külhoni magyarok

Minőségi forradalom az erdélyi magyar gasztronómiában - 2. rész

A két egymástól elválaszthatatlan gazdasági-kulturális ágazat, a turizmus és a vendéglátás – igaz, váltakozó korlátok között – a koronavírus miatti lezárások dacára is virágzik. Úgy tűnik, Európa népei nem akarnak lemondani a polgári életforma szerves részét képező éttermekről, kávézókról, sörözőkről és szállodákról. Nincs ez másképp Erdélyben sem, ahol mostanában valóságos minőségi forradalom zajlik a helyi magyar gasztronómiában és vendéglátásban.

 

Kolozsváros olyan város

""

Minőségi forradalom az erdélyi magyar gasztronómiában - 1. rész

A két egymástól elválaszthatatlan gazdasági-kulturális ágazat, a turizmus és a vendéglátás – igaz, váltakozó korlátok között – a koronavírus miatti lezárások dacára is virágzik. Úgy tűnik, Európa népei nem akarnak lemondani a polgári életforma szerves részét képező éttermekről, kávézókról, sörözőkről és szállodákról. Nincs ez másképp Erdélyben sem, ahol mostanában valóságos minőségi forradalom zajlik a helyi magyar gasztronómiában és vendéglátásban.

Történelmi dokumentumfilmek Esterházy János életéről a gdyniai filmfesztiválon és a Duna TV műsorában

A lengyelországi Gdyniában 2021. szeptember 29-e és október 2-a között immár tizenharmadik alkalommal megrendezett Rendíthetetlenek – Megtörhetetlenek - Kiátkozottak című nemzetközi filmfesztivál történelmi dokumentumfilmek kategóriájában két olyan alkotást is bemutattak, amelyek Esterházy János életéről szólnak.

Áttörés

Valami történt Szlovákiában. Kollai István Szlovákia királyt választ című könyvében több olyan idézetet közöl, amelyek elhangzásuk után ugyan megjelentek a magyar sajtóban, de nem álltak össze egységes üzenetté arról, hogy a szlovákok már nem sulykolják az ezer éves magyar elnyomást olyan erővel, mint régen. Elkezdtek a Magyar királyság történelmére úgy hivatkozni, hogy annak nem elszenvedői, hanem alakító részei voltak. Amit a magyar gőg nem könnyen fogad el, de attól még igaz.

Az elrománosítás örökprojektje

Máig nem csituló felháborodást váltott ki Erdélyben Ludovic Orban román ex-kormányfő – jelenleg képviselőházi elnök és liberális pártvezető – azzal a minapi kijelentésével, miszerint a Székelyföld etnikai összetételét beruházások révén jelentősen meg lehetne változtatni. A vágyvezérelt megnyilatkozásnak nincs különösebb újdonságereje, történelmi és demográfiai alátámasztottsága annál inkább. És épp ez a tény teszi azt fenyegetővé.

Kommunisták és magyarok: nemzetpolitika a párizsi béke előtt – III. rész

A magyar jobb- és baloldal közötti viták harminc éve ugyanarról, a nemzethez való viszonyról szólnak. Csepeli Kálmán rövid cikksorozata rávilágít arra, hogy ezek a viták már a negyvenes években jelen voltak a hazai közéletben, mi több, a magyarországi baloldal a szovjet megszállás után még a mainál is nyíltabban, szemtelenebbül propagálta saját nemzetellenességét. Tette pedig mindezt egy olyan időszakban – a magyar határokat újrarajzoló párizsi békekonferencia döntése előtt –, amikor mindennél jobban szükség lett volna érdekeink közös képviseletére.

Kommunisták és magyarok: nemzetpolitika a párizsi béke előtt – II. rész

A magyar jobb- és baloldal közötti viták harminc éve ugyanarról, a nemzethez való viszonyról szólnak. Csepeli Kálmán rövid cikksorozata rávilágít arra, hogy ezek a viták már a negyvenes években jelen voltak a hazai közéletben, mi több, a magyarországi baloldal a szovjet megszállás után még a mainál is nyíltabban, szemtelenebbül propagálta saját nemzetellenességét. Tette pedig mindezt egy olyan időszakban – a magyar határokat újrarajzoló párizsi békekonferencia döntése előtt –, amikor mindennél jobban szükség lett volna érdekeink közös képviseletére.

Kommunisták és magyarok: nemzetpolitika a párizsi béke előtt – I. rész

A magyar jobb- és baloldal közötti viták harminc éve ugyanarról, a nemzethez való viszonyról szólnak. Csepeli Kálmán rövid cikksorozata rávilágít arra, hogy ezek a viták már a negyvenes években jelen voltak a hazai közéletben, mi több, a magyarországi baloldal a szovjet megszállás után még a mainál is nyíltabban, szemtelenebbül propagálta saját nemzetellenességét. Tette pedig mindezt egy olyan időszakban – a magyar határokat újrarajzoló párizsi békekonferencia döntése előtt –, amikor mindennél jobban szükség lett volna érdekeink közös képviseletére.