Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Gulyás Lajos a vértanú lelkész Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2007. October 16.
Támadni kell, mindig nagyobb körökben,
Életnek ott, hol a mártir-tetem
Magát kiforrja csendes földi rögben:
Légy hû, s bízzál jövõdbe, nemzetem.

Arany János

Gulyás Lajos a vértanú lelkész
1918-1957

Az 1956-os forradalom mártírjai között több egyházi személy is volt. Fontos, hogy ismerjük meg õket és tiszteljük áldozatukat, kövessük példájukat. Nemzetünk kincsei õk. Áldozatuk felelevenítésével készüljünk október 23-a megünneplésére.

Kisújfalun (Szlovákia) született. Érsekújváron érettségizett, majd Losoncon kezdte el a református teológiai fõiskolát, melyet az elsõ bécsi döntést követõen Pápán fejezett be. 1942-tõl Gelléren, majd Balatonszepezden volt lelkész. 1944 novemberében a nyilasok internálták az antifasiszta ellenállással való kapcsolatai miatt. 1945-ben igazolták, majd 1947-ben pótképviselõnek választották a kisgazdapárt színeiben. 1948-ban üresedés miatt behívták, de még ugyanebben az évben lemondott mandátumáról. 1956. október 26-án parókiáján értesült a mosonmagyaróvári tragédiáról. Azonnal a városba sietett, fölkereste a rendõrséget, a tanácsot, hogy tegyenek meg mindent a rend helyreállítása, a további vérontás megakadályozása érdekében, de mindkét helyen elutasították. Ekkor visszatért falujába, és onnan hozott magával megbízható embereket. Mire a határõrlaktanyához értek, ott már megkezdõdött a népítélet. Saját testi épségének kockáztatásával mentette ki az egyik tisztet, akit elõször a börtönhöz, majd - mivel a parancsnok nem engedte be õket - a tanácsházára vitt. Itt Tihanyi Árpád után õ is beszédet mondott, melyben szintén a törvény elõtti, azaz nem önkényes, felelõsségre vonás szükségességét hangsúlyozta.

Telefonon utasította a határõrõrsöket, hogy a továbbiakban a forradalmi szervek utasításai szerint járjanak el. Másnap falujában részt vett a nemzeti tanács megválasztásán, de semmilyen funkciót nem vállalt. Október 29-én a lakóhelye ügyében ment be Mosonmagyaróvárra, ahol a járási munkástanács elnöke kiküldte Hegyeshalomba, hogy ellenõrizze az õrsöt. Ott rövid interjút adott a SZER két munkatársának, amelyben megköszönte az eddigi segítséget, egyben a vöröskeresztes szállítmányok növelését, valamint azt kérte, hogy az ENSZ gazdasági jellegû szankciókkal akadályozza meg, hogy a szovjetek fegyveresen beavatkozzanak a magyarországi eseményekbe. November 3-án beválasztották a járási nemzeti tanácsba, 10-én pedig a forradalom során megválasztott tagokkal kiegészített tanács végrehajtó bizottságába. 1957. február 5-én tartóztatták le. Elsõ fokon 1957. június 10-én szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték. A Legfelsõbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa 1957. december 21-én jogerõre emelte az elsõ fokon kiszabott ítéletet szervezkedés vezetése és - gyilkosság helyett - hûtlenség vádjával. A kegyelmi kérvényét elutasították, december 31-én tehát Kádárék kivégezték. Feleséget és három leánygyermeket hagyott maga után.

Tegyük fel a kérdést: miért ölték meg? Máté Lajos, az általa megmentett „zöld ávós”, ellentétben sokakkal, nem felejtette el, mit köszönhet a lelkésznek. Elõször figyelmeztette, hogy jobban tenné, ha elhagyná az országot, majd, amikor Gulyás, ártatlansága tudatában ezt nem tette, és perbe fogták, vállalta a tanúskodást. Nem rajta múlt, hogy hiába.

Mi lehetett az a nagy bûn, amit halállal kellett megtorolni? Elég volt ehhez az, hogy református lelkészrõl van szó? Önmagában biztosan nem. Fennmaradt egy beszédének szövege, amelyet 1956. május 23-án mondott el egy lelkészértekezleten. Ezen a református konvent külpolitikájáról kellett volna beszéljen. Nem tette. Felszólította lelkésztársait: „Keressétek elõször Istennek országát és az õ igazságát…” Ennek ellenpéldájaként idézett egy esperestõl, aki egy cikkében elmondta, hogy amíg csak teológiai kommentárokra támaszkodott, igehirdetése nem volt élõ, és ható. Ám, amióta megismerkedett a történelmi materializmus tanával, valamint Engels, Marx és Lenin életmûveivel, azóta élõ és ható a prédikálása. Azt is mondta, hogy a barikádokon is megvédi a szocializmus vívmányait. Gulyás ehhez hozzátette: Krisztus nem az akkori izraeli világ rendjéért és nem a barikádokon, hanem a kereszten halt meg és mindenkiért.

Nos, aligha járok messze a valóságtól, ha arra gondolok, hogy ha nem is ezek a szavak, de ez a lelkület váltotta ki a halálba küldés veszett indulatát.

Gulyás Lajos nemcsak a forradalom áldozata, hanem a magyar keresztyénség-kereszténység vértanúja. Valaha jeltelen sírját ma már kopjafával díszítik, emlékmûve is áll Balatonszepezeden.

Emlékezzünk hát, és tanuljunk tõle.

Surján László