A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) által rendezett 27. Kereszténydemokrata Est meghívott vendége Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti listavezetője volt. Az eseményen beszédet mondott Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő is. A rendezvény házigazdája Harrach Péter, az MKDSZ elnöke, moderátora Déri Stefi politikai kommentátor, a Megafon véleményvezére volt. Az esten részt vett Surján László korábbi EP-alelnök, a KDNP tiszteletbeli elnöke, valamint Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető alelnöke is.

Hölvényi György bevezetőjében arról beszélt, hogy mi a KDNP küldetése az Európai Néppártban. Az egy évtizede az Európai Parlamentben szolgáló politikus a keresztény értékek és a vallásszabadság következetes képviseletét emelte ki, nem tagadva, hogy a „sajátos brüsszeli mikroklímában” ez gyakran „abszurd vállalkozásnak” tűnik. Megemlítette azt az Európai Parlament által elfogadott jelentést, amely a negyven százalékban egyházi kézben lévő afrikai oktatás számára is hozzáférést biztosít az EU-s forrásokhoz. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány erős pozíciója nélkül nincs lehetőség eredményeket elérni Brüsszelben, és hogy

az Európai Néppártnak világossá kellene tenni önmaga számára, hogy „nem mehet tovább balra, csak jobb felé tart az út, különben vége van.

A Néppárt nem lehet háborúpárti. A Néppárt semmitől nincs távolabb, mint ettől a kijelentéstől jelen formájában, de az idő mindenképpen tudjuk, hogy nekünk dolgozik” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. A XXI. századi kereszténydemokráciáról pedig úgy nyilatkozott: „az lehet, hogy kisebb lesz, de biztos, hogy keresztényibbnek kell lennie, mert különben eltűnik.”

Deutsch Tamás a közelgő május 1-jei megemlékezés kapcsán a 20 éves Európai Uniós tagságunk tapasztalatairól beszélt. Felidézte, hogy 2004-ben a fiatal demokraták úgy érezték, hogy Közép-Európa a nagyrészt saját erejéből kivívott szabadság talaján állva végre „hazatalált”. Abban reménykedtek – utalva az akkor regnáló posztszocialista kormányzatra –, hogy „10 év gusztustalan csuklóztatás után” végre „rendes európai demokráciát kezdünk építeni”. Ehhez képest nagy csalódásként élték meg, hogy a csuklóztatás Brüsszelben folytatódott, a szimbolikus újraegyesülést nem követte kölcsönös tiszteleten alapuló, korrekt partnerség, sokkal inkább az új, keleti tagállamok lenézése és folyamatos leckéztetése. „A baj sokkal nagyobb, mint elsőre látszik. Az az Európai Unió, ami a létezését korszakos kereszténydemokrata politikusoknak köszönheti, ideológiai üldöztetést folytat sokakkal szemben, és ebben

a legdurvább üldözés politikai-ideológiai szempontból éppen a kereszténydemokratákat, a kereszténydemokráciát érinti”

– jelentette ki az EP-listavezető, majd felsorolt öt szempontot meglepő állításának alátámasztására.

„Egy: az egyik legdurvább önbecsapása a nyugat-európai eliteknek, hogy 2004-ben fel voltak készülve az Európai Unió nagy bővítésére” – adott hangot Deutsch Tamás a közép-európai emberek széles körű tapasztalatának, miszerint nyugaton megértés és elfogadás helyett „szegénynek, gyámolítandónak, ostobának, hülyének, alsóbbrendűnek” néznek minket.

Kettő: a partneri, szövetségszerű együttműködésre épülő Európát egy hatalmi Európa váltotta föl – az EP-listavezető szerint „hatalmi hangon beszél Brüsszel a tagállamokkal, hatalmi hangon beszél nyugat a kelettel, hatalmi hangon beszélnek a mainstreamhez tartozók a szerintük nem a mainstreamhez tartozókkal, tehát a helyes gondolatot ismerők a helyes gondolatot még el nem találtakkal.”

„Három: jelen állás szerint súlyos, egyelőre behozhatatlan versenyhátrányt hozó módon a magunk mögött hagyott egy-másfél évtized nagy világpolitikai, a világ rendjében lezajló átalakulásban Európa ütemet vesztett – jelentette ki Deutsch Tamás, hozzátéve, hogy 2014-ben az európai nagyhatalmak még meg tudták akadályozni a háború kiterjedését, ma viszont már erre sem képesek.

„Tehát négy, ide jutottunk: 2022 óta a földrajzi Európa területén van egy lokális, regionális természetű háború, amit világméretű politikai konfliktussá növesztenek Európán kívüli hatalmi tényezők„, és Európának ebbe semmi beleszólása nincsen.

