Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
MTI
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Bolyongások az Adria mellékén Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Kultúra rovat
2007. July 17.
Oldalak:
Bolyongások az Adria mellékén
2. oldal
3. oldal
4. oldal
5. oldal
6. oldal

Karmikus kapcsolatok

Dobos Marianne: Hárs Ernõ költõ Szabó Lõrinc révén régi barátunk. Amint elolvasta Akkor is karácsony volt (1944) címû könyvemet, megemlegetett néhány kiegészítést. Elmondta – szinte a könyv függelékeként -- 1944-es karácsonyának történetét: házasságkötését Sándor Judit operaénekessel és sebesülésének mozzanatait. De a beszélgetés során szó került egy furcsa barátságról is, amely hol jó kapcsolatokat közvetített Hárs Ernõék számára, hol katasztrófális helyzetekbe sodorta õket. Elhatároztuk, ennek a kísérteties barátság elemeinek a segítségével felépítünk egy emlékezést, amely a költõ Hárs Ernõ életpályáját átfogva kapcsolódik a karácsonyok történetéhez.

H. E.: Életem majd’ minden pillanatában a Gondviselés különös kegyét érezhettem érvényesülni. A rossz is jóvá változott, még az ellenem elkövetett árulások is végül segítettek tovább lépni, ha elgáncsolták hivatali pályámat, elõsegítették költõi kiteljesedésemet, idõt teremtettek nagyszabású mûfordítói vállalkozásaimra.
A Nagy Emil családjával (feleségével és fiával) kialakult kapcsolatunk szinte karmikus jellegûen határozta meg életemet, de mindinkább költõi pályámat is, segített hozzá többek között a Szabó Lõrinc családjával kialakult sokágú bensõséges kapcsolathoz.

D. M.: Kezdjük a pályaválasztással.

H. E.: Anyai dédapám Baranyában a Duna-szabályozásban vett részt, apám gazdasági akadémiát végzett, és anyám családjának érdemeiért Frigyes fõherceg uradalmában kap tisztviselõi állást gazdatiszti ranggal. Ez akkor, 1920-ban óriási dolog volt.

D. M.: Ennek a Frigyesnek volt a fia Albrecht, aki király akart lenni, és a felesége egy idõben az a Bocskai Katalin elõadómûvész volt, aki elõzõleg, Radnótiék idejében a Szegedi Fiatalok mozgalmához tartozott?

H. E.: Igen, Bocskai Katalin volt a felesége, akinek a kutyáját az öcsém megörökölte. Frigyes fõhercegnek volt egy Marquetant nevû hugenotta származású sofõrje, akinek a fia az öcsémnek jó barátja lett. Amikor mindent fölszámoltak, Bocskaival elváltak, a kutyát az öcsém vette gondjaiba.
Én 1938-ban, Szent István évében érettségiztem Magyaróvárott a piaristáknál, és még annak az évnek az õszén Pestre kerültem. Azt is meg kell magyaráznom, hogyan kerültem a Közgazdasági Egyetemre. Vidéken nem volt olyan nagy információbõség arról, hogy milyen lehetõségek vannak egy fiatalember továbbtanulására. Miután kitüntetéssel érettségiztem, a tanáraim is, meg a szüleim is azt gondolták, hogy menjek a Mûegyetemre, bárha nehéz, de bírni fogom. Miután voltak magyaróvári diákok, akik elõttem jártak, és megtudtam tõlük, hogy mennyi zárthelyi dolgozat, meg rajzolás várna ott rám, errõl sürgõsen lemondtam, viszont a mûegyetemi tanrendben találtam olyan órákat, amelyek megnyerték a tetszésemet. Ez volt akkor a Közgazdasági Egyetem, ezt úgy hívták: József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara. Erre iratkoztam be 1938 õszén.
Azért titokban akkor már bizonyos irodalmi elkötelezettséget is éreztem magamban. Elég késõn érõ valaki voltam, 17 éves koromig egyetlenegy verset sem írtam, de akkor rögtön egy pályázaton vettem részt. Úgy gondoltam, hogy Magyarországon az irodalom, pláne egy kezdõ embernek nem ad megélhetési lehetõséget. Lelkiismeretes ember voltam, nem akartam senkinek a terhére lenni, kell valami állást találni. Lett volna a tanárság és a hírlapírás, mint régi, klasszikus mintakép. A hírlapíráshoz nem voltam elég fürge észjárású, az nem nekem való. A tanárságot meg valahogy szegényesnek éreztem. Annál többre vágytam, többet akartam a világból kikanyarítani, látni sok mindent, úgyhogy az érettségin azt mondtam az igazgatómnak, hogy én diplomata szeretnék lenni. Fogalmam se volt, hogy ez hogy és mint lesz, mindenesetre a Közgazdasági Egyetemen volt külügyi tanfolyam és én arra beiratkoztam. Elvégeztem egy évet, utána még volt lehetõségem külföldön, Bécsben is tanulni másfél évet, jártam Técsõi Móricz Kálmánnak a külügyi szemináriumára, ahol többek között Benda Kálmán és Kosáry Domokos tanított bennünket, meg Rónai,

