28. alkalommal rendezték meg a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumát az Országházban. A téma ezúttal a szenvedélybetegségek voltak, különös tekintettel a droghasználatra.
A konferenciát Strommer Pál, a Magyar Piarista Diákszövetség alelnöke nyitotta meg. Harrach Péter, a szervező Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnöke, országgyűlési képviselő a keresztény civil fórum közel másfél évtizedre visszanyúló hagyományait idézte fel, amely mindig fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozott. A szerhasználattal kapcsolatban a közös társadalmi felelősséget hangsúlyozta, amely olyan kultúrát hozott létre, ahol a valódi örömöt (működő emberi közösségek, tudás, munka, sport, természet, művészet stb.) öröm-pótlékok váltották fel. Ennek megváltoztatása szerinte csak közös erőfeszítéssel, hosszabb távon lehetséges – erről szól a drogpolitika.
Harrach Péter bevezetője itt meghallgatható.
Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásért felelős kormánybiztos a szerek elleni küzdelem fontosságáról beszélt, amely – nem túlzás – nemzeti sorskérdés. Sokkoló, de statisztikailag megalapozott becslés, hogy az általános iskolák felső tagozatos diákjainak 70-80%-a már találkozott a környezetében kábítószerrel. Országosan egy évben 40 millió szerhasználat történik, tehát minden egyes állampolgárra jut évi négy. 600-700-féle tudatmódosító szer kapható a piacon. A kormánybiztos hangsúlyozta: valóságos háború zajlik ma a tudatunkért, amely az okos („rafinált”) eszközöktől a brutális kémiai szerekig terjed. Ebben a harcban az ember autonóm, teremtőképes tudatát, gondolkodását kívánják elrabolni önös üzleti célokból. Ennek a harcnak a legbrutálisabb színtere a kábítószeripar – szögezte le a kormánybiztos. Nemzetközi csapatok harcolnak benne a gyártástól a kereskedelmen át a piacot támogató vágy- és médiaiparig – tette hozzá.
Az eredmény: tudatlopás, a testi-lelki egészség szétroncsolása, a környezet roncsolása, ráadásul a függő személyből is roncsolót csinálnak.
Ma Magyarországon a legveszélyesebbek a dizájnerdrogok, mivel a viszonylagos olcsóság és az inváziószerű terjesztés miatt tömegek számára hozzáférhetőek. Ezek a drogok a gyerektől elveszik a szülőt, a fiataloktól az álmaikat, a saját erő megtalálásának lehetőségét. A legfertőzöttebbek a szegényebb régiók, cigánytelepek, gettók, a társadalom peremén élők, ahol amúgy is a leginkább szükség lenne a lehetőség-teremtésre, felzárkóztatásra, de a kábítószer-ipar könnyebb pénzkeresettel kecsegtet.
Mindez azonban nem lenne lehetséges a diszfunkcionális családok nélkül – a statisztikák szerint a középiskolások szülei átlag 7 percet beszélgetnek a gyerekeikkel.
A kormánybiztos leszögezte: bár a liberálisok azt hirdetik, hogy tanuljunk meg együtt élni a kábítószerekkel, ez nem lehetséges, mivel a fiatalok életéről van szó. A dílerekkel nincs alku, a fiatalokra viszont figyelni kell, a bizalmukat megnyerni, velük lehet együttműködni. Az elmúlt 3 hónapban zajló kábítószer-elleni művelet („Delta”) eredményeit ismertetve Horváth László elmondta: több mint 3500 büntetőeljárás indult, több mint fél tonna kábítószert, 250 millió forint készpénzt, 100 milliós ingóságot, 100 gépkocsit foglaltak le. A kábítószer-felhasználáshoz szükséges jogszabályi háttér megalkotásával június 15-től ez a harc még magasabb fokozatra kapcsol – ígérte meg. Az előadás végén a kormánybiztos hozzátette:
a rehabilitációban, megelőzésben ő még nem látott hatékonyabb eszközt a hitnél.
Horváth László kormánybiztos teljes előadás itt meghallgatható.
Dr. Csákó Ibolya, az ORFK alezredese a ma kapható kábítószerek fajtáit, hatásait és terjesztési útvonalait ismertette, valamint az egyes nemzeti sajátosságokra is kitért. Külön ismertette a jogszabályi módosítások hátterét, amely immár lehetővé teszi a bódult állapot előidézésére alkalmas szerek teljes körének szankcionálását az összetevőkig lebontva. Az alezredes asszony is egyetértett a többi előadóval abban, hogy
érzékenyebben kell fordulni a fogyasztók, mint beteg emberek felé, ugyanakkor kíméletlen büntetés illeti meg a terjesztőket, akik önös üzleti érdekből egész családok életét teszik tönkre.
Kiemelte, hogy a kábítószeripar közel százszoros hasznot termel a benne résztvevőknek, ezért a termesztők, csempészek és dílerek hatalmas kockázatokat is vállalnak. A kábítószeripar kevésbé ismert, ugyanakkor Magyarországon elterjedt és nagyon veszélyes gyakorlata a nyugtatók és egyéb gyógyszerek visszaélésszerű használata is, mely önmagában halálos lehet – szögezte le.
Dr. Csákó Ibolya teljes előadása itt meghallgatható.