„Végül, de nem utolsósorban: egy progresszív liberális totalitarizmus épült ki, ma ez irányítja Európát” – jelentette ki Deutsch Tamás. Ez utóbbira egy közelmúltbeli példát is hozott: az Európai Parlament – a hasonló szellemű francia alkotmánymódosítás után – nagy többséggel az Európai Alapjogi Charta részévé tenné, hogy az abortusz (magzatgyilkosság) alapjog, mégpedig azzal a kitétellel, hogy ez „minden szülőképes személyre” vonatkozik. A Brüsszelben is igen erőteljesen jelen lévő LMBTQ-lobbi hatására ugyanis már nem lehet kimondani azt, hogy „női jogok”.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e június 9-e után jobboldali fordulat Európában, aminek a Fidesz is egy meghatározó ereje, az EP-listavezető „óvatosan optimista” választ adott. Deutsch Tamás „jelentősnek” tartja a szuverenista erők megerősödését, de hozzátette, hogy ennek kiaknázásához kellő bölcsesség is kell, a szuverenista erők széles körű összefogására van szükség. Hozzátette: „Iszonyú erővel próbálnak minket megosztani. Ezt megint nehezebben élik meg azok, akik nem éltek kommunizmusban, mert a politikai megosztás, az oszd meg és uralkodj, a mesteri szintre emelt hatalmi eszközökkel gyakorolt szalámitaktikának nem voltak átélői. És ez nekünk nemcsak a negyvenes évek végén, hanem a rendszerváltoztatáskor is ugyanúgy itt volt a hétköznapjainkban, próbálták megosztani a rendszerváltoztató, antikommunista erőket.”

Deutsch Tamás hangsúlyozta, hogy ha a választók és a megválasztott szuverenista politikusok is elég bölcsek lesznek, „akkor fordulat lehet az európai politikában, egy nagyon-nagyon komoly fordulat.” Az EP-listavezető ezt annál is inkább szükségesnek és üdvözlendőnek tartaná, mivel az Európai Unió szerinte nemcsak béke- és jóléti projekt, hanem arról is szól, hogy Európa szuverén szereplőként akart megjelenni a világpolitikában, és „most olyan brutális erővel bíró hatalmi szereplők vannak a világban, akik élvezkedve használják ki Európa gyengeségét.

Az európai érdekek megfogalmazására is képtelen, vagy ha ez megfogalmazódik, a képviseletére képtelen szereplőket el kell zavarni”

– szögezte le Deutsch Tamás.

A már eddig is mindkét oldalon több százezer fiatal életet követelő orosz-ukrán háborúval kapcsolatban az EP-listavezető elmondta:

egy kereszténydemokrata politikus számára nem lehet kérdés, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartása, az élet feltétlen tiszteletben tartása minden más politikai, gazdasági, ideológiai megfontolás fölött áll, ez pedig egész egyszerűen nem lehetséges háborús körülmények között.

„Egy keresztény, kereszténydemokrata megközelítésben, társadalmi tanítások szempontjából mondom, nem hitéleti megközelítésben, két fontos szabály van. Egy: erődön felül mindent tegyél meg, hogy egy háború ne robbanjon ki. Kettő: ha mégis kirobban, erődön felül mindent tegyél meg, hogy a lehető leghamarabb érjen véget” – szögezte le Deutsch Tamás. Hozzátette: a magyaroknak sajnos bőséges tapasztalata van erről, hiszen gyakorlatilag nincs olyan magyar család, amelyik a két világháborúban ne vesztett volna el közeli hozzátartozóját. „Egy szó, mint száz, Brüsszel ezeknek az Európán kívüli, ráadásul Európa rovására, hogy ne mondjam, bizonyos szempontból a vesztére megfogalmazott hatalmi törekvéseknek a kiszolgálója jelenleg. A történelemben sokszor volt ilyen. A gyengéknek a vesztét ez okozza: vagy nem képesek megfogalmazni az érdeküket, vagy ha képesek, nem képesek képviselni” – nyomatékosította a magyar EP-listavezető.

Deutsch Tamás kérdésre válaszolva, zárszóként elmondta: külön a fiataloknak nem szeretne semmit üzenni, de a saját tapasztalatát egyvalamivel kapcsolatban szívesen megosztja.

A nagyvilágban magyarként sok helyen el lehet élni és boldogulni, de ha baj van, az ember csak a családjára, az anyaországára és a vallási közösségére számíthat, senki másra.

Számára ez a június 9-i európai parlamenti választások legnagyobb tétje.

A teljes beszélgetés itt megtekinthető:

mkdsz.hu