A Szent István és a Nézőpont Intézet reprezentatív kutatása szerint a magyaroknak még valóban nem ment el az esze. Annak ellenére, hogy folyamatosan mossák, vagy mosnák, még megmaradt az a józan paraszti. Miért merem ezt mondani? Hát épp a felmérés eredménye miatt.
Négy kérdést tettek fel nekik. Először azt kérdezték, hogy segíthet-e az Istenhit életük során a helyes döntések megtalálásában? Nos, 43% igennel, 14% nemmel, 11% nem válaszolt, 32% pedig nem tudta. Az összesítés szerint tehát döntetlen született és mégsem, mert 43% igennel 43% (32+11) „kereső” áll szemben valójában és csak 14% mondott kategorikusan nemet. Ami a mai világban nagyon jó eredménynek mondható. A keresők ugyanis nem utasítják el Istent, és a hitet, de (még) nem is ismerik meggyőzően Őt. Ők a mi missziós „területünk”. A miénk, mert a Kárpátoktól nyugat fele haladva az egyházat, mint struktúrát lassan darabokra szedik szét, vagy esik szét magától és válik hiteltelenné, így nekünk, fel nem kent híveknek kell úgy élnünk a hét templomon kívüli 167 órájában, hogy ez vonzó példa lehessen a 32+11% embertársunknak. Nem kis missziós feladat!
A második kérdés így szólt: Magyarország keresztény ország-e? A megkérdezettek 62%-a szerint igen! Ők – függetlenül attól, hogy gyakorolják-e vallásukat vagy sem – tudják, hogy az olyan alapvető értékek, mint például az emberi jogok, az emberi méltóság és az ezekre felépülő társadalmi szerkezet mind a keresztény tanításból fakad, hogy aztán ez a rendszer majd mindenkinek hasznára váljék, függetlenül attól, hogy hívő-e vagy sem. A fiatalok 54%-a válaszolt igennel, a többiek 60% felett. A budapestiek 56%-a mondott igent, szemben a vidékiékkel: 64%.
A harmadik kérdésben így szólt: mi az internet szerepe a gyermekek erkölcsi fejlődésének tekintetében? A többség (63%) szerint az internethasználat negatív hatással van erre. 7%-a semlegesnek mondta az internethasználatot, 17% bizonytalan volt, és csak 13% gondolta úgy, hogy az internethasználat inkább van jó hatással a gyermekek erkölcsi fejlődésére. Meglepő, hogy a fiatalabb generációk érzik kifejezetten károsnak, míg a 70 év felettieknél ez csak 52%. Magyarra lefordítva, akik maguk is intenzíven interneteznek, tisztában vannak a kontroll nélküli használat veszélyeivel. Ez reménykeltő, mert, a mai fiatalok holnap szülők lesznek és így tudatában vannak a korláttok nélküli internet-használat káros hatásaival.
Az utolsó kérdés így hangzott: az iskolának vajon feladata-e a tárgyi tudás átadása mellett erkölcsi nevelésben is részesíteni a gyerekeket? A válasz közel egyöntetű volt, 83% igen! Még a fiatalok 79%-a szerint is, sőt Budapest és vidék is csaknem egyező számokat adott (84, illetve 82%)! Idézek a felmérésből: „A válaszok és a mögötte tapintható erőteljes társadalmi elvárások alátámasztják a hit- és erkölcstan iskolai nevelésbe való beépítésének szükségességét és azt, hogy az iskola – a család elsődlegessége mellett – kiemelten fontos terepe a gyerekek erkölcsi nevelésének. Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a magyarok nagy többsége ma is keresztény alapokon szervezett országként tekint hazájára, és fontosnak tartja gyermekei erkölcsi nevelését. A társadalom pedig e kérdésekben sokkal egységesebb, mint ahogy erre számítottunk.” Ami jó hír. Biztató.
Pálmai Tamás