Riedl Annamária, a Drogkutató Központ társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője a nemzetközi droghelyzetről és annak magyar tanulságairól tartott előadást. Példaként hozta Amszterdamot, amely évtizedeken keresztül a drogliberalizálás szimbóluma volt, de ma már igyekszik visszaszorítani a drogturizmust újabb és újabb szigorításokkal. Ennek oka, hogy a város élhetetlenné vált; szintén nagy probléma, hogy a lefoglalt laborokból felhalmozódott anyag elégetése rendkívül környezetkárosító. Az előadó hangsúlyozta, hogy nem lehet csak a könnyű drogokat legalizálni, ilyenkor beáramlik a többi is, ahogy az például Németország történt. A legalizált drog pedig alkohollal kombinálva már 3 hónap után drasztikus emelkedést okozott a közúti balesetekben. Riedl Annamária azt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti drogpolitika a schengeni határövezet miatt más országokra is kihat.
Egy másik jellegzetes példa Ukrajna, ahol a háborús traumára való tekintettel legalizálták a könnyű drogokat. Amikor kinyitották ezt a kaput, rögtön beáramlottak a szintetikus drogok is, a háborús helyzet miatt ráadásul csökkent az állami ellenőrzés, előretörtek a bűnözői csoportok.
Az előadó kiemelte: a katonák döntő többsége már kábítószerfüggőként kerül a frontra, a drogok frontvonalra szállítása pedig a hatóságok elnézése mellett kvázi szervezetten történik. Emellett az előadó megemlítette még a bujtatott dekriminalizáció példáit (Ausztria, Csehország), valamint a sajátos svéd helyzetet, ahol egy viszonylag óvatos liberalizáció is a migránsok beáramlásával kombinálva katasztrofális helyzetet eredményezett. Riedl Annamária hangsúlyozta:
a helyes drogpolitika célja nem a megtorlás, hanem a közös védelem, a biztonságos és egészséges társadalmi környezet fenntartása.
Riedl Annamária teljes előadása itt meghallgatható.
Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója a szenvedélybetegek komplex támogatásáról beszélt. A probléma általában gyerekkorban kezdődik, amikor a jellemzően diszfunkcionális családokban a későbbi függők nem kapják meg a szükséges biztonságot, figyelmet, szeretetet, így nem épül ki rendezett világkép, önértékelés, motiváció és személyes célok, ami stressz, konfliktusok esetén segít átlendülni a nehézségeken. Ezt igyekeznek kompenzálni a szerhasználattal, alkohollal vagy egyéb függőségekkel (manapság például a közösségimédia-használat is droggá tud válni!), ami instant feszültségoldást eredményez. Ezeknek a rövid távú örömöknek azonban nagy ára van már középtávon is, hosszabb távon pedig személyes és családi tragédiák sorozatához vezet – tette hozzá a főigazgató.
Mivel a probléma társadalmi eredetű, nyilvánvaló, hogy a társadalomnak is van felelőssége a változásban:
ha nincsenek jó célok, személyes perspektívák és belső erőforrások, akkor marad a veszélyes, diszfunkcionális közeg és bezárkózás. A drogfogyasztó közösség valójában nagyon sok magányos emberből áll, akik csak a saját céljukat, a pillanatnyi kielégülést szeretnék elérni. Bár nehéz, de van megoldás – hangsúlyozta Vajda Norbert –, a belső feszültséggel, pánikrohamokkal, értéktelenség-érzettel kell valamit kezdeni. Meg kell tanulni a pillanatnyi kielégülésen túllátni, a szeretethiányt pedig egy valódi közösségben lehet csak pótolni. Nem konfrontatív technikákra van szükség, rosszat már kaptak eleget ezek az emberek. Megtartó közegben lehet felépíteni bennük az önbizalmat, ugyanakkor elvárásokra is szükség van, lépésről lépésre haladva.
A keresztény terápiák a legsikeresebbek, az innét kikerülők 80%-a nem esik vissza – hangsúlyozta a karitatív szervezet vezetője.
Vajda Norbert teljes előadása itt meghallgatható.
Marosi Antal nyugalmazott rendőr alezredes szerint nagyon fontos, hogy a kábítószerekről a fiataloknak reális és átfogó képe legyen. A pontos hatásmechanizmust kell ismertetni, mert ezt a gyerekek sokszor nem tudják, ők a marketingből indulnak ki.
A természet törvénye, hogy ezek a szerek nagyon hamar leépítik a szervezetet, kémiai folyamatok útján blokkolják az agy örömreceptorait (erről képalkotó felvételek is vannak), teljes érzelmi kiüresedést okoznak. Emellett azt is meg kell kérdezni tőlük, hogy milyen problémák vannak a családban, a személyes életükben.
Segítséget kell nyújtani nekik abban, hogy van kihez fordulni, különben a drogdíler találja meg őket, és „könnyű megoldást” kínál. Ez valójában „eleven gyilkosság”, ezért olyan szigorú a dílerek büntetése. A drogkereskedelem ellen nem lehet csak erővel harcolni, a fiatalokkal lelki kötődéseket kell kialakítani, ez egy hitbéli küldetés – szögezte le Marosi Antal.
Marosi Antal teljes előadása itt meghallgatható.
A konferencia utolsó előadójaként Fazekas György atya hiteles tanúságtétellel szolgált az alkoholfüggőségről, amely nála is gyerekkori hiányokból eredt, és sokáig papi pályáját is végigkísérte. Fazekas atyának a bibliai tékozló fiúhoz hasonlóan a legmélyebb gödörből sikerült visszatalálni a szerető Istenhez (vagy fordítva), azóta pedig ő maga is alkoholistáknak segít. A katolikus pap, misszióvezető hangsúlyozta:
az alkohol helyén támadt űrt valahogy be kell tölteni, ezt a szerető Isten és az ő közössége, az Egyház tudja hiteles módon megtenni. Mivel „családi betegség” az alkoholizmus, meggyógyítani is csak egy missziós családban, szerető közösségben lehet.
Fazekas György atya teljes előadása itt meghallgatható.
Tekintse meg képgalériánkat:
