Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
BDSZ
Európai Néppárt
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
MTI
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Mennyire "sztálinista" a mai magyar alkotmány? Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2008. January 1.

Mennyire „sztálinista” a mai magyar alkotmány?

Semjén Zsolt, amikor a 2006. évi választási küzdelemben az alkotmányról szólt, pontosan fogalmazott: szégyen, hogy a magyar alkotmány még mindig a sztálinizmust idézõ 1949, évi XX. törvény címet viseli. Nem állította viszont azt, amit sokan, hogy a mai alkotmány „sztálinista” volna. Az alábbiakban közre adom az alkotmány 2007. november 30-án hatályos szövegét, oly módon, hogy

a régibõl kimaradt szövegeket fekete áthúzott  betûk jelzik,
a hatályos szöveget
vastagon szedtük, melybõl
    lila színû az új szöveg és alá van húzva,
    a még „eredeti” szöveget pedig
pirossal szembeötlõvé tettük.

Az elvétve elõforduló piros színnél valamivel több egyezés van a régi és a mai szöveg között, például az, hogy a fõváros Budapest, mindkét szövegben benne van, de nem azonos helyen. A célunk az, hogy minden olvasónk, akit érdekel ez az összehasonlítás, saját maga gyõzõdhessen meg arról, hogy a két szöveg köszönõ viszonyban sincs egymással.

A jogállam nehéz dolog, mert korlátokat állít. 1990 után azok, akik beleütköztek e korlátokba, gyakorta kezdték az alkotmány toldott-foldott voltát, sztálinista eredetét emlegetni. Ez közönséges demagógia. Persze nem állítom, hogy a ma hatályos szöveg tökéletes. Helyes lenne újra gondolni és újra fogalmazni alkotmányunkat, de hol vagyunk az ehhez szükséges bizalomtól, egyetértéstõl?

Az 1990-94 közötti idõszak fõleg kisgazdapárti alkotmány ellenes támadások termékeny talajba hullottak. Ma, a joggal nemcsak élõ, hanem visszaélõ kormányzat idején, hajlamosak sokan magát a jogrendszert elvetni. Ez egyben mentesíteni látszik a felelõsség alól azokat a jogalkalmazókat és jogalkotókat, akik pedig valóban bûnösök. Volt a régieknek egy szép mondásuk: tartsd meg a rendet, s a rend megtart téged. A rendre, a jogra szükségünk van. A hamis lelkû jogalkalmazók fürdõvizével ne öntsük ki a jogállami gyermeket!

Az alkotmány megismeréséhez jó böngészést kíván:

Surján László

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytõkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk elõtt a demokratikus fejlõdés útját. A régi rend urai és védelmezõi ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban megedzõdött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását s országunk a népi demokrácia útján halad elõre a szocializmus felé. E küzdelem és országépítõ munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvetõ változásokat fejezi ki és a további fejlõdés útját jelöli meg: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA.

I. FEJEZET

A Magyar Népköztársaság

1. § Magyarország: népköztársaság.

2. § (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.

(2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelõs küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.

3. § A Magyar Népköztársaság állama védi többpártrendszert, a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erõit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság parlamenti demokráciát és a dolgozó parasztság szoros szövetsége szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elõsegítése érdekében az Országgyûlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a munkásosztály vezetésével.következõk szerint állapítja meg:

II. FEJEZET I. fejezet

A társadalmi rend Általános rendelkezések

4.1. § (1) A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületek vagy szövetkezetek tulajdonában van. Termelési eszközök magántulajdonban is lehetnek.Magyarország: köztársaság.

(2) 2. § (1) A Magyar Népköztársaságban a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma.Köztársaság független, A dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tõkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét.demokratikus jogállam.

5. § (2) A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. Az államhatalom Köztársaságban minden hatalom a társadalmi tulajdonban levõ vállalatokra,népé, az állami bankrendszerre, amely a mezõgazdasági gépállomásokra támaszkodva irányítja és ellenõrzi a népgazdaságot a termelõerõk fejlesztése,népszuverenitást választott képviselõi útján, a közvagyon növelése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése és az ország véderejének fokozása érdekében.valamint közvetlenül gyakorolja.

6. § Az egész nép vagyonaként az állam és (3) Senkinek a közületek tulajdona: tevékenysége sem irányulhat a föld méhének kincsei,hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, az erdõk, a vizek, a természeti erõforrások, a bányák, a jelentõs ipari üzemek, a közlekedési eszközök - vasút, szárazföldi, vízi- és légiutak -, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélõ, a rádió, az állam által szervezett mezõgazdasági üzemek: állami gazdaságok, gépállomások, öntözõmûvek stb.illetõleg kizárólagos birtoklására. Az állam vállalatai látják el a külkereskedelmet, valamint a nagykereskedelmet; az állam irányítja az egész kereskedelmi forgalmat.ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzõdés alapján - az Európai Uniót, illetõleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerzõdésekbõl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredõ hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerzõdés megerõsítéséhez és kihirdetéséhez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

7. § (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezõgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján mûködõ termelõszövetkezetek támogatásával elõsegítse a mezõgazdaság szocialista fejlõdését.

(2) Az állam elismeri és támogatja a dolgozóknak a kizsákmányolás ellen irányuló minden valóságos szövetkezeti mozgalmát.

8.3. § (1) A munkával szerzett tulajdont Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány elismeri és védi.az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.

(2) A magántulajdon pártok közremûködnek a népakarat kialakításában és a magánkezdeményezés a köz érdekeit nem sértheti.kinyilvánításában.

(3) Az öröklési jogot az Alkotmány biztosítja.A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelõen egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselõje nem tölthet be.

9.4. § (1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munka.munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.

(2) Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.

(3) A dolgozók munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják.

(4) 5. § A Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik Köztársaság állama védi a szocializmus elvét: Mindenki képessége szerint,nép szabadságát és hatalmát, mindenkinek munkája szerint.az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerzõdésekben rögzített határait.

III. FEJEZET

Az államhatalom legfelsõbb szervei6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erõszak alkalmazásától, illetõleg az erõszakkal való fenyegetéstõl.

10. § (1) (2) A Magyar Népköztársaság legfelsõbb államhatalmi szerve az Országgyûlés.Köztársaság együttmûködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(2) Az Országgyûlés gyakorolja (3) A Magyar Köztársaság felelõsséget érez a népszuverénitásból folyó összes jogokat,határain kívül élõ magyarok sorsáért, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.elõmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.

(4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közremûködik az európai egység megteremtésében.

(3) E jogkörében az Országgyûlés:7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsõ jog összhangját.

a) törvényeket alkot,(2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

b) meghatározza 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az állami költségvetést,ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége.

c) megállapítja a népgazdasági tervet,(2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

d) megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát,(3)

e) megválasztja (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvetõ jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a minisztertanácsot,60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvetõ jogok kivételével - felfüggeszthetõ vagy korlátozható.

f) minisztériumokat létesít 9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és szüntet meg, illetõleg meghatározza a magántulajdon egyenjogú és megváltoztathatja a minisztériumok feladatkörét,egyenlõ védelemben részesül.

g) dönt (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a hadüzenet vállalkozás jogát és a békekötés kérdésében,gazdasági verseny szabadságát.

h) közkegyelmet gyakorol.10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.

11. § (1) (2) Az Országgyûlést négy évi idõtartamra választják.állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.

(2) Országgyûlési képviselõt az Országgyûlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene bûnvádi eljárást indítani - tettenérés esetét kivéve - nem lehet.

(3) Minden politikai,11. gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetõleg magatartás, amely ellentétben áll § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a dolgozók érdekével, összeférhetetlen az országgyûlési képviselõi megbízatással.törvényben meghatározott módon és felelõsséggel önállóan gazdálkodnak.

12. § (1) Az Országgyûlés évenként legalább két ízben ül össze rendes ülésszakra.állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.

(2) Az Országgyûlést a képviselõk egyharmadának írásbeli kérelmére vagy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján össze kell hívni.állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.

(3) Az Országgyûlés tagjai sorából elnököt,13. két alelnököt és hat jegyzõt választ.§ (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

(4) Az Országgyûlés üléseinek összehívásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gondoskodik.(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

(5) 14. § Az Országgyûlés mûködésének szabályait és tárgyalási rendjét ügyrendben állapítja meg.Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.

