Kovács Erik

Az elrománosítás örökprojektje

Máig nem csituló felháborodást váltott ki Erdélyben Ludovic Orban román ex-kormányfő – jelenleg képviselőházi elnök és liberális pártvezető – azzal a minapi kijelentésével, miszerint a Székelyföld etnikai összetételét beruházások révén jelentősen meg lehetne változtatni. A vágyvezérelt megnyilatkozásnak nincs különösebb újdonságereje, történelmi és demográfiai alátámasztottsága annál inkább. És épp ez a tény teszi azt fenyegetővé.

Eucharisztikus Kongresszus: ’38-as visszatekintő

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal (NEK) hazánk néhány napra ismét a katolikus világ centrumába kerül. Mint ismert, 1938-ban szintén Magyarország adott otthont az egyik legnagyobb nemzetközi hitéleti rendezvénynek. Az alábbiakban a több mint nyolcvan évvel ezelőtti eseményre emlékezünk, illetve néhány mondatban magának a kongresszusnak a jelentősége is kitérünk.

Térdhajtás a nőimitátor előtt

Az előkészületi szakaszban lévő globális szivárványdiktatúra megvalósítása előtt a katolikus egyház jelenti a legnagyobb akadályt. Nem véletlen, hogy épp az olasz parlamentben született meg az a törvénytervezet, amely nem csak az LMBT-kultuszt emelné állami rangra, hanem egyúttal kriminalizálná a homo- és transzfóbiát (bármit is jelentsen az), ami adott esetben akár a keresztény hitelvek megvallásának szankcionálását is eredményezheti.

Eutanázia-körkép: csecsemőhalál és valóságshow

Az élet és halál témáját körüljáró ideológiai csaták tárgya jellemzően az abortusz, ahogy azt Lengyelországban vagy Amerikában is láthatjuk. A másik vitatott orvosi eljárás, az eutanázia viszont ritkán, egy-egy konkrét eset kapcsán kerül csak az érdeklődés homlokterébe. Utoljára a Magyar Orvosi Kamara „sorshúzásos” – a passzív eutanáziával is rokonítható – javaslata révén került a nyilvánosság elé a téma.

Az eutanáziáról általánosságban

Cigánypasztoráció

A megoldás: keresztény cigánypasztoráció

A magyar–cigány együttélés nehézségei – a pozitív példák dacára – az egyik legégetőbb társadalmi problémát jelentik Magyarországon. Ugyanakkor a 2010-es fordulat, vagyis a segélyorientált romapolitikát felváltó munkacentrikus szemlélet az egyik legfontosabb lépés volt az etnikumközi viszonyok normalizálásának az útján. Ami pedig legalább ennyire fontos, az az egyházak által végzett napi aprómunka: a cigánypasztoráció.

A nyíregyházi iskolapélda

Hány keresztény lesz 2050-ben?

hazám, boldogtalan Európa,
ha túléled a harcok végét,
elbírod-e még te az Istent,
a Szeretetet és a Békét?

(Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa)

 

Akiben a címet olvasva hiányérzet támadt, annak igazat kell adnunk: lemaradt a helyhatározó. Mivel a szekularizáció globálisan zajlik, ám európai centrummal, érdemes több irányba is kitekintenünk. Hány keresztény lesz tehát 2050-ben a világban, Európában és Magyarországon?