balliberálisok

Migránsszámláló vagy visszaszámláló?

Néhány hete a kormánypárti és az ellenzéki sajtó még egyaránt kiemelt témaként kezelte – ma már senki nem beszél róla. Ettől függetlenül Márki-Zay migránsszámlálója továbbra is megtekinthető az ellenzéki miniszterelnök-jelölt honlapján.

Bár a számláló gyorsan elvesztette szenzációértékét, mégis érdemes foglalkoznunk vele, hiszen itt egy puszta politikai gegnél jóval többről van szó. A kezdeményezés ugyanis – bár az ötletgazdáknak nyilván más volt a szándéka – pontosan megmutatja az MZP-jelenség gyengéit és hiábavalóságát.
 

Gondolatok november 7-ére

„A Szovjetunió több mint hetvenéves fennállása semmiféle utólagos igazolást nem nyert. Nem csak és nem is elsősorban arról van szó, hogy nem hagyott maga után mást, mint sivárságot, az emberi képességek lepusztulását, káoszt és működésképtelen intézményeket. Másról és többről van szó. A leninizmus eszméje bukott meg. Több tízmillió embert gyilkoltak le, nyomorítottak meg, vetettek börtönbe a semmiért.

Egy terrortámadás margójára

Az őszödi beszéd és az azt követő október 23-i rendőrterror 15. évfordulója alkalmából egymás után bukkannak fel a nyilvánosságban az újabbnál újabb beszámolók, tanúvallomások. És hány ismeretlen történet kerül majd még napvilágra! Mint ahogy például e sorok írójának is van a témához egy rövid személyes lábjegyzete.

 

Mérhetetlen dühöt éreztem”

Karen, a boomer

„A Demokratikus Koalíció vezető politikusai tiltakozásuk jeléül saját facebook oldalaikon a mai napra »felveszik« a Rikárdó nevet, azt kifejezvén, hogy a magyarságból származási alapon történő kirekesztés minden magyar ember számára sértő.”

(A Demokratikus Koalíció közleménye, 2015. január 3.)

 

Előválasztástól sújtva

A különféle agytrösztök, elemzők, újságírók és bloggerek mára mindent elmondtak vagy leírtak az előválasztás első fordulójának fő tanulságairól. Ezért az alábbiakban csupán néhány partikuláris témát boncolgatunk röviden. Például jól tette-e a Momentum, hogy megmérettette magát? Mi lehet Márky-Zay Péter relatív sikerének a titka? Megjelennek-e Dobrev Klára győzelmével a politikai dinasztiák? És nem utolsósorban: hol rontotta el a Jobbik?

A nemzetiszocialistáktól a liberál-terroristákig

A múlt nagy tanító. Felidézek egy régi országgyűlési vitát, amelyben a nemzetiszocialisták a belügyminisztert támadták. 1939-ben történt, a hungarista párt betiltása után.

Hubay Kálmán: A hungarista mozgalommal szemben a hatalom nagyon éber, de miért nem tett semmit a belügyminiszter a szocialisták ligeti autófelforgató gyűlésével szemben?

Keresztes-Fischer Ferenc: Mert véletlenül akkor nem voltam belügyminiszter. (Nagy derültség)

Otromba keménykedés

Donald Tusk, aki jelenleg az Európai Néppárt elnöke, életében egyszer volt kemény legény. 2007-ben, amikor az akkor ellenzékben lévő Polgári Platform elnöke volt, pártjának európai parlamenti képviselőcsoportja megszerezte a külügyi bizottság elnöki posztját. Ezt a feladatot a német CDU szinte hitbizományként a sajátjának tekintette, ezért meglepve és felháborodva fogadta, hogy a lengyelek úgymond kitúrták őket. Angela Merkel a maga német kancellári tekintélyével felhívta telefonon Tusk urat, és kérve/fenyegetve követelte a poszt átadását.

Töprengés és kórrajz

Meg voltam győződve, hogy Gyurcsány Ferenc, miután az MSZP-t elhagyva új politikai homokozót épített magának, azért rövidítette azt DK-nak, mert Dobrev Klárának akart kedveskedni.

Az utóbbi hetek fejleményei alapján mégis arra hajlok, hogy a DK voltaképp azt jelenti: De Kár. De Kár, hogy ennek a pártnak sem a politikusai, sem az orvosai, sem szellemi holdudvara nem értette meg, hogy járvány van, mégpedig egy jellegében, hatásaiban és következményeiben minden eddigitől eltérő és még sok ismeretlen veszéllyel fenyegető járvány.