D. M.: Melyik Rónai?

H. E.: Az András. Földrajzos volt, Teleki Pálnak a tanársegéde. Õ vitte Újpétery Elemérrel Rómába azt a híres térképet, amit Ciano olasz külügyminiszter igazított át, amikor az elsõ bécsi döntésben visszakaptuk a Felvidéknek egy részét. Teleki Pál hallatlanul becsületes ember lévén csak olyan területekre gondolt, ahol tényleg magyar többség lakott. Ezáltal a javasolt határ úgy nézett ki, mint egy lázgörbe. Ciano erre azt mondta, hogy ez tiszta röhej, és egy nagy piros vonalat húzott bele, ez volt a híres Ciano-vonal. Ezáltal egy csomó magyar maradt Szlovákiában, viszont nem kevés szlovák meg átkerült Magyarországra. Ez volt a „nagyvonalú” döntés.
A külügyi tanfolyamot párhuzamosan végeztem az egyetemmel, és olyan jól, hogy javasoltak külügyi felvételre. Kaptam egy svájci ösztöndíjat, és jelentkeznem kellett a Külügyminisztériumban. Jelentkeztem is. Bartholdy õexcellenciája volt az elnöki osztálynak a vezetõje, aki közölte velem, és ez egy kicsit leforrázott, hogy két kritérium nem felel meg nálam, mert egyrészt csak jogi egyetemmel vagy közigazgatási doktorátussal lehet bejutni állami szolgálatba, másodszor meg szükségük van a katonai úgynevezett önkéntes év letöltésére. Úgyhogy ez nem jöhetett számításba. A svájci ösztöndíjam pedig azért úszott el, mert a németek már nem engedtek át civilt Salzburgon át Svájc felé, Olaszországban pedig közben megbuktatták Mussolinit, jött Badoglio tábornok, és egy jó darabig nem kaptam meg a vízumot. Úgyhogy 1943. szeptember közepén, amikor végre megkaptam az olasz vízumomat, éppen elõzõ nap járt le a katonai halasztásom. Ez lett a gondviselés elsõ komoly beavatkozása az életembe. Mert ha akkor bejutok a külügybe, akkor két lábbal rúgnak ki késõbb. Azokat a külügyeseket, akik a régi Külügyminisztériumban dolgoztak, még az altiszteket is beleértve, 1948. februárjában mind eltávolították állásukból.
Pesten elsõ egyetemi évemet az úgynevezett Horthy-kollégiumban, a Mária Terézia, a késõbbi híres Kilián Laktanyában töltöttem, a következõ évben átkerültem a Luther-otthonba. Itt ismerkedtem meg a feleségemmel. A Deák térnek Bánkuti Dezsõ volt az igazgatója, a Luther-otthont Kuthy Dezsõ, késõbbi püspök vezette, és azt találták ki, hogy mivel annyi vegyes házasság van Magyarországon, ami sok lelkiismereti problémát okoz, megpróbálják összehozni az evangélikus fiatalságot, a Deák téri lányiskolát és a Luther-otthoni aranyifjúságot, hátha lesz belõle valami. Végül is négy házasság jött létre, azok közül, azt hiszem, a miénk az egyetlen, amelyik megmaradt, most már idestova házasságunk hatvanadik éve felé közeledünk. 1939-ben ismertem meg Sándor Juditot a Luther-otthonban egy teadélutánon. ’42 óta komolyan udvaroltam neki és ’44-ben pedig, a legsötétebb idõben, Budapest ostroma kellõs közepén házasságot kötöttünk. Judit 1941-ben érettségizett, utána beiratkozott a Zeneakadémiára, emellett pedig úgynevezett szabad bölcsészként látogatta a bölcsészkar elõadásait.
És itt lép be mindkettõnk életébe az emlegetett Nagy István. Felsõ zeneiskolai végzettsége volt és szabad bölcsész is volt. Nagyszerû kapcsolata volt Dohnányihoz. Mikor a rendszerváltás után Dohnányit rehabilitálták, õt is megkérdezték, és beszélt is errõl, mert szoros barátságban voltak. Judittal az egyetemen ismerkedtek meg, és az õ révén én is ismeretségbe kerültem vele. Nagy Istvánról tudni kell, hogy az apja, Nagy Emil rövid ideig miniszter volt a Bethlen kormányban, azután ügyvédként mûködött, de elsõsorban a Trianon ellenes revizionista mozgalomban fejtett ki aktív tevékenységet. A Magyar-Finn Társaság elnöke is volt egy idõben.

