A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) 27. alkalommal rendezte meg a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumát a Parlament felsőházi termében, amelynek levezető elnöke Strommer Pál, a Piarista Diákszövetség elnöke volt. „A mesterséges intelligencia kétélű fegyver” című rendezvény középpontjában a legújabb technológia etikai, szabályozási és egészségügyi kérdései álltak. A „civil parlament” ülését Harrach Péter, az MKDSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az MI máris beláthatatlan változásokat hozott. „Félni kell az MI-től? Attól nem, de az embertől igen” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, aki a katolikus egyház ezzel kapcsolatos társadalmi tanítását ismertette.

Hollik István országgyűlési képviselő (KDNP) szintén az új technológia etikai és szabályozásai dilemmáit emelte ki, „megkérdezve” magát a mesterséges intelligenciát is. A kereszténydemokrata politikus szerint nemzeti érdekünk, hogy a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőséget kiaknázzuk, de arra is oda kell figyelni, hogy a társadalmi veszélyeit ki tudjuk védeni. A KDNP ezen dolgozik jelenleg – jelentette ki az országgyűlési képviselő.

A konferencia szakmai előadói közül Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai karának dékánja általánosságban ismertette a mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás működését, külön kitérve az erkölcsi és filozófiai megfontolásokra.

Dr. Dringó-Horváth Ida egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Oktatásinformatikai Továbbképző Központjának vezetője az MI oktatási összefüggéseiről beszélt, különös tekintettel a felsőoktatásra. A kutató többek közt a kreatív és kritikai, személyre szabott feladatokat, illetve az egyenlő hozzáférés elvét javasolja, de nem kerülhető meg az oktatók önreflexiója, folyamatos visszacsatolása sem. A hatékony promptolás (utasítások kiadása) egy olyan új készség, amelyet a mesterséges intelligencia eredményes használatához fejleszteni kell – hangsúlyozta az oktatáskutató.

Dr. Tóth András habilitált egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem újonnan felállított Digitális és Technológia Tanszékének vezetője a közösségi média térhódításáról, és abban a mesterséges intelligencia szerepéről tartott előadást. Az előadó hangsúlyozta, hogy a globális piac eddigi vezetői, az olajcégek helyét átvették a tech cégek. A közösségi média algoritmusainak célja, hogy minél több időt töltsünk az online világban, és minél több adatot adjunk meg, illetve célzott reklámokkal, személyre szabott ajánlatokkal bombáznak minket. Tóth András a növekvő közösségimédia-használat egészségügyi, elsősorban addiktológiai vonatkozásaira is kitért, de mivel a kutatások itt sokszor szögesen ellentmondanak egymásnak, érdemesebb Ferenc pápához fordulnunk iránymutatásért. A mai világban ugyan nem lehet megkerülni a közösségi média használatát, vigyáznunk kell, hogy ne váljunk a rabszolgájává. A hátrányok közé sorolta még az online bűnözés növekvő lehetőségeit és az algoritmusokkal támogatott „szűrőbuborékok” kialakulását, ami a társadalom egyre élesebb polarizációjához vezet. Előadása végén Dr. Tóth András Szent Benedek és Loyolai Szent Ignác lelkiségét is felidézte – a mértéktartás és a megkülönböztetés erényeit –, amelyek fontos útmutatásként szolgálnak az MI világában is.

Dr. Oberfrank Ferenc, az MTA Köztestületi Igazgatója, egyetemi docens arról tartott előadást, hogy a mesterséges intelligencia hogyan tudja szolgálni és rombolni az egészségünket. A kutató felhívta rá a figyelmet, hogy bár a technológia általi egyszerűsítés, operatív folyamatok átvétele hasznos lehet az emberiség szempontjából, ez minden korban humanizálásra szorul, azaz vissza kell helyezni egy komplexebb rendszerbe, felruházni etikai, esztétikai és spirituális vonatkozásokkal. Az újabb és újabb technológiai vagy ipari forradalmak óhatatlanul önismereti, antropológiai paradigmaváltásokkal járnak együtt, és a különböző szakterületek átfogó párbeszédet igényelnek – hangsúlyozta az egyetemi docens. Meg kell határozni azokat a területeket, amelyeken az MI hathatós segítséget nyújthat, de a döntést, a felelősséget meg kell hagyni az ember kezében – szögezte le Dr. Oberfrank Ferenc.

Dr. Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár, a Nyelvtudományi Központ főigazgatója a mesterséges intelligencia és a nyelv kapcsolatáról tartott érdekfeszítő előadást. Az egyetemi kutató hangsúlyozta, hogy a mai mesterséges intelligencia vívmányai, például a híres ChatGPT egyáltalán nem emberszerűek, hanem az emberiség által létrehozott nagy nyelvi modellekből táplálkoznak „pusztán” statisztikai alapon. A matematikus ráirányította a figyelmet a nyelvi modellek határaira, ami valóságismeret nélkül könnyen tévedésekhez, félreértésekhez vezethet. A nyelvi modellek nagyon jók, de mindig rászorulnak a tapasztalati valósággal való szembesítésre – szögezte le az előadó, aki PULI néven specifikus magyar nyelvi modell kifejlesztésében is részt vesz.

Tahyné Dr. Kovács Ágnes egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi- és Versenyjogi Tanszékének tudományos főmunkatársa a mesterséges intelligencia jogi szabályozásáról beszélt. Az előadó kifejtette, hogy a mai technológiai vívmányok valóban „kétélűek”, az egészségügytől a hadiiparig, a hatékonyabb gyógyítástól a hatékonyabb pusztításig ívelnek. A társadalom igénye a kiszámíthatóság, az átfogó szabályozás a közjó előmozdítás érdekében, amely azonban soha nem látott kihívások elé állítja a szakembereket és a döntéshozókat nemcsak a terület komplexitása, hanem a fejlődés rohamos gyorsasága miatt is. Az előadó kiemelte, hogy az Európai Uniót először alkotott ilyen átfogó jogi szabályozását a mesterséges intelligenciáról Mesterséges Intelligencia Szabályozás (Artificial Intelligence Act, AI Act) néven. Az AI Act a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kockázati szintjeik szerint kategorizálja (alacsony, közepes és magas kockázatú), és különböző szabályokat vezet be ezekhez a kategóriákhoz – mutatott rá az előadó. Ennek célja, hogy elősegítse a mesterséges intelligencia etikus, átlátható és felelősségteljes alkalmazását, és ezzel biztosítsa, hogy az MI rendszerek megfeleljenek az európai értékeknek, mint például az alapjogok védelme és a magánélet tiszteletben tartása. Miközben az is fontos elvárás a törvényhozókkal szemben, hogy nem hátráltassák az európai cégeket az innováció és a verseny területén – erősítette meg Tahyné Dr. Kovács Ágnes.

A résztvevők a Keresztény Civil Fórum hagyományai szerint a Miatyánk közös elimádkozásával zárták a konferenciát.