Romzsa Tódor György 1911. április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskó községben. Édesapja vasúti tisztviselő volt. Tódor a görögkatolikus család kilencedik gyermeke. Huszton érettségizett, filozófiai és teológiai tanulmányait a római Pápai Gergely Egyetemen végezte, 1936 karácsonyán pappá szentelték. Jelmondata: „Szeretlek téged, Uram, én erősségem; az Úr az én erősségem és oltalmam.” A máramarosi Berezova és Alsóbisztra nevű falvak lelkésze lett, ahol „a nép babonás a végtelenségig, milliószor jobban hisz minden butaságban, mint az Egyház dogmáiban”. „Mindenütt igyekszem világosságot gyújtani, de reményemet csak az isteni kegyelembe helyezhetem” – írta 1938. december 16-i levelében. 1939 őszétől az ungvári szeminárium lelkivezetője és filozófia tanára. Kispapjainak lelkiatyja volt a szó legszorosabb értelmében, teológiai tudását szerető bölcsességgel adta át tanítványainak. 1944. szeptember 24-én a munkácsi egyházmegye segédpüspökévé szentelték, a szovjet hadsereg bevonulásakor már ő volt az egyházmegye vezetője.
A Szovjetunióhoz csatolással együtt az ortodox egyház erőteljes támadást indított a kárpátaljai (görög) katolikus templomok és papjaik ellen, felszólítva őket, hogy fogadják el a moszkvai ortodox partiarchátus joghatóságát.
Romzsa püspök ezt megtagadta, egyházmegyéjének falvait sorra látogatta, személyes hűségével bátorította kitartásra papjait és híveit. A nyomás egyre súlyosbodott: betiltották az iskolai hitoktatást, feloszlatták az ifjúsági egyesületeket, problémát jelentett az imakönyvek, hittankönyvek hiánya. Sok papot bebörtönöztek, és sok templomot bezártak vagy átadtak az ortodoxoknak.
1947 októberében volt a beregszőllősi templom megszentelése. Tudatában volt, hogy életét közvetlen veszély fenyegeti. Ennek ellenére elment a templomszentelésre.
A hazafelé vezető úton a püspök lovaskocsijába belehajtott egy teherautó, amelynek utasai nem mentették, hanem eszméletvesztésig ütlegelték a sérülteket, de éppen akkor érkezett oda egy postai teherautó, mire a bérgyilkosok a mozgásképtelen teherautójukat otthagyva másik autójukkal elmenekültek. A sebesülteket a munkácsi kórházba szállították, ahol 1947. november 1-je éjszakáján a lábadozó püspököt egy ápolónőnek öltözött ügynök megmérgezte.
Tisztelete vértanúhalála napjától élt. Sok családban az esti közös imát így zárták: „Tódor püspök vértanú, könyörögj érettünk!” Papi hagyatékokból, régi imakönyvekből előkerültek az évtizedes imák, amelyekben az egyházmegye papjai bizalommal kérték az Urat, hogy dicsőítse meg a szentté avatással vértanú püspöküket. Romzsa Tódort huszonnyolc görögkatolikus vértanú társával együtt 2001. június 27-én avatta boldoggá Szent II. János Pál pápa. Ünnepe október 31. Teste az ungvári székesegyház Szent Kereszt kápolnájában nyugszik. Lélekemelő oda térdelni és megérezni valamit a vértanúság lényegéből. Életre kelnek az Írás szavai: Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak (Jn 15,20)
Három párhuzam, tanulság: a.) Ma nem ősi babonákban, hanem a csodagyógyszerektől kezdve az agykontrolon át a csillagjóslásig mindenféle népbolondításban hisznek az emberek, csak Isten szava elől zárkóznak el. b.) Most nem itt a Kárpát-medencében, de a világ számos más pontján üldözik tűzzel-vassal a keresztényeket. c.) A vértanú püspök közbenjárását hívei már jóval a boldoggá avatás előtt kérték.
Istenünk, te Boldog Romzsa Tódor püspököt és vértanút többnemzetiségű híveid lelkipásztorává tetted. Segíts, hogy megalkuvás nélküli tanúságtételének és életáldozatának példáját keresztény életünkben mi is hűségesen kövessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.
Surján László