13. § Az Országgyûlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az Országgyûlés zárt ülés tartását is elhatározhatja.

14. § (1) A törvényhozás joga az Országgyûlést illeti meg.

(2) Törvényt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a minisztertanács, továbbá bármely országgyûlési képviselõ kezdeményezhet.

15. § (1) Az Országgyûlés akkor határozatképes, ha A Magyar Köztársaság védi a képviselõknek legalább fele jelen van.házasság és a család intézményét.

(2) Határozatait 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az Országgyûlés szótöbbséggel hozza.ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

(3) Az alkotmány megváltoztatásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.

16.18. § Az Országgyûlés által elfogadott törvényt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke A Magyar Köztársaság elismeri és titkára írják alá. A törvény kihirdetésérõl a Tanács elnöke gondoskodik. A törvényt a hivatalos lapban kell kihirdetni.érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

17.§ (1) Az Országgyûlés a szükséghez képest bármely kérdés megvizsgálására tagjaiból bizottságot küldhet ki.

II. fejezet

(2) A hatóságok, hivatalok és intézmények, valamint az állam minden polgára köteles az országgyûlési bizottság által kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, illetõleg a bizottság elõtt vallomást tenni.Az Országgyûlés

18. § (1) Az Országgyûlés megbízatásának lejárta elõtt is kimondhatja feloszlását.

(2) Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén 19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsõbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyûlés.megbízatásának meghatározott idõre való meghosszabbítását is kimondhatja.

(3) A feloszlatott Országgyûlést a Népköztársaság Elnöki Tanácsa háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén ismét összehívhatja. (2) Az ekként összehívott Országgyûlés megbízásának meghosszabbítása tárgyában maga határoz.a népszuverenitásból eredõ jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(4) Az (3) E jogkörében az Országgyûlés feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyûlést kell választani.

(5) A megválasztott Országgyûlést a) megalkotja a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a választást követõ egy hónapon belül hívja egybe.Magyar Köztársaság Alkotmányát;

19. § (1) Az Országgyûlés elsõ ülésén tagjai sorából megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, amely elnökbõl, két helyettes elnökbõl, titkárból és tizenhét tagból áll.b) törvényeket alkot;

(2) A minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsába nem választhatók.c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;

20.d) megállapítja az államháztartás mérlegét, § (1) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatásköre:jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;

a) kitûzi az országgyûlési választásokat,e) dönt a Kormány programjáról;

b) összehívja az Országgyûlést,f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedõ fontosságú nemzetközi szerzõdéseket;

c) törvényeket kezdeményez,g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdésérõl;

d) országos jelentõségû kérdésekben népszavazást rendelhet el,h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

e) i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerzõdéseket köt,hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erõszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;

f) megerõsíti j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a nemzetközi szerzõdéseket,Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erõk magyarországi, vagy az ország területérõl kiinduló alkalmazásáról, a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételérõl, külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenységérõl, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erõk magyarországi állomásozásáról;

g) megbízza k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyûlési biztosokat, az Állami Számvevõszék elnökét és fogadja alelnökeit, a követeket,Legfelsõbb Bíróság elnökét és a legfõbb ügyészt;

h) kinevezi l) a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat,Kormánynak - valamint az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után elõterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a fegyveres erõk magasabbrangú tisztjeit,helyi képviselõtestületet, amelynek mûködése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területérõl, nevérõl, székhelyérõl, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fõvárosi kerületek kialakításáról;

i) adományozza az Országgyûlés által alapított rendjeleket és címeket, valamint hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez,m) közkegyelmet gyakorol;

n) külsõ fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott idõre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelõzõ védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére.

j) gyakorolja (4) A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az országgyûlési képviselõk kétharmadának a kegyelmezési jogot,szavazata szükséges.

k) dönt azokban az ügyekben, amelyeket külön törvény hatáskörébe utal.(5)

(6) A (3) bekezdés j) és n) pontja szerinti döntéshez a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges.

(2) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 19/A. § (1) Ha az államigazgatási Országgyûlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a helyi államhatalmi szervek által hozott minden olyan jogszabályt,Honvédelmi Tanács létrehozására, határozatot vagy intézkedést megsemmisíthet, illetõleg megváltoztathat, amely az alkotmányba ütközik, vagy sérti továbbá a dolgozó nép érdekeit.szükségállapot kihirdetésére.

(3) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlathatja (2) Az Országgyûlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az államhatalomnak azt idõ rövidsége, továbbá a helyi szervét,hadiállapotot, melynek mûködése az alkotmányba a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti.

(4) Ha (3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyûlés nem ülésezik,elnöke, az Országgyûlés jogkörét Alkotmánybíróság elnöke és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja; az Alkotmányt azonban nem változtathatja miniszterelnök együttesen állapítja meg.

(5) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotott jogszabályok törvényerejû rendeletek, amelyeket az (4) Az Országgyûlés legközelebbi a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszûnése utáni elsõ ülésén be kell mutatni.felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerûségérõl. E döntéshez az országgyûlési képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges.

(6) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának minden határozatát és intézkedését az elnök és 19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a titkár írják alá. Rendeleteit a hivatalos lapban kell kihirdetni.Honvédelmi Tanács dönt

a) a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételérõl, külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenységérõl, valamint külföldi állomásozásáról,

b) a külföldi fegyveres erõk magyarországi vagy az ország területérõl kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról,

c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésérõl.

21. § (1) (2) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízatása akkor szûnik meg,Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, amikor tagjai: az Országgyûlés elnöke, az Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok képviselõcsoportjainak vezetõi, a Népköztársaság Elnöki Tanácsát újonnan megválasztja.miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar fõnöke.

(2) (3) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országgyûlésnek felelõs és köteles mûködésérõl az Országgyûlésnek beszámolni.Honvédelmi Tanács gyakorolja:

(3) Az a) az Országgyûlés jogosult a Népköztársaság Elnöki Tanácsát vagy bármely tagját visszahívni.által rá átruházott jogokat,

(4) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozatképességéhez az elnökön és titkáron kívül kilenc tag jelenléte szükséges.b) a köztársasági elnök jogait,

(5) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ügyrendjét maga alkotja meg és azt az Országgyûlésnek bemutatja.c) a Kormány jogait.

IV.FEJEZET

(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetõleg törvényi rendelkezésektõl eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel.

Az államigazgatás legfelsõbb szerve(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszûnésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyûlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

22. § (6) Az államigazgatás legfelsõbb szerve a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa.Alkotmánybíróság mûködése rendkívüli állapot idején sem korlátozható.

23.19/C. § (1) A minisztertanácsszükségállapot kihirdetésekor az Országgyûlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról.

a) (2) A szükségállapot idején a minisztertanács elnökébõl,külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.

b) (3) A köztársasági elnök a minisztertanács elnökhelyettesébõl,bevezetett rendkívüli intézkedésekrõl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyûlés - akadályoztatása estén az Országgyûlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyûlés, illetõleg elnökhelyetteseibõl,az Országgyûlés Honvédelmi Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.

c) (4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha hatályukat az államminiszterbõl,Országgyûlés - illetõleg államminiszterekbõl ésakadályoztatása esetén az Országgyûlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja.

d) (5) A szükségállapotra egyébként a minisztériumokat vezetõ miniszterekbõl áll.rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) 19/D. § A minisztertanácsot, illetõleg egyes tagjait a Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára az Országgyûlés választja meg rendkívüli állapot és menti fel.a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(3) Az Országgyûlés ülésein 19/E. § (1) Külsõ fegyveres csoportoknak Magyarország területére történõ váratlan betörése esetén a minisztertanácsnak azok támadás elhárítására, illetõleg az ország területének a tagjai is részt vehetnek honi és felszólalhatnak,szövetséges légvédelmi és repülõ készültségi erõkkel való oltalmazására, akik nem országgyûlési képviselõk.az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erõkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles.

24. § (2) A Magyar Népköztársaság minisztériumai:Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésérõl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlést, a köztársasági elnököt a további intézkedések megtétele érdekében.