D. M.: 1943-ban, amikor Szabó Lõrinc készült egy kulturális delegáció tagjaként Svédországba és Finnországba (csak a háború elõre haladtával az utazás meghiúsult) akkor Nagy Emil intéztette az elõkészület formalitásait.

H. E.: Nagy angolbarát is volt, jó kapcsolatai voltak, úgyhogy ennek következtében a németek bevonulása után keresték is, és svábhegyi villáját menekülve kellett elhagynia, nehogy letartóztassák. A svábhegyi villában egyébként üldözöttek is tartózkodtak, volt ott egy pinceszerû helyiség, amit lyuknak hívtak, ott többek között Török Sándor író bújt meg rövid ideig, Devecseri Gábor, a költõ és mûfordító is, valamint Temesvári zeneakadémiai tanárnak a felesége.

D. M.: Közben jött magánál a katonaság.

H. E.: És a katonaságomban megint jött a Gondviselés. Egy katonatiszt nagybátyám el tudta intézni, hogy a honi légvédelemhez kerüljek. Bár a honi légvédelem egy részét is kivitték a frontra, meg késõbb Budapest ostrománál is a legnagyobb mértékben benne voltak a harcokban, én végig irodista lettem. Miért? Hogyan?
Az egyetem mellett voltak átmeneti állásaim, mert szükségem volt tanulmányaim alatt pénzkeresésre. Mûködtem mint gép- és gyorsíró, meg mûködtem mint vámkezelõ kijáró, ami utóbb segített a disszertációm megírásához, amikor a közgazdasági egyetemen 1943-ban doktoráltam. A disszertációm címe A magyar határvámkezelés, különös tekintettel a kötött devizagazdálkodásra volt. Ez mostanra teljesen humorosnak hangzik, de hát valamit kellett írni, és én ehhez értettem egy kicsit gyakorlatilag, meg volt segítõm, egy speditõr vállalatnak a munkatársa, aki anyagot adott hozzá.
Egyébként a doktorátusom már a katonaságba lógott bele, mert mire elbírálták a dolgozatomat, és mire az avatásra került a sor, addigra én már újonc voltam. Az avatásra frakkban kellett megjelenni, és az úgy nézett ki, hogy egy kölcsönfrakkot húztam a komiszalsóra, kopasz fejjel. A Mûegyetemen Erõdi-Harrach volt akkor a rektor, és õ avatott 1943. decemberében doktorrá.
Addigra már eljutottam odáig, hogy összejött annyi versem és mûfordításom, hogy tudtam publikálni, persze csak saját költségen, egy kötetet. 1943-ban sikertelenül próbálkoztam a Cserépfalvinál a Váci utcán, ahol azt mondták, hogy ha új József Attilát fedeznek fel, azt sem tudják már kiadni, mert olyan nyomorban vannak papír szempontjából. Nagyanyámtól örököltem egy aranyláncot, annak a felét eladtam, és a Pátria Nyomdával kinyomattam a kötetet. Ez a katonaság alatt jelent meg, és ahhoz engedélyt kellett kérni a felsõbbségtõl.
Az elsõ tiszti iskolán voltam, amikor megérkezett a korrektúra. Óriási szenzáció volt. Képzelje el, hogy a szolgálattevõ õrmester átadja nekem a korrektúrát. Mikor elõzõleg más se történik, mint hogy csak letolják az embert, az egész újoncidõszak csak arra jó, hogy az embernek az önérzetébe tökéletesen beletapossanak. Hiába volt doktorátusom, hosszú ember lévén, mindig az elsõ sorban álltam, lógott rajtam a nadrág, meg a bakancsom sem volt eléggé tiszta.
Isten áldja meg Szölgyémy Ferenc alezredest, aki a honi légvédelmi 201-es tüzérosztagnak volt a parancsnoka, fiatal felesége meg gyereke volt, nem nagyon akart meghalni Budapest ostromában, vigyázott az embereire is. Úgy látszik, neki köszönhetem azt, hogy ezek után osztályirodára kerültem.
1944 nyarán a Gellérthegy oldalában voltunk egy barakkban, gép- és gyorsíró voltam, jól megtanultam gépelni, és vertem a gépet, nehogy kidobjanak. Utána a Mann-villába kerültünk a Kis-Svábhegyre. Itt nagyon szoros kapcsolatban voltam Nagy Istvánnal, akivel addigra már, hogy úgy mondjam, baráti viszonyba kerültem. Az õ édesapjának a villája ott volt a Kis-Svábhegyen, a Mann-villa szomszédságában. A Kis-Svábhegynek a tetején pedig volt egy légvédelmi üteg, hogy az védje Budapestet. Úgyhogy ott nagyon sokat beszélgettünk és elég normális, vidám körülmények között éltünk.
Azután sajnos beosztottak a második tiszti iskolára és el kellett utaznom Pétervásárára. Akkor már folyt a debreceni tankcsata és visszaküldtek bennünket a Keleti Pályaudvarról, hogy nem lehet utazni, de a végén sajnos mégis el kellett indulnunk. Pontosan október 15-én kellett bevonulnunk egy koncentrációs tábor-szerû körletbe, mert ezek a katonai táborok drótkerítéssel voltak körbefogva. Amikor bementünk, épp akkor értesültünk a Horthy-kiáltványról, a tisztek ordítoztak, hogy mi nem adjuk meg magunkat és kézigránáttal megyünk az orosz tankok elé stb. stb. Két fiatal karpaszományos üteg volt és két póttartalékos, és mind a négyet november 7-én átirányították Eszterházára. Át kellett utazni Budapesten és a fiatalok mind egy szálig lemaradtak. De utána egy-két nap múlva visszamentek. Én csak két hét múlva mentem vissza, mert akkor már tarthatatlan volt a helyzet. Arra gondoltunk, hogy Budapesten is azt csinálják az oroszok, mint Varsóval, hogy hagyják, hogy itt mindent tönkretegyenek és azután szépen besétálnak. Itt is bújtam, ott is bújtam, Nagy Istvánéknál is bújtam -- akkor találkoztam Török Sándorral, éppen mentem hozzájuk, mint szökött katona, amikor egyszer csak valaki beránt az egyik szobába, hogy vigyázz, mert itt van a detektív. Utána pedig azok, akik ott lent bújtak ebben a bizonyos lyukban, feljöttek és tanácskoztak, hogy most mi legyen. Én Török Sándorral akkor kötöttem barátságot és ez tulajdonképpen a haláláig meg is maradt. Az egyik regényében szerepelek is, mint szökött karpaszományos szakaszvezetõ.
Mikor az oroszok már nagyon közeledtek Budapest felé, akkor Judittal kisütöttük, hogy névházasságot fogunk kötni, nehogy elveszítsük egymást. Amikor elhatároztuk, hogy összeházasodunk, a papírokat be kellett szerezni, ami nem volt egyszerû abban az idõben. Pétervásáráról például ilyen címen el sem engedtek. Mikor újra Budapesten lehettem, meglettek a papírok, Juditnak is és nekem is, azonnal elmentünk és megesküdtünk. 1944. december 23-án kötöttünk polgári házasságot. Judit tanúja Nagy István volt, az enyém pedig Peregi Sándor, akirõl késõbb még szó esik.
Nem voltam én ellenálló, de kapcsolataim voltak Zuglóban. Az egyik katonatársamnak a nagybátyja nagy ellenálló volt, az egyik KISKA-alakulatnak volt a vezetõje. Szegényt késõbb az ostrom után kivégezték.



