Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter volt a március 12-i Kereszténydemokrata Est vendége. Az est házigazdája Harrach Péter, háziasszony M. Dobos Marianne szerkesztő-műsorvezető volt. Harrach Péter, az MKDSZ elnöke a nyílt társadalom elméletének európai követői és a hagyományos európai társadalom (zsidó-keresztény erkölcs, görög művészet, római jog stb.) szembenállásáról beszélt. Az előbbi a hagyományos társadalmat alkotó közösségek (a család, az egyházi közösség és a nemzet) felszámolásában érdekelt, ami elvezet a „kevert társadalomhoz”. Ez egy jogos igényre (a nemzetek közötti háborúk elkerülése) adott hibás válasz, amivel az Európai Unió kereszténydemokrata alapítóinak modelljét állíthatjuk szembe, ehhez kellene visszatalálni.

Bóka János elmondta, hogy az Európai Unióval kapcsolatos jogi csatározásokban 2018 óta vett részt államtitkárként – ekkor kezdődött Magyarországgal szemben a hetes cikkes eljárás. Az európai ügyekért felelős miniszter leszögezte, hogy „bár mi jogállamisági feltételekről tárgyalunk, meg alapjogi chartának való megfelelésről tárgyalunk, meg igazságszolgáltatási szervezetről tárgyalunk, de ez valójában egy politikai nyomásgyakorlási eszköz. Tehát ezekhez a forrásokhoz mi nem azért nem jutunk hozzá, mert az igazságszolgáltatási szervezet ilyen vagy olyan módon van szabályozva, hanem azért nem jutunk hozzá, mert néhány alapvető politikai kérdésben más álláspontot képviselünk, mint az európai fősodor.” Ezt a fajta bürokratikus csatározást, mely „érzelmileg, fizikailag is nagyon sokat kivesz az emberből”, a miniszter a galambbal való sakkozáshoz hasonlította. Hozzátette: megerősítést a politikai közösségétől és a barátaitól kap, szeretetet és a támogatást pedig a családjától, „tehát ezért nekem nem kell Brüsszelbe utazni”.

Bóka János brüsszeli szellemi betegségnek, „vírusnak” nevezte az Európai Parlamentnek azt a legújabb akcióját, hogy beperli a Bizottságot az Európai Unió Bíróságánál, amiért az felszabadította a Magyarországnak jogosan járó uniós források egy részét.

Szerinte egy ilyen pernek jogilag nincs sok esélye, de arra mindenképpen jó, hogy újabb másfél-két évre lekösse, megdolgoztassa a magyar uniós apparátust. A miniszter azt is elmondta, hogy nagyon várja az európai parlamenti választásokat és Magyarország uniós elnökségét is. Az európai parlamenti választásokat azért, mert az Unió az elmúlt öt évben minden történelmi kihívásra rossz választ adott, és most végre „az európai polgárok elmondhatják erről a véleményüket, és adhatnak egy új esélyt az európai intézményrendszernek, hogy más összetételben, más megfontolások alapján, más demokratikus felhatalmazással” közelítsék meg ezeket a kérdéseket. Hazánk uniós elnökségét pedig azért várja Bóka János, mert „lehetőségünk lesz megmutatni, hogy szerintünk hogyan kellene az európai intézményeknek működniük, milyen kérdésekkel kellene foglalkozni és hogyan kellene ezekkel a kérdésekkel foglalkozni.” Ugyanakkor a miniszter a brüsszeli intézményrendszer ismeretében óva intett a túlzott elvárásoktól. Hozzátette: a Fidesz-KDNP pártszövetség „az európai jobboldali alternatívának egy megkerülhetetlen szereplője”, ezért „rengeteg opciónk van” az európai színtéren a különböző pártcsaládok, politikai formációk tekintetében a saját érdekeink és értékeink érvényesítésére, ha bekövetkezik a remélt jobbratolódás a júniusi választásokon.

Az Európai Néppárt csúcsjelöltjével, Ursula von der Leyen jelenlegi bizottsági elnök asszonnyal kapcsolatban elmondta, hogy az ő néppárti jelölése „többszörös paradoxon”. „Egyrészt az Európai Néppárt úgy jelölt csúcsjelöltet, hogy maga a csúcsjelölt az egyébként semmilyen választáson nem fog elindulni.” Hozzátette: a Brüsszelben sokat szidalmazott magyar demokráciában ez nem lenne lehetséges. Másrészt még az Európai Néppárt saját választási kiáltványa is elismeri, hogy az alapvető európai politikákban (zöld átmenet, európai mezőgazdaság, orosz-ukrán háború, migráció) nagyon komoly irányváltásra van szükség, mert az elmúlt öt év kudarcos volt. „Ebből az Európai Néppárt azt a következtetést vonja le, hogy akkor ugyanannak az embernek kell vezetni a bizottságot az elkövetkező öt évben is. Ez legalábbis érdekes” – fogalmazott a magyar Európa-ügyi miniszter.