(3) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a külügyminisztérium,jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

a belügyminisztérium,20. § (1) Az országgyûlési képviselõk általános választását - az Országgyûlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az elõzõ Országgyûlés megválasztását követõ negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

(2) Az országgyûlési képviselõk tevékenységüket a honvédelmi minisztérium,köz érdekében végzik.

a pénzügyminisztérium,(3) Az országgyûlési képviselõt - az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg.

az igazságügyminisztérium,(4) Az országgyûlési képviselõt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A tiszteletdíj és a költségtérítés összegérõl, valamint a kedvezmények körérõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(5) A képviselõ nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, az Állami Számvevõszék elnöke, alelnöke és számvevõje, bíró, ügyész, közigazgatási szerv alkalmazottja - a nehézipari minisztérium,Kormány tagja és az államtitkár kivételével -, továbbá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.

(6) Az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló törvény elfogadásához a könnyûipari minisztérium,jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

a földmûvelésügyi minisztérium,20/A. § (1) Az országgyûlési képviselõ megbízatása megszûnik:

a külkereskedelmi minisztérium,a) az Országgyûlés mûködésének befejezésével,

b) a belkereskedelmi minisztérium,képviselõ halálával,

c) az építésügyi minisztérium,összeférhetetlenség kimondásával,

a közlekedés- és postaügyi minisztérium,d) lemondással,

e) a népmûvelési minisztérium,választójog elvesztésével.

(2) Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyûlés a vallás- és közoktatásügyi minisztérium,jelenlévõ képviselõk kétharmadának szavazatával határoz.

a népjóléti minisztérium.(3) A képviselõ az Országgyûléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyûlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

25.21. § (1) A minisztertanács:Az Országgyûlés elnököt, alelnököket és jegyzõket választ tagjai sorából.

a) irányítja a minisztériumok (2) Az Országgyûlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és a közvetlenül alája rendelt egyéb szervek munkáját,bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.

b) biztosítja a törvények és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendeleteinek végrehajtását,

c) biztosítja (3) Az országgyûlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a népgazdasági tervek megvalósítását,rendelkezésükre bocsátani, illetõleg köteles elõttük vallomást tenni.

d) megoldja mindazokat a feladatokat,22. amelyeket jogszabály hatáskörébe utal.§ (1) Az Országgyûlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétõl június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétõl december tizenötödikéig.

(2) A minisztertanács feladatának ellátása körében rendeleteket bocsáthat ki,Az Országgyûlés alakuló ülését - amelyek azonban a Népköztársaság törvényeivel vagy választást követõ egy hónapon belüli idõpontra - a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által hozott rendeletekkel nem ellenkezhetnek.köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyûlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyûlés elnöke gondoskodik.

(3) A minisztertanács rendeleteit köztársasági elnök, a minisztertanács elnöke írja alá; azokat Kormány, vagy a hivatalos lapban képviselõk egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyûlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell kihirdetni.hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt idõpontot és napirendet meg kell jelölni.

(4) A minisztertanács minden más államigazgatási szerv vagy köztársasági elnök az államhatalom helyi szervei által hozott minden olyan jogszabályt,Országgyûlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - határozatot vagy intézkedést megsemmisíthet,legfeljebb harminc napra - illetõleg megváltoztathat, amely az alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit sérti.elnapolhatja.

26. § (1) A minisztertanács (5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyûlés elnöke vezeti a minisztertanács üléseit,képviselõk egyötödének írásbeli kérelmére - gondoskodik a minisztertanács rendelkezéseinek és határozatainak végrehajtásáról,kérelem kézhezvételétõl számított nyolc napnál nem távolabbi idõpontra - irányítja a közvetlenül alájarendelt szervek munkáját.köteles az Országgyûlést összehívni.

(2) 23. § Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. A miniszterek köztársasági elnök, a jogszabályok rendelkezéseinek és a minisztertanács határozatainak megfelelõen vezetik Kormány, továbbá bármely képviselõ kérelmére az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket.Országgyûlés a képviselõk kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.

(3) A minisztertanács elnöke és 24. § (1) Az Országgyûlés akkor határozatképes, ha a miniszterek feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki, amelyek azonban képviselõknek több mint a Népköztársaság törvényeivel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a minisztertanács által hozott rendeletekkel nem ellenkezhetnek. A rendeleteket a hivatalos lapban kell kihirdetni.fele jelen van.

27. § (1) A minisztertanács mûködéséért az Országgyûlésnek felelõs. Köteles munkájáról az Országgyûlésnek rendszeresen beszámolni.(2) Az Országgyûlés a határozatait a jelenlévõ képviselõk több mint a felének szavazatával hozza.

(2) A minisztertanács elnöke (helyettese) és tagjai intézkedéseikért és magatartásukért egyénileg is felelõsek.(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, A felelõsségrevonás módját külön törvény szabályozza.valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyûlési képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges.

(3) (4) Az Országgyûlés tagjai a minisztertanácshoz, annak elnökéhez vagy bármely tagjához feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek, melyekre azok az Országgyûlésen kötelesek felvilágosítást adni.jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg mûködésének szabályait és tárgyalási rendjét.

(5) Az új alkotmány elõkészítésének részletes szabályairól szóló országgyûlési határozat elfogadásához az országgyûlési képviselõk négyötödének szavazata szükséges.

28.25. § (1) A minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyûlési bizottság és bármely ügyben közvetlenül vagy valamely tagja útján intézkedhetik.országgyûlési képviselõ kezdeményezhet.

(2) A minisztertanács jogosult törvényhozás joga az államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonni és ebbõl a célból külön szerveket létesíteni.Országgyûlést illeti meg.

V.FEJEZET

(3) Az Országgyûlés által elfogadott törvényt az Országgyûlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek.

Az államhatalom helyi szervei26. § (1) A törvény kihirdetésérõl, annak kézhezvételétõl számított tizenöt napon - az Országgyûlés elnökének sürgõsségi kérelmére öt napon - belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

29.(2) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, § azt aláírás elõtt az (1) A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre,bekezdésben említett határidõn belül megfontolás végett, járásokra, városokra, községekre tagozódik. Nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók.észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyûlésnek.

(2) (3) Az egyes igazgatási szervek területi változásait Országgyûlés a minisztertanács határozza meg.törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyûlés elnöke által ezt követõen megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.

30. § (4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás elõtt az (1) Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács,bekezdésben említett határidõn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács, a városi kerületi tanács.ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.

(2) A helyi tanácsok tagjait (5) Ha az illetõ terület választópolgárai négy évi idõtartamra Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az országgyûlési képviselõk választására megállapított alapelvek szerint -alkotmányellenességet megállapítja, választják.a köztársasági elnök a törvényt az Országgyûlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni.

(6) A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerõsítette.

(3) A helyi tanácsok tagjait 27. § Az Országgyûlés tagjai az illetõ terület választópolgárai állampolgári, valamint a törvénynek megfelelõen visszahívhatják.nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosaihoz, az Állami Számvevõszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfõbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.

31.28. § (1) A helyi tanácsok mûködésük területén Az Országgyûlés megbízatása az alkotmányosan hozott jogszabályok és a felsõbb szervek által meghatározott keretek között gyakorolják államhatalmi tevékenységüket.alakuló ülésével kezdõdik.

(2) A helyi tanács:Az Országgyûlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta elõtt is.

a) vezeti (3) A köztársasági elnök a gazdasági,választások kitûzésével egyidejûleg feloszlathatja az Országgyûlést, társadalmi és kulturális tevékenységet,ha

b) elõkészíti a) az Országgyûlés - ugyanazon Országgyûlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a helyi gazdasági tervet és költségvetést,bizalmat a Kormánytól, ellenõrzi ezek végrehajtását,vagy

c) végrehajtja b) a törvényeket és Kormány megbízatásának megszûnése esetén a felsõbb rendeleteket,köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az elsõ személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.

d) irányítja és ellenõrzi az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szerveket,(4)

e) elõsegíti (5) Az Országgyûlés feloszlatása elõtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az állami rend Országgyûlés elnökének és a közvagyon védelmét,az Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok képviselõcsoportjai vezetõinek véleményét.

f) oltalmazza a dolgozók jogait,(6) Az Országgyûlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyûlést kell választani.