 
instagram takipçi instagram takipçi free followers for instagram instagram takipçi satın al instagram free followers free instagram followers instagram takipçi kasma instagram beğeni hilesi cheat follower for instagram instagram giriş instagram free follower instagram takipçi kasma instagram takipçi hilesi instagram beğeni hilesi instagram takipçi instagram giriş instagram takipçi satın al instagram free followers instagram free follower cheat follower for instagram free instagram followers free followers for instagram Ankara Escort Ankara escort Eryaman Escort Keciören Escort istanbul Escort Beşiktaş Escort beylikdüzü escort Ataşehir Escort Beylikdüzü Escort Beylikdüzü Escort Ankara Escort Ankara Escort Beylikdüzü Escort izmir Escort Bahçeşehir Escort http://www.ankaraal.com/ Kadıköy Escort Ankara Escort ankara escort İstanbul Escort Ataşehir Escort Taksim Escort Sincan Escort Çankaya Escort İzmir Escort şişli escort Kartal Escort Antalya escort Bahçeşehir Escort ankara escort Maltepe Escort Altyazılı Porno Kurtköy Escort Pendik escort sarışın porno Bakırköy Escort Ataköy Escort Halkalı Escort Bayan Şirinevler Escort Bayan Şişli Escort Esenyurt Escort Etiler Escort pendik escort Pendik Escort Eros Porno Kartal Escort Ataşehir escort Bostancı Escort türk porno Kadıköy Escort Anadolu Yakası Escort Kadıköy Escort Bostancı Escort Göztepe Escort acıbadem escort Kadıköy Escort Bostancı Escort bayan Ataşehir escort Şerifali Escort Tuzla Escort Şerifali Escort Pendik Escort Escort Bayan Kartal Escort Pendik Escort Kadıköy escort Pendik Escort Kartal Escort Kartal Escort Kurtköy Escort Pendik Escort sex hattı mersin escort bahis siteleri bedava bonus bedava bonus veren bahis siteleri
c99 shell hacklink hacklink al istanbul evden eve nakliyat hacklink Google