Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Wass Albert Emlékév Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Kultúra rovat
2007. November 9.

Tudósítás a Wass Albert Emlékév ünnepi megnyitójáról


Nagy számban résztvevõ hálás marosvásárhelyi olvasóközönség gyûlt össze Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából a Kráter Mûhely Egyesület által meghirdetett Wass Albert Emlékév megnyitó ünnepségén, amelyet 2007. november 9-én 11 órai kezdettel tartottak meg a marosvásárhelyi Vártemplomban. Az ünnepségen beszédet mondott Wass Albert a magyar jövõ iránytûje címmel Turcsány Péter, a Kráter Mûhely Egyesület elnöke, Homokszemcsék, köd és betûk – A Wass Albert recepció margójára címmel Szakács István Péter irodalomtörténész és Wass Albert Mezõsége címmel Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese.

A Wass Albert Emlékév fõvédnöke, Tõkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke üdvözletét küldte a résztvevõknek és biztosította a jelenlévõket, továbbra is ellátja a fõvédnökség megtisztelõ tisztségét.

Elhangzott Wass Albert Üzenet haza címû verse, majd az ünnepség zárásaként részletek hangzottak el a most megjelent Üzenet haza – Wass Albert hangja hangoskönyvbõl, és részleteket vetítettek ifj. Szalay Róbert Fenyõktõl a pálmafákig és Csontos János Wass Albert földjén – Mezõségi kilátások címû filmjébõl.

A Kráter Mûhely Egyesület lélekerõsítõ évet kíván Wass Albert tisztelõinek.

Turcsány Péter: Wass Albert a magyar jövõ iránytûje

(Elhangzott 2007. november 15-én a marosvásárhelyi Vártemplomban, a Wass Albert centenárium megnyitó ünnepségén)

Wass Albert életmûvének megbecsülése és nemzeti önbecsülésünk egy alapvetõ kérdés párhuzamos tételei.
Önértékelésünk része és – mûveit megismervén – beteljesítõje az Erdélyben született író minden mondata, minden munkája.
Trianon elõszelének, Kolozsvár román megszállásának sokkja tíz éves korában érte, s élete további nyolcvan esztendeje e magyar és Kárpát-medencei traumára adott válaszkísérletek sora volt. Versben, oratóriumban, novellában, tanulmányainak tudatos kiválasztásában, gazdálkodóvá válásában, családalapításában, regényeinek témaválasztásában, katonai helytállásában, kitüntetéseiben, emigrációs szerepvállalásaiban, kultúránk értékeinek és nemzeti igazságaink önkéntes külképviseletének ellátásában, sõt angol nyelvû népszerûsítésében.
A magyar nemzet történelmi sorskérdései és az ezekre adott egzisztenciális válaszok adják novellái és regényei nagy részének fõ témáit. Utóbbi negyed évezredünk társadalmi kérdéseinek úgymond Mengyelejev-táblázata rajzolódik ki mûvei által.
Mire a fák megnõnek címû regénye az 1849-es oláh bosszúállástól a Kiegyezésig tartó idõszak erdélyi középosztályának túlélési stratégiáját helyezi vizsgálódó tekintetünk elé. A kastély árnyékában címû munka a Millennium úri és polgári osztályainak megdöbbentõ önbírálata, a Kárpát-medencei nem magyar nemzetiségek alantas eszközökkel való elõnyszerzésének idõszaka.
A Farkasverem címû Baumgarten-díjas alkotás a Mezõség történelmi vezetõ osztályának társas-lélektani élveboncolása és egy szárnyabontó nemzedék lélekelemzése: szerelmeké, irodalmi szárnypróbálgatásoké, nagycsaládok egymásba kapaszkodó megmaradásáé egy elnyomó és idegen impérium alatt.
E mûnek mintegy folytatása a Csaba címû nagyszerû munka, amely az említett nemzedék népnemzeti összefogásának és eszmélésének kulcsregénye.
A szerzõ mintegy predesztinálva volt arra, hogy a Jönnek! címû újabb könyvében a 2. Bécsi-döntés fájdalmas-reményteli, boldog-szomorú pillanatainak hiteles történetét dokumentálja.
Az Adjátok vissza a hegyeimet! címû méltán legközkedveltebb pamflet-regénye Trianon után a másodszor is igazságtalan politikai diktátummal megpecsételt háborúvesztés drámája.
Az Átoksori kísértetek és az Elvész a nyom a második világháború megpróbáltatásait élõ erdélyi ill. közép-európai társadalmi összképet vizsgálja – önmetszõ elemzésekkel, heroikus emberi értékek pusztulásra ítéltségével.
A Tizenhárom almafa és az Elvásik a veres csillag a bolseviki embertípus és diktatúra hétköznapjait sötét szatírába mártva állítja pellengérre. Az író e munkákban tér- és idõbeli távolságból tud hiteles képet festeni a magyarországi és az erdélyi mentalitás különbségeirõl, majd a Duna-delta gulágjában szenvedõ székely társairól. E könyveket már a 60-as években írta Amerikában.
Mûveiben ugyanakkor helyt kapnak a magyarság és Európa sorskérdéseinek válaszkísérletei is. Még a második világháború alatt megírta az Egyedül a világ ellen címû kisregényt, amelynek kamasz-hõse az igazságkeresés és az emberi segítõkészség emblematikus alakjává vált. A háború lezárása után megírt Ember az országút szélén és a késõbbi Antikrisztus és a pásztorok címû regények fölemelõ férfi- és nõalakjában az iszonyatokkal szembeszálló életút-mintákat találjuk fel.
Az Örökösök címû DP-regény a legyõzött nemzetek hontalanjainak összefogását példázza egy fiatal közösség életében: kis- és nagynemzetek, gyõztesek és vesztesek demokratikus Európájáért száll síkra!
Két remekmûve pedig világirodalmi szinten szólaltatja meg emberi társadalom és kozmikus természetvilág elveszõ összhangját. A Funtineli boszorkány a nõsors Kárpát-világi, havasi nagyregénye, a társadalom kivetettjei között élõ asszony – kamaszlány, anya majd szent – csodás történetei a leghétköznapibb realitások bugyraiban, megrázkódtatásai és apoteózisa. Életének legutolsó novellafûzére a Hagyaték egyfajta história-fölötti összegzõ munka. A hitevesztett történelem érclapjai alatt vergõdõ áldozatok világában keresi, találja meg és mutatja fel a magyar táltos-papok csodákra képes cselekvési terét!
Wass Albert életmûve a nagy lélek válasza egy kisstílû, egy emberségünkben vérig alázó korszakra, éppúgy a fasizmus éveiben, mint a bolsevizmus fél-földrésznyi „imperializmusa” alatt.
„Amit õk nem õrizhetnek meg, azt kell nekem megõriznem számukra. Amit õk nem mondhatnak ki, azt kell nekem kimondanom helyettük is. Amit õk nem sírhatnak világgá, azt kell nekem világgá kiáltanom.” (Wass Albert: A magyarságtudat gyakorlata)
Amit õ tett, azt a nemzet minden tagjáért tette. Sõt, munkái alapján mondhatjuk, hogy a Kárpátok alatt élõ, egymásra uszított népek megbékéléséért és Közép-Európa többszörösen megtört nemzeteinek önbecsüléséért is.
Humánuma meggyõzõ párhuzamba állítja a középkori bolgár eretnek-mozgalmat az ötvenes évek koreai és a huszadik századi erdélyi függetlenségi harcokkal a Magukrahagyottak címû, filmért kiáltó kisregényében. Wass Albert folyamatos nagyvilág felé tekintésében is elsõsorban Erdély írója volt és maradt. Erõs szellemi gyökereit ez az autonómiára képes, nagy történelmi tradíciójú népközösség adta. „Erdély a legyõzhetetlen erõ” – írta egy halála elõtti vallomásában. A porig alázott, a Romániába beolvasztott Erdély edzette mégis írói egyéniségének makacs, kitartó és küzdõ vonásait. Hajthatatlanságát, következetes becsületességét, eltántoríthatatlan igazság-követeléseit – és töretlen hitét.
A hontalanná, bozgorrá tett erdélyi magyarság szavát halljuk ki a nyugati emigráció Canossa-járásának idején írott verseibõl is:  (Dalol a honvágy, Mikor a bujdosó az Istennel beszél, Hontalanság elégiája, A bujdosó imája, Magyar cirkusz, Nagypénteki sirató, Üzenet haza, Hontalanság hitvallása)

„Hontalan vagyok,
mert hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.

Hontalan vagyok,
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet,
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.”

Ha róla szólunk, ha érte, és életmûvének becsületéért és minõségéért kell szóra emelkednünk, akkor a magyar nemzet egészének önértékelése és önbecsülése a tét. Ezt nagyon is tudhatták azok az olvasótársaink, akik szerte e kis hazában és a tõlünk leválasztott Kárpát-hazában õt és írásait választották a humánum és túlélés zsinórmértékéül.
Wass Albert nemcsak az elmúlt negyed évezred hiteles tanújaként szólalt meg, hanem látomásai, nemzetünk elé állított célképzetei és hagyományos értékeinket sugalló erkölcsi üzenetei magyar jövõnk kibontakozását elõlegezik. Írói és költõi munkássága - jól forgatva az utókor kezében - iránytû lehet erkölcsben, szépségben és igazságkeresésben.
Ha életszentségét és irodalmi munkásságát egyesek el kívánják szakítani a magyar olvasóközönség szívétõl és értelmétõl, akkor – ezek az õt még holtában is rágalmazó senkik – a magyar nemzet kulturális öneszmélését akadályozzák, jelentõs értékeink elszegényítésére és elsorvasztására törnek. A média bértollnokai, sõt egyetemeink álságos kultúrharcosai is megszenvedett múltunkat hamisítják, apáink és nagyapáink becsületét tépázzák – jövõnket építõ eszméinket sötétítik el.
Mit érne Hemingway nélkül az amerikai irodalom? Mit érne Baudelaire nélkül a francia, vagy Pessoa nélkül a portugál? Sorolhatnánk a párhuzamokat. Az ötven hosszú esztendõ össznemzeti felejtése után a tõlünk eltiltott író-óriás mégis föltámadt a róla hallgató esztétáink és politikusaink által megásott tömegsírból.
Írásaival itt él közöttünk, küzd értünk és jövõnkért. Mesélõkedve szétárad közöttünk, nemcsak történelmi tablóiban – mint például a Kard és kasza címû nyolcszáz évet felölelõ tanú-regényében – hanem a Tavak könyve, az Erdõk könyve és a Mondák könyve illusztrált képeskönyveiben is gyermekeink kezében.
Ünnepet készítünk elõ. 1908. január 8-án született és 1998. február 17-én halt meg Wass Albert. Centenáriumának megünneplése kötelesség, feladat és díszszemle. Munkássága mellé kell felsorakoznunk, ki-ki a maga képességei szerint: gyermek a szavalatával, tanár az értõ és szeretõ szavaival, irodalomtörténész és történész az elemzéseivel és következtetéseivel, színházi rendezõ és színész a tehetségével és megelevenítõ-képességével, múzeulógus az emléktárgyak és gyûjtemények tárlatba rendezésével, önkormányzatok a rá emlékeztetõ szobrok felavatásával, mûvelõdésszervezõk mûsorok és szavalóversenyek rendezésével, ifjúsági szervezetek emlékének és igazságainak hû õrzésével, a történelem-csinálók pedig megalázott tömegeink újból nemzetté-emelésével.
Ünnepelni nem elég. Wass Albert életmûve azt sugallja, hogy álmaival, céljaival kötelességünk eggyé válni – csak akkor vagyunk folytatói ennek az örökségnek. Az õ álmai kultúránk megszenvedett álmai. Zrínyié, Csokonaié, Petõfié, Kemény Zsigmondé, Adyé, Babitsé, Móriczé, Máraié, József Attiláé.
Azt kívánom, hogy a 2008-as centenáriumi év kulturális tradícióink és nemzetteremtõ politikánk megújulásának évét hozza el mindnyájunk számára. A gondjainkkal való szembenézés, a társadalmi összefogás, a politikai tisztánlátás, az igaz és a szép egységének újra megtalálása jelenti a Wass Albert emlékéhez méltó feladatokat számunkra.
1949-ben megírt ars poeticája soha nem veszti érvényét: „Az emberiség nagy pereiben a szellemi ember a koronatanú: eskü kötelezi arra, hogy az igazat vallja, csak az igazat és elhallgatás nélkül a teljes igazságot. Tanúvallomásától függ a perek kimenetele, és ha hamis tanúnak bizonyul: világkatasztrófákat von maga után. Köteles kimondani hangos szóval az igazságot, kínzókamrában és bitófán éppen úgy, mint bársonyszékben.”
Wass Albert igazságszeretete és Erdély igazságaiért való kiállása a legfõbb példa számunkra. És ha Erdély igazsága, akkor a magyarság igazsága. S ha a magyarság igazsága, akkor a függetlenségükért küzdõ nemzetek igazsága. Akkor az emberhez méltó jövõt keresõ és megtaláló humánum igazsága.


WASS ALBERT EMLÉKÉV programja az elõzetes tervek szerint

Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetett Wass Albert Emlékév megnyitó ünnepségét 2007. november 9-én tartja meg a Kráter Mûhely Egyesület a marosvásárhelyi Vártemplomban. Az ünnepségen Wass Albertre emlékezik Tõkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, a Wass Albert Emlékév fõvédnöke, Turcsány Péter, a Kráter Mûhely Egyesület elnöke, Szakács István Péter irodalomtörténész és Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese.

Ezt követõen a Wass Albert Védnöki Kör megalakulásával – 2007. november 15-én Budapesten – a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában folytatódik az Emlékév programsorozat. A Wass Albert Védnöki Kör tagjai közt szerepel Gál Kinga Európai Parlamenti Képviselõ, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke, Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke, Jankovics Marcell Kossuth-díjas könyvillusztrátor, Szörényi László irodalomtörténész, az MTA tagja és Bánffy György színmûvész. A tagságra felkértük még Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas írót, Szászfalvi László képviselõt, az Országgyûlés Emberi Jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnökét.
Ekkor mutatjuk be a Wass Albert mesekönyvek képeibõl összeállított vándorkiállítás anyagát, és közzé tesszük az Emlékév támogatói felhívását is.

Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából január 8-án Kulturális Gálaestet, míg halálának évfordulóján, február 17-én Emlékkonferenciát szervez a Kráter Mûhely Egyesület neves elõadók részvételével. Jövõ év februárjában kerül a könyvesboltokba Wass Albert szellemi visszatérése jegyében Turcsány Péter tollából a Boldog szomorú ember címû Wass Albert életmûrajz.

PoLíSz folyóiratunk Wass Albert Emlékezete sorozatában ismert és neves személyek gondolatai jelennek meg Wass Albertrõl a februári számtól kezdõdõen.

2008 tavaszán gyerekeknek mesemondó- és mesejátékversenyt, a középiskolás diákoknak pedig Ki tud többet Wass Albertrõl? címmel vetélkedõt hirdetünk. Célunk Wass Albert meséinek minél szélesebb körû megismertetése, a mesék mesejáték formában történõ feldolgozása színpadon, illetve verbális elõadása gyerekek.  Az Emlékév záróeseményeként a Magyar Versmondók Egyesületével közösen Wass Albert versmondóversenyt rendez 2008. novemberében a Kráter Mûhely Egyesület.

2008 májusára színházi elõadást tervezünk Wass Albert A funtineli boszorkány regényébõl készült dráma bemutatására a Fõnix Mûvészeti Mûhely elõadásában.

Továbbra is gyûjtjük a relikviákat és a Wass levelezést a Kráter Könyvesház Wass Albert terme számára. Wass mûveinek kritikai kiadásának elindítására is kísérletet tesz a Kráter Mûhely Egyesület a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet szakértõinek bevonásával.  Wass Albert életrajzának pontosítására történész kutatókat kerestünk fel és a nem létezõ hungarista kapcsolatok pontos bizonyítékával is szolgálni fog a Kráter Mûhely Egyesület.

Wass Albert köztéren elhelyezendõ szoboravatása céljából a Kráter Mûhely Egyesület szívesen felvállalja a közvetítõ szerepet. Ehhez az alábbi e-mail címeken lehet bõvebb információhoz jutni: krater@krater.hu és info@krater.hu.

A Wass Albert Emlékév fõvédnöke Tõkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke.
Együttmûködõ szervezetek: Magyar Kultúra Alapítvány, Magyar Versmondók Egyesülete, Diaszpóra Alapítvány, Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány, Mezõmadarasért Fejlesztési Egyesület.

A rendezvényekkel kapcsolatban bõvebb információ kapható Csernóczky Judit (e-mail: sajto@krater.hu) sajtótitkárnál.

(kráter)