(7) Az Országgyûlés mûködése az új Országgyûlés alakuló üléséig tart.

g) irányítja 28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyûlés nem mondhatja ki a feloszlását és ellenõrzi a helyi jellegû gazdasági vállalatok munkáját,nem oszlatható fel.

h) támogatja (2) Ha az Országgyûlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a dolgozók szövetkezeteit,megbízatás a rendkívüli állapot, illetõleg a szükségállapot megszûnéséig meghosszabbodik.

i) intézkedik (3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyûlést a jogszabállyal hatáskörébe utalt minden ügyben.köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyûlés maga határoz.

28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

(2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezõen vagy mérlegelés alapján kerül sor.

(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.

(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ.

(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyûlési képviselõk egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés rendelhet el.

(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:

a) a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények tartalmáról,

b) hatályos nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségekrõl, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,

c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésrõl szóló rendelkezéseirõl,

d) az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekrõl,

e) az Országgyûlés feloszlásáról,

f) a Kormány programjáról,

g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérõl,

h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,

i) a helyi önkormányzat képviselõ-testületének feloszlatásáról,

j) a közkegyelem gyakorlásáról.

(6) Az ügydöntõ országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyûlés tûzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyûlés köteles megtárgyalni.

28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyûjteni.

(3) A helyi tanácsok mûködési körükben helyi rendeleteket hoznak,amelyek nem ellenkezhetnek a törvénnyel, törvényerejû rendelettel, a minisztertanács, a miniszterek vagy a felsõbb tanácsok rendeleteivel. A helyi tanácsok rendeleteit a szokásoknak megfelelõen kell közhírré tenni.

III. fejezet

(4) A helyi tanácsok az alájuk tartozó tanácsoknak minden olyan rendeletét, határozatát vagy intézkedését, amely az alkotmányba vagy alkotmányosan hozott jogszabályba ütközik, megsemmisíthetik, illetõleg megváltoztathatják.köztársasági elnök

32.29. § (1) A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül Magyarország államfõje a lakosságra támaszkodnak,köztársasági elnök, biztosítják aki kifejezi a dolgozók tevékeny részvételét,nemzet egységét, kezdeményezését és ellenõrzését õrködik az államhatalom helyi gyakorlásában.államszervezet demokratikus mûködése felett.

(2) A helyi tanácsok kötelesek köztársasági elnök a választóknak évenként legalább két ízben mûködésükrõl beszámolni.Magyar Honvédség fõparancsnoka.

33.29/A. § (1) A helyi tanácsok végrehajtó és intézkedõ szervei a végrehajtóbizottságok, amelyeket tagjaik sorából választanak.köztársasági elnököt az Országgyûlés öt évre választja.

(2) A végrehajtóbizottság élén elnök áll,Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkezõ magyar állampolgár, aki a bizottság ügyvitelét az elnöknek alárendelt titkár intézi. Az elnököt (helyettesét vagy helyetteseit) és választás napjáig a titkárt a végrehajtóbizottság tagjai sorából választja.harmincötödik életévét betöltötte.

(3) A végrehajtóbizottságok közvetlenül felelõsek a helyi tanácsoknak és a felsõbb tanácsok végrehajtó bizottságainak. Kötelesek munkájukban az államigazgatási szervek rendelkezéseit megtartani.köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

(4) 29/B. § (1) A végrehajtóbizottságokat vagy azok tagjait köztársasági elnök választását jelölés elõzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyûlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyûlés elnökénél a szavazás elrendelése elõtt kell benyújtani. helyi tanácsok visszahívhatják.Az Országgyûlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

34.(2) Az Országgyûlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. § A végrehajtóbizottságok mellett szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az elsõ szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az,államigazgatási szervek ágazatonként külön szerveket létesíthetnek, amelyek szakirányítás szempontjából az államigazgatás felsõbb szerveinek, közvetlen munkájuk tekintetében pedig aki a végrehajtóbizottságnak vannak alárendelve.képviselõk kétharmadának szavazatát elnyeri.

35.(3) Ha az elsõ szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, § az (1) bekezdésnek megfelelõ új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A helyi tanácsokra és végrehajtóbizottságokra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

VI.FEJEZET

(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevõk számára - a szavazatok többségét elnyerte.

(5) A bírói szervezetszavazási eljárást legfeljebb három egymásra következõ nap alatt be kell fejezni.

36. § (1) A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsõbb Bírósága, a felsõbíróságok, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják.

(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira nézve külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

37. § A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökbõl alakított tanácsokban ítélkeznek. A törvény e szabály alól kivételt engedhet.

38. § A Magyar Népköztársaság Legfelsõbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói mûködése és ítélkezése tekintetében. A Legfelsõbb Bíróság irányelveket állapíthat meg és elvi döntéseket hozhat, amelyek a bíróságok számára kötelezõk.

39.29/C. § (1) A Magyar Népköztársaságban köztársasági elnököt a bírói tisztségeket választás útján töltik be; korábbi elnök megbízatásának lejárta elõtt legalább 30 nappal, ha pedig a megválasztott bírák visszahívhatók.megbízatás idõ elõtt szûnt meg, a megszûnéstõl számított 30 napon belül kell megválasztani.

(2) A Legfelsõbb Bíróság és a felsõbíróságok bíráit öt évi idõtartamra, a megyei bíróságok és a járásbíróságok bíráit három évi idõtartamra választják.Az elnökválasztást az Országgyûlés elnöke tûzi ki.

(3) A Legfelsõbb Bíróság elnökét és bíráit, valamint a felsõbíróságok elnökeit az Országgyûlés választja.

(4) 29/D. § A bírák mûködésükrõl választóiknak beszámolni kötelesek.megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetõleg a megbízás idõ elõtti megszûnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelõzõen az Országgyûlés elõtt esküt tesz.

(5) 29/E. § (1) A felsõbíróságok,köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a megyei bíróságok köztársasági elnök megbízatása valamely okból idõ elõtt megszûnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyûlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyûlésnek megfontolás végett, illetõleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyûlést nem oszlathatja fel, és a járásbíróságok bíráinak választásáról külön törvény rendelkezik.kegyelmezés jogával csak a jogerõsen elítéltek javára élhet.

40. § (1) (2) A bíróságok tárgyalásai -köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyûlés elnöke képviselõi jogait nem gyakorolhatja, a törvény és helyette az Országgyûlés elnökének feladatát az Országgyûlés által meghatározott kivételektõl eltekintve - nyilvánosak.kijelölt alelnök látja el.

(2) 30. § (1) A vádlottat köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresõ foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a bírói eljárás során megilleti a szerzõi jogi védelem joga.alá esõ tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

41. § (1) (2) A Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit,köztársasági elnök tiszteletdíjáról, védik kedvezményeirõl és biztosítják az õt megilletõ költségtérítés összegérõl szóló törvény elfogadásához a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására.jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(2) 30/A. § (1) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve.köztársasági elnök

VII. FEJEZET

a) képviseli a magyar államot,

Az ügyészségb) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerzõdéseket köt, ha a szerzõdés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerzõdés megkötéséhez az Országgyûlés elõzetes hozzájárulása szükséges,

42. § (1) A törvényesség megtartása felett c) megbízza és fogadja a Magyar Népköztársaság legfõbb ügyésze õrködik.nagyköveteket és a követeket,

(2) A legfõbb ügyész e jogkörében ügyel arra, hogy a minisztériumok, d) kitûzi az alájuk rendelt hatóságok,országgyûlési képviselõk, hivatalok, intézmények és egyéb szervek, az államhatalom a helyi szervei,önkormányzati képviselõk és a polgármesterek általános választását, valamint a polgárok a törvényeket megtartsák.az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás idõpontját,

(3) A legfõbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát e) részt vehet és függetlenségét sértõ vagy veszélyeztetõ mindennemû cselekmény következetesen üldöztessék.felszólalhat az Országgyûlés és az országgyûlési bizottságok ülésein,

43. § (1) A Magyar Népköztársaság legfõbb ügyészét f) javaslatot tehet az Országgyûlés választja hat évi idõtartamra. Az Országgyûlés a legfõbb ügyészt visszahívhatja.Országgyûlésnek intézkedés megtételére,

(2) A legfõbb ügyész az Országgyûlésnek felelõs és mûködésérõl beszámolni köteles.g) népszavazást kezdeményezhet,

(3) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfõbb ügyésze nevezi ki.h)

(4) Az ügyészségi szervezetet i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Népköztársaság legfõbb ügyésze vezeti Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és irányítja.az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és elõlépteti a tábornokokat; megerõsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,

44.j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, § Az ügyészek az államigazgatási érdemrendeket, kitüntetéseket és a helyi államhatalmi szervektõl függetlenül járnak el.engedélyezi viselésüket,

VIII. FEJEZET

k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,

Az állampolgárok jogai és kötelességeil) dönt az állampolgársági ügyekben,

45.m) dönt mindazokban az ügyekben, § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára amelyeket külön törvény a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minõségének megfelelõ díjazást.hatáskörébe utal.

(2) E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelõ erõinek tervszerû fejlesztésével A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a népgazdasági terven alapuló munkaerõgazdálkodással valósítja meg.miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.

46.31. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát.Az elnöki megbízatás megszûnik:

(2) E jogot a) a Magyar Népköztársaság a törvényes munkaidõ, a fizetéses szabadság és a dolgozók üdülésének megszervezése útján valósítja meg.megbízatás idejének lejártával,

47. § (1) A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén.b) az elnök halálával,

(2) A Magyar Népköztársaság ezt c) a védelmet és segítséget széles körû társadalombiztosítással és az orvosi ellátás megszervezésével valósítja meg.feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevõ állapottal,

48. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a mûvelõdéshez való jogát.d) az összeférhetetlenség kimondásával,

(2) A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a népmûvelés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezõ általános iskolával, közép- és felsõfokú oktatással, a felnõtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülõk anyagi támogatásával valósítja meg.e) lemondással,

49. § (1) A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény elõtt egyenlõk és egyenlõ jogokat élveznek.f) az elnöki tisztségtõl való megfosztással.

(2) A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselõ indítványára az Országgyûlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A törvény szigorúan bünteti.határozat meghozatalához a képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

(3) A Magyar Népköztársaság a területén élõ minden nemzetiség számára biztosítja köztársasági elnök az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetõségét.Országgyûléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyûlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyûlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyûlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

50. § (1) (4) A Magyar Népköztársaságban köztársasági elnök a nõk a férfiakkal egyenlõ jogokat élveznek.tisztségétõl megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.

(2) 31/A. § (1) A nõk egyenjogúságát szolgálják: munkafeltételeiknek a férfiakéval azonos módon való biztosítása, a terhesség esetére a nõknek járó fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és a gyermekvédelmi intézmények rendszere.köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetõjogi védelmét külön törvény biztosítja.

51. § (2) A Magyar Népköztársaság védi tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértõ köztársasági elnökkel szemben az országgyûlési képviselõk egyötöde indítványozhatja a házasság és a család intézményét.felelõsségre vonást.

52. § (3) A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít felelõsségre vonási eljárás megindításához az ifjúság fejlõdésére és nevelésére; következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit.országgyûlési képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

53. § A Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja (4) Az Országgyûlés határozatának meghozatalától kezdõdõen a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát, valamint felelõsségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép gyõzelmét hirdetõ mûvészetet s minden rendelkezésére álló eszközzel elõsegíti a néphez hû értelmiség kifejlõdését.hatáskörét nem gyakorolhatja.

54. § (1) (5) A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát.cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

(2) A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság (6) Ha az egyházat különválasztja Alkotmánybíróság az államtól.eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétõl megfoszthatja.

55. § (1) A Magyar Népköztársaság a dolgozók érdekeinek megfelelõen biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot.(7)-(8)

(2) Az állam e jogok érvényesítésére a dolgozók rendelkezésére bocsátja a szükséges anyagi eszközöket.

56.32. § (1) A Magyar Népköztársaság Ha a dolgozók társadalmi,köztársasági elnök ellen a felelõsségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, gazdasági és kulturális tevékenységének fejlesztése érdekében alkotmányosan biztosítja büntetõjogilag üldözendõ cselekmény miatt indult, az egyesülési jogot.Alkotmánybíróság eljárásában a büntetõ eljárás alapvetõ rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyûlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.

(2) A Magyar Népköztársaság feladatainak ellátásában az öntudatos dolgozók szervezeteire támaszkodik. A népi demokrácia rendjének védelme, a szocialista építésben való fokozott részvétel, a kulturális nevelõmunka kiszélesítése, a nép jogainak megvalósítása és a nemzetközi szolidaritás ápolása céljából a dolgozók szakszervezeteket, demokratikus nõi és ifjúsági, valamint köztársasági elnök ellen egyéb tömegszervezeteket létesítenek és ezek erõit a demokratikus Népfrontban fogják össze. E szervezetekben megvalósul az ipari, mezõgazdasági s értelmiségi dolgozók szoros együttmûködése és demokratikus egysége. A nép demokratikus egységére támaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezetõ ereje.cselekménye miatt büntetõeljárást csak megbízatásának megszûnése után lehet indítani.

57. § A Magyar Népköztársaság biztosítja (3) Ha az Alkotmánybíróság a polgárok személyi szabadságát köztársasági elnök bûnösségét szándékos bûncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétõl megfoszthatja, s egyidejûleg a Büntetõ Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletbentartását.intézkedést alkalmazhatja.

58. § (1) A Magyar Népköztársaság a szabadságjogokat a területén lakó minden dolgozó számára biztosítja.

(2) Azok az idegen állampolgárok, akiket demokratikus magatartásukért, a népek felszabadítása érdekében kifejtett tevékenységükért üldöznek, a Magyar Népköztársaságban menedékjogot élveznek.

59. § A Magyar Népköztársaság polgárainak alapvetõ kötelessége: a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása, a dolgozók életszínvonalának emelése, mûveltségük gyarapítása és a népi demokrácia rendjének megerõsítése.

60. § A Magyar Népköztársaság polgárainak megtisztelõ kötelessége, hogy általános védkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítsenek.

61.§ (1) A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége.

IV. fejezet

Az Alkotmánybíróság

32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetõleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(2) A hazaárulást, a katonai eskü megszegését, az ellenséghez való átpártolást, a kémkedést, az állam katonai hatalmának minden csorbítását, mint a hazának és a dolgozók ügyének elárulását, a törvény a legszigorúbban bünteti.

IX. FEJEZET

A választások alapelvei

62. § (1) Az országgyûlési képviselõket a Magyar Népköztársaság választópolgárai általános, egyenlõ és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják.

(2) A megválasztott (4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyûlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok képviselõ csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölõ bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyûlési képviselõk kötelesek választóiknak mûködésükrõl beszámolni.kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A választópolgárok (5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a megválasztott országgyûlési képviselõket visszahívhatják.pártnak, és az Alkotmánybíróság hatáskörébõl adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.

63. § (1) A választójog (6) Az Alkotmánybíróság szervezetérõl és mûködésérõl szóló törvény elfogadásához a Magyar Népköztársaság minden nagykorú polgárát megilleti.jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(2) A dolgozó nép ellenségeit és az elmebetegeket a törvény a választójogból kirekeszti.

V. fejezet

64. § A választásokon minden szavazásra jogosult polgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlõ.Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa

65.32/B. § Országgyûlési képviselõvé mindenki megválasztható,(1) Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának feladata, akinek választójogosultsága van.hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

66. § Az (2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési képviselõk választásáról biztosának feladata, hogy a nemzeti és visszahívásának részleteirõl külön törvény rendelkezik.etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

X. FEJEZET

(3) Az országgyûlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

A Magyar Népköztársaság címere,(4) Az állampolgári jogok, zászlaja illetõleg a nemzeti és fõvárosaetnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés a képviselõk kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyûlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.

67. § A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezõben kalapács és búzakalász; a mezõ felsõ részén a mezõre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redõzött piros-fehér-zöldszínû szalag.(5)

68. § A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöldszínû, középen a Magyar Népköztársaság címerével.(6) Az országgyûlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyûlésnek.

69. § A Magyar Népköztársaság fõvárosa: Budapest.(7) Az országgyûlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

XI. FEJEZET VI. fejezet

Záró rendelkezésekAz Állami Számvevõszék és a Magyar Nemzeti Bank

70.32/C. § (1) A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; Az Állami Számvevõszék az Országgyûlés pénzügyi-gazdasági ellenõrzõ szerve. Feladatkörében ellenõrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerûségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerzõdéseket; elõzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenõrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenõrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévõ vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megõrzõ és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a minisztertanács gondoskodik.törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) A minisztertanács köteles Az Állami Számvevõszék ellenõrzéseit törvényességi, célszerûségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevõszék az Alkotmány végrehajtásához szükséges törvényeket általa végzett ellenõrzésekrõl jelentésben tájékoztatja az Országgyûlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevõszék elnöke a zárszámadás ellenõrzésérõl készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyûlés elé.terjeszteni.

