Harrach Péter Keresztes Sándorról, a KDNP 3-szoros alapítójáról

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnök úr megemlékezett a képviselőről, engedjék meg, hogy én Keresztes Sándorról, a KDNP tiszteletbeli elnökéről szóljak néhány szót.

Hosszú és tartalmas élete volt, aminek két terepe volt: a család és a közélet. Nyolc gyermeket nevelt, de nemcsak felnevelte őket, hanem biztosította azt a nyugodt légkört, amiben felnőhettek, illetve ami egy magas szintű képzettség lehetőségét adta meg.

Közéleti szerepe összefonódott a keresztényszociális mozgalmakkal, illetve az azokból kinőtt párttal. Ezt az ívet nemcsak az ő élete, hanem a magyar kereszténydemokrácia története is rajzolja.

Három korszaka volt a tevékenységének. Az első az egyetemi évek Kolozsvárott, amikor bekapcsolódott három mozgalom életébe: a KALOT, az EMSZO és a Hivatásszervezet mint keresztényszociális mozgalmak voltak az ő első tevékenységének a terepei. Ezek a mozgalmak a Rerum novarum és a Quadragesimo anno szellemében elsősorban a társadalmi igazságosság megvalósításáért küzdöttek. Radikális társadalmi reformokat, átalakulást fogalmaztak meg, és a kisemberek felemelését célozták. Az egyik a vidéki ifjúságért, a másik a városi munkásfiatalokért, és a Hivatásszervezet kvázi szakszervezetként érdekképviseletet végzett. Ebbe a munkába kapcsolódott bele a fiatal Keresztes Sándor. Ezeknek a mozgalmaknak az eszményei a szakmájában jól képzett, kultúra iránt érdeklődő, nemzeti gondolkodású hívő fiatalok voltak.

A második korszakban a mozgalmakból kinőtt párt, a Demokrata Néppárt adta azt a területet, ahol Keresztes Sándor dolgozott. Alapító tag és képviselő volt. Tudjuk azt, hogy a Rákosi-diktatúra erősödésével ennek a pártnak is választania kellett: vagy együttműködik, vagy pedig vállalja, hogy minden képviselőjét megfosztják mandátumától. Volt, aki börtönbe került, volt, aki emigrációba kényszerült, és volt, aki folyamatos zaklatásnak lett kitéve, de egyikük sem lett áruló. Hogy mi következett Keresztes Sándor életében? Többek között megpályázott egy fűtői állást, és akkor az állásinterjúknál nem volt akadály, ha valakinek magasabb végzettsége volt, tehát a túlképzést Rákosi Mátyás nem tartotta hibának, nagyon sokan dolgoztak alacsonyabb szintű munkákban.

A kádári évtizedekben is foglalkozott közéleti kérdésekkel, tartotta az erdélyi kapcsolatokat – egy kis epizód, hogy Márton Áront ő hozta össze Illyés Gyulával -, de sok más hasonló tevékenységet is végzett. A harmadik időszak a párt újjászervezése volt. A KDNP első elnökeként, majd vatikáni nagykövetként folytatta a munkáját, de ebben a pozíciójában is Erdélyért küzdött, többek között az ő érdeme, hogy a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelkedett, és így az erdélyi magyar katolikusság első számú képviselőjévé vált.

Ha egy mondatban szeretnénk Keresztes Sándor életútját jellemezni, akkor azt mondhatnánk, hogy egyéni életében a családszeretet, közéletében a társadalmi igazságosság, az egyházáért és hazájáért vívott küzdelem volt életcélja, és ezt élte meg.

Keresztes Sándor sokaknak segített és senkinek nem ártott. Nyugodjék békében! (Taps.)

Elhangzott az Országgyűlés 297. ülésnapján, 2013. augusztus 26-án

További
cikkek

Hírlevél