapcsolatos. Azokat, akik a házasság szentségéért, vagy a családért dolgoznak, mindig és minden módon támadják majd, ellenállnak nekik, mert ez nagyon fontos kérdés. De ne féljetek, mert Miasszonyunk már összezúzta az ördög fejét.”

Az akitai (Japán) Szűz Mária jelenésben a Szűzanya 1973-ban ezt mondta: „Az ördög mesterkedései beszivárognak az egyházba is olyan módon, hogy bíboros bíboros ellen, püspök ellen fordul. Azokat a papokat, akik hódolnak előttem, kigúnyolják, és társaik ellenük szegülnek. A templomokat és oltárokat kifosztják. A templomok olyanokkal telnek meg, akik hajlandók a megalkuvásra. A gonosz szellem pedig nyomást gyakorol a papokra és felszenteltekre, hogy elhagyják az Úr szolgálatát.”

Goring atya megnevezi a forrást, amiből ezt a három idézetet vette: Ralf Martinnak The Church in Need című könyvét.

A jövendölések olykor viszonylag gyorsan bekövetkeznek, például a fatimai látnokok 1917-ben megmondták, hogy a háborúnak hamarosan vége lesz, ami egy éven belül bekövetkezett.

A látomásban kapott üzeneteknek vannak visszatérő elemei. Ilyen a valami rossz bekövetkeztének hírüladása, és a fenyegető baj elhárítására alkalmas imára, engesztelésre való buzdítás, ami talán leggyakrabban a szentolvasó rendszeres elmondása. Mért nem fogadják meg a jelenések javaslatait az emberek? A csodák mindig hagynak teret a kétkedésnek: Isten tiszteletben tartja a nekünk adott szabad akaratot. Így lehet érdemszerző számunkra a hit: „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik.” (Mk 16 16) Ha nem lenne szabad akaratunk, nem lenne felelősségünk, de nem lenne lehetőség az érdemszerzésre. De nem lennénk Isten képmására és hasonlatosságára teremtett lények sem.

A most idézett három jövendölés egyértelműen korunkra vonatkozik, vagyis az a krízis, ami most világszerte zajlik, akár a józan ész semmibevétele, akár az egyházon belüli botrányos folyamatok, előre látható volt. A közép-európai ember csak kapkodja a fejét a nyugatról jött hírek kapcsán, és reménytelennek látja a jövőt. A hüledezés, a megbotránkozás azonban nem elég. A szentség hírében meghalt ötvösművész, Ozsvári Csaba így fogalmazott: „Amikor az Isten olyan nehézséget küld, olyan feladatot állít elénk, melyet nem tudunk megoldani, olyan nehézségeket küld, melyekbe úgy érezzük, hogy belerokkanunk, úgy látjuk, hogy az erőnk, hitünk és minden másunk kevés, akkor az Úr akar beavatkozni az életünkbe.”

Ezekkel, mint minden krízissel, Istennek célja van. „Mindössze” meg kell keresnünk, hogy mi ez a cél. Nem ismerünk-e magunkra a véka alá rejtett gyertyában vagy az ízét vesztett sóban?

Hogy félreértés ne legyen, a hitelesnek elfogadott magánkinyilatkoztatások nem tartalmaznak új tanítást, és az Egyház nem kéri, hogy bárki is elfogadja azokat. A most idézett három jövendölés azonban komolyan el kell gondolkodtasson mindenkit, aki napjaink történéseit meg akarja érteni.

Surján László

További
cikkek

Hírlevél