71. § (1) (3) Az Alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye.Állami Számvevõszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(2) (4) Az Alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az államhatalom valamennyi szervére Állami Számvevõszék szervezetérõl és az állam minden polgárára egyaránt kötelezõk.mûködésének alapelveirõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelõs a monetáris politikáért.

(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek.

(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

VII. fejezet

A kormány

33. § (1) A Kormány

a) miniszterelnökbõl és

b) miniszterekbõl áll.

(2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti.

(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyûlés egyszerre határoz.

(4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

(5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyûlés elõtt esküt tesznek.

33/A. § A Kormány megbízatása megszûnik:

a) az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával,

b) a miniszterelnök, illetõleg a Kormány lemondásával,

c) a miniszterelnök halálával,

d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével,

e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetõleg

f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az Országgyûlés a miniszterelnöktõl a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.

33/B. § A miniszter megbízatása megszûnik:

a) a Kormány megbízatásának megszûnésével,

b) lemondásával,

c) felmentésével,

d) halálával,

e) választójogának elvesztésével,

f) összeférhetetlenségének megállapításával.

34. § (1) A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.

(2) Törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését a jelenlévõ országgyûlési képviselõk több mint felének szavazatával elfogadott törvény módosíthatja.

35. § (1) A Kormány

a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek jogait;

b) biztosítja a törvények végrehajtását;

c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;

d) biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzését;

e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról;

f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;

g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetérõl;

h) irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek mûködését;

i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ elemi csapás, illetõleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;

j) közremûködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerzõdéseket köt;

k) képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel mûködõ intézményeiben;

l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal;

m) a megelõzõ védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követõen a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek mûködését érintõ törvényektõl eltérõ intézkedéseket vezethet be; az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyûlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyûlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja.

(2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(3) Veszélyhelyzetben és megelõzõ védelmi helyzetben a Kormány az Országgyûlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitõl eltérõ rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben és a megelõzõ védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetõleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.

35/A. § (1) Az európai integrációval összefüggõ ügyekben az Országgyûlés vagy bizottságai ellenõrzési jogkörének, az Országgyûlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

(2) A Kormány az Országgyûlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az Európai Unió kormányzati részvétellel mûködõ intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek.

36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttmûködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.

37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.

(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelõen vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat.

(3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

38. §

39. § (1) Mûködéséért a Kormány az Országgyûlésnek felelõs. Munkájáról az Országgyûlésnek rendszeresen köteles beszámolni.

(2) A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyûlésnek felelõsek, tevékenységükrõl kötelesek a Kormánynak és az Országgyûlésnek beszámolni. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelõsségre vonásuk módját törvény szabályozza.

(3) A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyûlés ülésein.

39/A. § (1) A képviselõk legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyûlési képviselõk többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstõl számított három nap után, legkésõbb a beterjesztéstõl számított nyolc napon belül kell megtartani.

(3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben elõírt határidõk szerint.

(4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott elõterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.

(5) Ha az Országgyûlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.

39/B. § Ha a Kormány megbízatása megszûnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerzõdést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

39/C. § (1) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetõleg a Kormány lemondásával szûnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezetõ miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetõleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat.

(2) Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetõleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szûnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig az a miniszter gyakorolja - az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal - a miniszterelnök hatáskörét, akit a miniszterelnök a helyettesítésére kijelölt; ha pedig több miniszter lett kijelölve, az elsõ helyen kijelölt miniszter.

40. § (1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.

(2)

(3) A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.

VIII. fejezet

A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek

40/A. § (1) A Magyar Honvédség alapvetõ kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kollektív védelmi feladatok ellátása.

(2) A Rendõrség alapvetõ feladata a közbiztonság és a belsõ rend védelme.

(3) A Határõrség alapvetõ feladata az államhatár õrzése, rendjének fenntartása.

(4) A Magyar Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról szóló, továbbá a Rendõrségrõl, a Határõrségrõl, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggõ részletes szabályokról szóló törvények elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

40/B. § (1)

(2) A Magyar Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erõszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelõen kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendõrség alkalmazása nem elegendõ.

(3) A Magyar Honvédség irányítására - ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik - az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult.

(4) A Magyar Honvédség, a Határõrség, a Rendõrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(5) A Magyar Honvédség nem hivatásos katonai állományú tagjának és a Határõrség nem hivatásos rendvédelmi állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.

40/C. § (1) A Kormány engedélyezi a Magyar Honvédség, illetve külföldi fegyveres erõk 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-Atlanti Szerzõdés Szervezete döntésén alapuló alkalmazását, valamint más csapatmozgásait.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján hozott döntésérõl haladéktalanul beszámol az Országgyûlésnek a köztársasági elnök egyidejû tájékoztatása mellett.

IX. fejezet

A helyi önkormányzatok

41. § (1) A Magyar Köztársaság területe fõvárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.

(2) A fõváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.

42. § A község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintõ helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.

43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlõek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérõek lehetnek.

(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerû gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselõtestület útján, illetõleg helyi népszavazással gyakorolják.

(2) A képviselõ-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az idõközi választás kivételével - az elõzõ általános választást követõ negyedik év október hónapjában kell megtartani.

(3) A képviselõ-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselõ-testület megbízatása meghosszabbodik az idõközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.

(4) A képviselõ-testület a megbízatásának lejárta elõtt - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19. § (3) bek. l) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti.

44/A. § (1) A helyi képviselõtestület:

a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletõ jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelõsségére vállalkozhat,

c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelõ saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,

d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,

e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és mûködési rendjét,

f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerõ címeket alapíthat,

g) a helyi közösséget érintõ közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,

h) szabadon társulhat más helyi képviselõtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttmûködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

(2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.

44/B. § (1) A helyi képviselõtestület elnöke a polgármester. A képviselõtestület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.

(2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.

(3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzõnek, és kivételesen a képviselõtestület hivatala ügyintézõjének is.

44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai.

X. fejezet

A bírói szervezet

45. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága, az ítélõtáblák, a Fõvárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.

(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

46. § (1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.

(2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.

(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

47. § (1) A Legfelsõbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfõbb bírósági szerve.

(2) A Legfelsõbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezõek.

48. § (1) A Legfelsõbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsõbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsõbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.

(3) A bírákat tisztségükbõl csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.

49. §

50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bûncselekmények elkövetõit.

(2) A bíróság ellenõrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.

(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(4) A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közremûködnek.

(5) A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

XI. fejezet

Az ügyészség

51. § (1) A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek jogainak a védelmérõl, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértõ vagy veszélyeztetõ minden cselekmény következetes üldözésérõl.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

(3) Az ügyészség közremûködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.

52. § (1) A Magyar Köztársaság legfõbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja, a legfõbb ügyész helyetteseit a legfõbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

(2) A legfõbb ügyész az Országgyûlésnek felelõs, és mûködésérõl köteles beszámolni.

53. § (1) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze nevezi ki.

(2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(3) Az ügyészi szervezetet a legfõbb ügyész vezeti és irányítja.

(4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

XII. fejezet

Alapvetõ jogok és kötelességek

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

(2) A bûncselekmény elkövetésével gyanúsított és õrizetbe vett személyt a lehetõ legrövidebb idõn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésérõl vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

(3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.

56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.

57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság elõtt mindenki egyenlõ, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.

(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthetõ bûnösnek mindaddig, amíg büntetõjogi felelõsségét a bíróság jogerõs határozata nem állapította meg.

(3) A büntetõeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védõ nem vonható felelõsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

(4) Senkit nem lehet bûnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bûncselekmény.

(5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.

58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.

(2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelõen hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

(3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

(2) A személyes adatok védelmérõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyõzõdés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyõzõdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellõzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva mûködik.

(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.

(3) A közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletérõl, valamint vezetõinek kinevezésérõl, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezésérõl, illetõleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

(2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetõleg azokhoz csatlakozni.