A közelgő európai parlamenti választásokról még azt is elmondta Bóka János, hogy „Európában minden tagállamban vannak olyan politikai erők, akikkel hasonlóan gondolkodunk a kontinens előtt álló kihívásokról”, a júniusi választások pedig esélyt adnak arra, hogy ezek a politikai erők megerősödjenek. Megjegyezte, hogy az európai szintű változások „sohasem olyan gyorsak, sohasem olyan átütő erejűek, mint azt szeretnénk, de ezek a változások ettől függetlenül zajlanak.”

Idén talán már el lehet érni azt az átbillenési pontot, ahonnét már nincs visszatérés a korábbi politikákhoz a legfontosabb európai ügyek, például a migráció terén

– jelentette ki az uniós miniszter. Ez utóbbival kapcsolatban még azt is elmondta, hogy az Európai Unió a magyar határvédelmi költségek kb. másfél százalékát térítette meg eddig (azt is kvázi véletlenül), miközben a helyzet már Brüsszelben is olyan súlyos, hogy a befogadóközpontok túlterheltsége miatt az utcán fagynak meg bevándorlók, köztük gyerekek. „Nem találok olyan komoly embert Európában, aki azt mondja, hogy a migrációval kapcsolatos problémákat lehet kezelni úgy, hogyha Európa külső határai átjárhatóak. Az a kérdés, hogy mikor lesz politikai bátorság fölismerni, és vállalni a nyilvánosság előtt, hogy ennek csak egy megoldása van”, a határvédelem visszaállítása –hangsúlyozta Bóka János. „Nagyon sok olyan beszélgetésem van, ahol elmondják azt, hogy János, igazából egyetértek veled, tehát természetesen ezt a nagyobb nyilvánosság előtt nem mondhatom el”, és még a bírálóink is látják, hogy a magyar kormány politikája mögött tömegek állnak – tette hozzá. A magyar ellenzék viszont „a nemzeti érdekeket alapjaiban sértő politikai tevékenységet végez az európai intézményekben és az európai intézmények környékén”, ami – kivált valódi politikai legitimáció nélkül – „a politikai pluralizmus határain messze túlmutat”. A miniszterelnök úr által felvázolt stratégiánk, hogy a szuverenitásunk feladása nélkül dolgozunk azon, hogy a magyar emberek hozzájussanak a minket megillető forrásokhoz, eddig működni látszik – szögezte le.

Az Erasmus- és Horizont-programok ügyéről a miniszter elmondta, hogy

az uniós pénzügyi érdekek szempontjából teljesen irreleváns, hogy a magyar diákok alapítványi fenntartású egyetemeken tanulnak-e vagy sem.

Még Brüsszel saját logikája szerint is teljesen abszurd, hogy a magyar egyetemeken tanuló hallgatók, ahol szerintük lábbal tiporják az akadémiai szabadságot, nem mehetnek az akadémiai szabad csimborasszójának számító nyugati egyetemekre, ugyanakkor a nyugati egyetemek diákjai nyugodtan jöhetnek ide, a „magyar diktatúrába”. Bóka szerint „a brüsszeli intézmények körében van egy általánosan elterjedt elképzelés, ami úgy szól, hogy minél rosszabb Magyarországon, annál jobb nekik”, és „hogyha vannak eszközeik, amivel a magyar kormánynak nehézséget vagy kárt tudnak okozni, akkor viszonylag kevés visszafogottságot mutatnak ezeknek az eszközöknek az alkalmazásában” – festette le a rendkívül méltánytalan helyzetet. „A politikai játszma itt alapvetően arról szól, hogy lehetséges-e egy valódi európai jobboldali alternatíva vagy nem” – világította meg jobban a helyzetet.

Bóka János végül megerősítette, hogy „bár a magyar kormánynak az Európai Unióval szembeni ambíciós szintje viszonylag alacsony”, és „nekünk már talán az is jó lenne, hogyha békén hagynának”, az európai integrációban ennél jóval nagyobb perspektívák rejlenek. Ha úgy tekintünk rá, „mint az erős és cselekvőképes nemzetállamok szövetségére, ami ezeket a nemzetállamokat még erősebbé és cselekvőképesebbé teszi”. Ehhez kellene a választóktól politikai felhatalmazást nyerni június 9-én – szögezte le az európai ügyekért felelős miniszter.

Fotó: Szennyes Krisztián/vasarnap.hu

A beszélgetés itt megtekinthető: