történelem

Történelmi dokumentumfilmek Esterházy János életéről a gdyniai filmfesztiválon és a Duna TV műsorában

A lengyelországi Gdyniában 2021. szeptember 29-e és október 2-a között immár tizenharmadik alkalommal megrendezett Rendíthetetlenek – Megtörhetetlenek - Kiátkozottak című nemzetközi filmfesztivál történelmi dokumentumfilmek kategóriájában két olyan alkotást is bemutattak, amelyek Esterházy János életéről szólnak.

Hol a kommunizmus manapság?

Furcsa érzéssel vettem kezembe Emil Brix és Erhard Busek könyvét: Közép-Európa újragondolása. Emil Brixet nem, de Busek urat jól ismerem, egyidőben voltunk országaink kereszténydemokrata pártjainak elnökei. Nagyműveltségű, széleskörűen tájékozott ember, akire mindig érdemes odafigyelni. Mégis megütött a gondolat: mi köze van az osztrákoknak Közép-Európához? Tudom, eretnek maga a kérdés is, hiszen sokak szemében Ausztria maga Közép-Európa.

Abasár - Harrach Péter nemzeti emlékhely sztéléavatási köszöntője

„Nemzettudatunk fontos eleme a nemzeti emlékezet, mert a nemzet a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak közössége. Az Abasáron zajló régészeti feltárás bővíti Aba Sámuel, harmadik királyunk életéről és tevékenységéről alkotott ismereteinket. Ez a hely is a történelmi emlékhelyek sorába került.” - nyilatkozta Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke.

Az elrománosítás örökprojektje

Máig nem csituló felháborodást váltott ki Erdélyben Ludovic Orban román ex-kormányfő – jelenleg képviselőházi elnök és liberális pártvezető – azzal a minapi kijelentésével, miszerint a Székelyföld etnikai összetételét beruházások révén jelentősen meg lehetne változtatni. A vágyvezérelt megnyilatkozásnak nincs különösebb újdonságereje, történelmi és demográfiai alátámasztottsága annál inkább. És épp ez a tény teszi azt fenyegetővé.

Kommunisták és magyarok: nemzetpolitika a párizsi béke előtt – III. rész

A magyar jobb- és baloldal közötti viták harminc éve ugyanarról, a nemzethez való viszonyról szólnak. Csepeli Kálmán rövid cikksorozata rávilágít arra, hogy ezek a viták már a negyvenes években jelen voltak a hazai közéletben, mi több, a magyarországi baloldal a szovjet megszállás után még a mainál is nyíltabban, szemtelenebbül propagálta saját nemzetellenességét. Tette pedig mindezt egy olyan időszakban – a magyar határokat újrarajzoló párizsi békekonferencia döntése előtt –, amikor mindennél jobban szükség lett volna érdekeink közös képviseletére.

Kommunisták és magyarok: nemzetpolitika a párizsi béke előtt – II. rész

A magyar jobb- és baloldal közötti viták harminc éve ugyanarról, a nemzethez való viszonyról szólnak. Csepeli Kálmán rövid cikksorozata rávilágít arra, hogy ezek a viták már a negyvenes években jelen voltak a hazai közéletben, mi több, a magyarországi baloldal a szovjet megszállás után még a mainál is nyíltabban, szemtelenebbül propagálta saját nemzetellenességét. Tette pedig mindezt egy olyan időszakban – a magyar határokat újrarajzoló párizsi békekonferencia döntése előtt –, amikor mindennél jobban szükség lett volna érdekeink közös képviseletére.

Kommunisták és magyarok: nemzetpolitika a párizsi béke előtt – I. rész

A magyar jobb- és baloldal közötti viták harminc éve ugyanarról, a nemzethez való viszonyról szólnak. Csepeli Kálmán rövid cikksorozata rávilágít arra, hogy ezek a viták már a negyvenes években jelen voltak a hazai közéletben, mi több, a magyarországi baloldal a szovjet megszállás után még a mainál is nyíltabban, szemtelenebbül propagálta saját nemzetellenességét. Tette pedig mindezt egy olyan időszakban – a magyar határokat újrarajzoló párizsi békekonferencia döntése előtt –, amikor mindennél jobban szükség lett volna érdekeink közös képviseletére.