(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.

(3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és mûködésérõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

65. § (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetõleg politikai meggyõzõdésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstõl való félelmük megalapozott.

(2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nõk egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.

(2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése elõtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.

(3) A munka végzése során a nõk és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.

67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérõl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelõ testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges.

(2) A szülõket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.

(3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.

68. § (1) A Magyar Köztársaságban élõ nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezõk.

(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvû oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élõ nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.

(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területérõl kiutasítani.

(2) Magyar állampolgár külföldrõl bármikor hazatérhet.

(3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.

(4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyûlési képviselõk választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselõk és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fõvárosi fõpolgármesterré magyar állampolgár választható.

(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselõk és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.

(5) Nincs választójoga annak, aki jogerõs ítélet alapján a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetõleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetõeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

(6) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelõen közhivatalt viseljen.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga.

(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minõségének.

(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.

(2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.

(3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élõknek joguk van a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mûvelõdéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közmûvelõdés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezõ általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetõ közép- és felsõfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülõk anyagi támogatásával valósítja meg.

70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és mûvészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány mûvelõi jogosultak.

70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.

(2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelõzõ védelmi helyzetben az Országgyûlés a jelenlévõ képviselõk kétharmadának szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgár férfiakat - törvényben meghatározottak szerint - hadkötelezettség terheli. Akinek lelkiismereti meggyõzõdése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít.

(3) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elõ.

(4) A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetõek.

(5) A honvédelmi kötelezettségrõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni.

70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülõk, gondviselõk kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.

70/K. § Az alapvetõ jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elõtt érvényesíthetõk.

XIII. fejezet

A választások alapelvei

71. § (1) Az országgyûlési képviselõket, az Európai Parlament képviselõit, a helyi önkormányzati képviselõket, valamint a polgármestert és a fõvárosi fõpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlõ választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

(2) A megyei közgyûlés elnökét a megyei közgyûlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyûlés elnökévé magyar állampolgár választható.

(3) Az országgyûlési képviselõk, az Európai Parlament képviselõi, továbbá a helyi önkormányzati képviselõk és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A kisebbségi önkormányzati képviselõk választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

72-73. §

XIV. fejezet

A Magyar Köztársaság fõvárosa és nemzeti jelképei

74. § A Magyar Köztársaság fõvárosa Budapest.

75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz címû költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

76. § (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlõ szélességû piros, fehér és zöld színû vízszintes sávból áll.

(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Elsõ mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedõ középsõ részén ezüst kettõs kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.

(3) A Magyar Köztársaság címerérõl, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

XV. fejezet

Záró rendelkezések

77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.

(2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezõek.

(3)

78. § (1) A Magyar Köztársaság Alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(2) A Kormány köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyûlés elé terjeszteni.

79. §

 


