Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hadikölcsönt sürgősen ki kell fizetni, tekintet nélkül Magyarország álláspontjára. Ez félelmetesen ismerős a magyar történelemből – írja a Gondola.hu híroldalon megjelent véleménycikk szerzője.

Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hadikölcsönt sürgősen ki kell fizetni, tekintet nélkül Magyarország álláspontjára. Ez félelmetesen ismerős a magyar történelemből.

Friedrich Merz német kancellár a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag) a magyarországi német megszállás évfordulóján kijelentette, hogy az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hadikölcsönt sürgősen ki kell fizetni, a kifizetésnél nem szabad tekintettel lenni az egyetlen blokkoló országra, megnevezése nélkül utalva Magyarországra.

„Nem szabad tekintettel lenni” – forgatjuk még magunkban ezt a szót. Honnét ismerős ez nekünk? 

A történelemből tudjuk, hogy Magyarország a két világháború között egyre inkább a náci Németország felé orientálódott, főként a területi revízió reményében. Horthy Miklós és kormánya ugyanakkor igyekezett bizonyos mozgásteret megőrizni, és kezdetben nem volt egyértelmű, hogy részt kíván venni egy esetleges szovjetellenes háborúban. Amikor Adolf Hitler 1941. június 22-én megindította a Szovjetunió elleni támadást, Magyarországot nem tájékoztatták előzetesen, és nem is hívták meg azonnal a hadműveletbe. A német vezetés kezdetben nem tartotta kulcsfontosságúnak a magyar katonai részvételt, inkább amolyan lojalitás próbaként tekintett rá. 

A fordulópontot 1941. június 26-án a kassai incidens jelentette, amikor ismeretlen (máig vitatott hovatartozású) repülőgépek bombázták az akkor már Magyarországhoz visszatért Kassát, 32 halálos áldozatot, 60 súlyos sebesültet, 220 könnyebb sebesültet és jelentős anyagi kárt hagyva hátra. A magyar vezetés ekkor rendkívül meggondolatlan módon, önként hadat üzent a Szovjetuniónak. Mivel az oroszok elleni német hadművelet 1941 őszén Moszkva alatt egyértelműen elakadt, Joachim von Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter 1942. január 6-án már ultimátummal érkezett Budapestre: az egész magyar haderő azonnali Szovjetunióba vezénylését követelte, a vonakodó magyar álláspontra való tekintet nélkül. 

Az eredmény ismert: a magyar vezetés, engedve a német nyomásnak, a keleti frontra küldte a technikai szempontból rendkívül sérülékeny 2. magyar hadsereget, amely az 1943. január 12-én kezdődő urivi áttörésben – minden személyes hősiessége ellenére – megsemmisítő vereséget szenvedett. Ez máig a magyar hadtörténet legnagyobb vesztesége. Majd két évvel később jött a teljes német megszállás…

De máshonnét is ismerős lehet nekünk ez a minden tekintetet nélkülöző (egyszóval zsarnoki) német álláspont. 1914. június 28-án a szarajevói merénylet során meggyilkolták Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceget…

A teljes cikk a Gondola.hu oldalon olvasható.