 
instagram takipçi instagram takipçi free followers for instagram instagram takipçi satın al instagram free followers free instagram followers instagram takipçi kasma instagram beğeni hilesi cheat follower for instagram instagram giriş instagram free follower twitter begeni twitter takipci smm panel sosyal medya paneli instagram takipçi hilesi Bahçeşehir Escort Ankara Escort Keciören Escort Ankara escort istanbul Escort Beylikdüzü Escort ankara escort izmir escort Beylikdüzü Escort Eryaman Escort izmir Escort Ankara Escort ANKARA ESCORT ankara escort Bahçeşehir Escort ankara escort Ankara Escort Kadıköy Escort sex izle beylikdüzü escort İstanbul Escort Ataşehir Escort Sincan Escort Çankaya escort Kartal Escort Ankara Escort izmir escort Antalya escort ankara escort Maltepe Escort Altyazılı Porno sarışın porno Pendik Escort Eros Porno HD Mobil Seks Altyazılı Porno izmit escort Pendik escort escort ankara bayan Ataşehir Escort Escort izmir movies Escort Agency London Movie istanbul escort İstanbul escort escort bayan Ataşehir Escort Esenyurt escort bayan Mersin Escort Ankara Eskort Kızlar ankara escort Escort ümraniye Escort kartal Escort kartal Ankara escort bayan izmir escort Watch porn videos escort mersin Avcılar escort Escort maltepe Escort maltepe Escort pendik Escort bostancı Escort bostancı Escort kadıköy Escort ataşehir izmir escort Yabancı Dizi izle Silivri escort bayan F movies Mersin escort Antalya escort izmit escort casino siteleri 123movies PORNO Eskişehir Escort Kartal Escort Bostancı escort Kadıköy escort Kadıköy Escort Tuzla Escort Ataşehir escort Bostancı Escort Ataşehir Escort Anadolu Yakası Escort Bostancı Escort Göztepe Escort Kadıköy Escort Kartal Escort Umraniye escort Ataşehir Escort Şerifali Escort Pendik Escort Escort Bayan Kartal Escort Pendik Escort Kadıköy escort Pendik Escort Kartal Escort Kartal Escort Kurtköy Escort Pendik Escort Ataşehir Escort Nişantaşı Escort Kartal Escort Kocaeli Escort Şirinevler Escort Başakşehir Escort Görükle Escort Bodrum Escort Manisa Escort Bodrum Escort Kuşadası Escort Bakirkoy escort sex hattı mersin escort bahis siteleri bedava bonus bedava bonus veren bahis siteleri Çanakkale Escort Bayan Gaziantep Escort Bolu Escort Bayan kıbrıs escort bayan ısparta escort bayan Gümüşhane escort bayan Burdur Escort Bayan Adana Escort CasinoMaxi yeni giriş adresi Cepbahis yeni giriş adresi samsun escort nevşehir escort rize escort zonguldak escort yozgat escort yalova escort marmaris escort mardin escort manisa escort malatya escort kıbrıs escort van escort urfa escort uşak escort kütahya escort trabzon escort tokat escort sinop escort tekirdağ escort sivas escort escort hatay bayan escort erzincan bayan escort edirne bayan escort düzce bayan escort ağrı bayan escort diyarbakır bayan escort aydin bayan escort didim bayan escort artvin bayan escort denizli bayan escort gümüşhane bayan escort burdur bayan escort giresun bayan escort antep bayan escort antalya bayan escort bolu bayan escort alanya bayan escort afyon bayan escort adana bayan escort eskişehir bayan escort bodrum bayan escort beylikdüzü bayan escort erzurum bayan maraş escort mersin escort niğde escort sakarya escort muğla escort ısparta escort çorum escort çeşme escort çanakkale escort elazığ escort erzincan escort zonguldak escort erzincan escort Escort Bursa Bursa Escort Bayan Mardin Escort Bayan Niğde Escort Bayan Didim Escort Kütahya Escort Bayan Zonguldak Escort Bayan Afyon Escort Bayan Giresun Escort Bayan Yozgat Escort Bayan Artvin Escort Bayan Kastamonu Escort Bayan Ordu Escort Bayan Çeşme Escort Bayan Escort Erzurum Bolu Escort Bayan Diyarbakır Escort Bayan Nevşehir Escort Bayan Rize Escort Bayan Erzincan Escort Bayan Trabzon Escort Bayan Edirne Escort Bayan Kütahya Escort Bayan Sinop Escort Bayan Hatay escort Afyon Escort Bayan Sivas Escort Bayan Yalova Escort Bayan Hatay Escort Bayan Marmaris Escort Bayan Yozgat Escort Bayan kıbrıs escort bayan Artvin Escort Bayan Çanakkale Escort Bayan Diyarbakır Escort Bayan Edirne Escort Bayan Elazığ Escort Bayan Elazığ Escort Bayan Erzincan Escort Bayan Erzurum Escort Bayan Giresun Escort Bayan ısparta escort bayan Kastamonu Escort Bayan Kuşadası Escort Bayan Manisa Escort Bayan Manisa Escort Bayan Mardin Escort Bayan Nevşehir Escort Bayan Niğde Escort Bayan Ordu Escort Bayan Rize Escort Bayan Sakarya Escort Sakarya Escort Bayan Şanlıurfa Escort Bayan Şanlıurfa Escort Bayan Sinop Escort Bayan Sivas Escort Bayan Tekirdağ Escort Bayan Tekirdağ Escort Bayan Trabzon Escort Bayan Uşak Escort Bayan Van Escort Bayan Van Escort Bayan Yalova Escort Bayan Zonguldak Escort Bayan Bodrum Escort Bayan Konya Escort Bayan Alanya Escort Bayan Malatya escort bayan Adana Escort Bayan Alanya Escort Bayan Alanya Escort Bayan Antalya Escort Bayan Antalya Escort Bayan Beylikdüzü Escort Bayan Beylikdüzü Escort Bayan Beylikdüzü Escort Bayan Beylikdüzü Escort Bayan Eskisehir Escort Bayan Escort Eskişehir Gaziantep Escort Bayan Antep Escort Bayan Gaziantep Escort Bayan Kayseri Escort Bayan Kayseri Escort Bayan Mersin Escort Bayan Samsun Escort Bayan Samsun Escort Bayan Escort Bursa Malatya escort kuşadası escort konya escort kocaeli escort kayseri escort kastamonu escort kars escort adana escort afyon escort bodrum escort bayan bodrum escort uşak escort bayan tokat escort bayan tokat escort bayan muğla escort bayan muğla escort bayan marmaris escort bayan maraş escort bayan konya escort bayan kocaeli escort bayan kocaeli escort bayan kıbrıs escort bayan kıbrıs escort bayan kars escort bayan gümüşhane escort bayan mersin escort bayan maraş escort bayan kuşadası escort bayan konya escort bayan kayseri escort bayan hatay escort bayan eskişehir escort diyarbakır escort bayan çorum escort bayan çeşme escort bayan burdur escort bayan bolu escort denizli escort bayan escort bodrum balıkesir escort bayan balıkesir escort aydin escort artvin escort agri escort edirne escort bayan düzce escort bayan düzce escort bayan didim escort bayan didim escort bayan denizli escort bayan çorum escort bayan çeşme escort bayan çanakkale escort bayan burdur escort bayan bolu escort bayan mersin escort bayan konya escort bayan antalya escort bayan aydin escort bayan artvin escort bayan agri escort bayan escort afyon adana escort bayan gaziantep escort samsun escort bayan Antalya escort alanya escort bayan ordu escort Sex Hikaye Pashabahis yeni giriş adresi Dinamobet yeni giriş adresi Celtabet yeni giriş adresi Savoybetting yeni giriş adresi Privebet yeni giriş adresi Neyine yeni giriş adresi Bahsegel yeni giriş adresi Makrobet yeni giriş adresi Megabahis yeni giriş adresi Goldenbahis yeni giriş adresi ensobet yeni giriş adresi Liderbahis yeni giriş adresi Kolaybet yeni giriş adresi Venusbet yeni giriş adresi Betpark yeni giriş adresi Gobahis yeni giriş adresi Dumanbet yeni giriş adresi Betlike yeni giriş adresi Arzbet yeni giriş adresi Betmatik yeni giriş adresi Mobilbahis yeni giriş adresi Bets10 yeni giriş adresi Pinbahis yeni giriş adresi Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye Sex Hikaye zonguldak escort yozgat escort yozgat escort yalova escort yalova escort van escort van escort trabzon escort trabzon escort tekirdağ escort tekirdağ escort sivas escort sivas escort urfa escort urfa escort sakarya escort sakarya escort rize escort rize escort ordu escort ordu escort niğde escort niğde escort mardin escort mardin escort manisa escort manisa escort malatya escort malatya escort kütahya escort kütahya escort kastamonu escort kastamonu escort ısparta escort ısparta escort giresun escort giresun escort erzurum escort erzurum escort erzincan escort erzincan escort bursa escort bursa escort bursa escort jestbet yeni giriş adresi jojobet yeni giriş adresi holiganbet yeni giriş adresi imajbet yeni giriş adresi jestbahis yeni giriş adresi kingbetting yeni giriş adresi interbahis yeni giriş adresi lidyabet yeni giriş adresi princessbet yeni giriş adresi matrixbet yeni giriş adresi polobet yeni giriş adresi truvabet yeni giriş adresi modabet yeni giriş adresi pulibet yeni giriş adresi tulipbet yeni giriş adresi wsbets yeni giriş adresi Jasminbet yeni giriş adresi Limanbet yeni giriş adresi ngsbahis yeni giriş adresi pashagaming yeni giriş adresi rivalo yeni giriş adresi youwin yeni giriş adresi vevobahis yeni giriş adresi Akcebet yeni giriş adresi Betbaba yeni giriş adresi superbahis yeni giriş adresi Betonbet yeni giriş adresi superbetin yeni giriş adresi yorkbet yeni giriş adresi tempobet yeni giriş adresi wonodds yeni giriş adresi Adiosbet yeni giriş adresi Bahsine yeni giriş adresi Betmoon yeni giriş adresi Betsidney yeni giriş adresi Efsanebahis yeni giriş adresi Gencobahis yeni giriş adresi Hermesbet yeni giriş adresi Egobet yeni giriş adresi Grbets yeni giriş adresi Mavibet yeni giriş adresi Lunabit yeni giriş adresi Jokerbet yeni giriş adresi Seabahis yeni giriş adresi Nakitbahis yeni giriş adresi Queenbet yeni giriş adresi Vegabet yeni giriş adresi Mottobet yeni giriş adresi Romabet yeni giriş adresi Onbahis yeni giriş adresi Showbahis yeni giriş adresi Winxbet yeni giriş adresi hilbet yeni giriş adresi forvetbet yeni giriş adresi bahisarena yeni giriş adresi betper yeni giriş adresi baymavi yeni giriş adresi belugabahis yeni giriş adresi casinometropol yeni giriş adresi gorabet yeni giriş adresi elexbet yeni giriş adresi betboo yeni giriş adresi betcup yeni giriş adresi grandbetting yeni giriş adresi fenomenbet yeni giriş adresi betexper yeni giriş adresi betnano yeni giriş adresi betpapel yeni giriş adresi 1xbet yeni giriş adresi 1xbit yeni giriş adresi anadolucasino yeni giriş adresi artemisbet yeni giriş adresi Sekabet yeni giriş adresi Tipobet yeni giriş adresi Betgram yeni giriş adresi Vdcasino yeni giriş adresi Milanobet yeni giriş adresi Supertotobet yeni giriş adresi Piabet yeni giriş adresi ilbet yeni giriş adresi Betpas yeni giriş adresi Perabet yeni giriş adresi Restbet yeni giriş adresi Betebet yeni giriş adresi Mariobet yeni giriş adresi Asyabahis yeni giriş adresi Betvole yeni giriş adresi Trbet yeni giriş adresi Betticket yeni giriş adresi Betist yeni giriş adresi escort balıkesir erzurum escort balıkesir escort kadıköy escort samsun escort diyarbakır escort yalova escort muğla escort hatay escort konya escort kıbrıs escort aydın escort nevşehir escort malatya escort burdur escort uşak escort mersin escort eskişehir escort çanakkale escort maraş escort tekirdağ escort ordu escort trabzon escort mardin escort kütahya escort tokat escort zonguldak escort çorum escort adana escort beylikdüzü escort rize escort esenyurt escort bakırköy escort giresun escort yozgat escort niğde escort bolu escort elazığ escort sivas escort düzce escort şişli escort mecidiyeköy escort pendik escort buca escort başakşehir escort avcılar escort afyon escort ısparta escort konak escort kıbrıs escort gümüşhane escort gaziemir escort alanya escort karşıyaka escort halkalı escort kayseri escort kastamonu escort sakarya escort ağrı escort urfa escort van escort kıbrıs escort kocaeli escort denizli escort antep escort manisa escort edirne escort manisa escort kırşehir escort antalya escort artvin escort bilecik escort bursa escort karaman escort karabük escort tekirdağ escort izmit escort sinop escort kırıkkale escort kırklareli escort çankırı escort kuşadası escort sohbet sohbet bodrum escort zonguldak escort kurtkoy escort

istanbul escort apa escort irinevler escort beylikdz escort halkalı escort avrupa yakası escort irinevler escort

kaak bahis - gvenilir bahis siteleri - kaak bahis siteleri

illegal bahis siteleri - kaak canlı bahis - online bahis siteleri

gvenilir canlı bahis - casino siteleri - mobilbahis

cratosslot - canlı bahis siteleri - istanbul escort - ankara escort -

Buy YouTube Subscribers

esenler escort - ili escort