háttér

A felszámolandó megyerendszer: dióhéjban a Bach–Gyurcsány-tervről

Érdekes interjút közölt a napokban Wittinghoff Tamással, a baloldali koalíció önkormányzati felelősével a Népszava. Budaörs polgármestere ellenzéki győzelem esetére az ezeréves megyerendszer felszámolását valószínűsítette.

Klasszikusokat csak szó szerint! „Szükség van a megyékre?” – kérdezi a beszélgetés végén az újságíró, mire Wittinghoff: „Ebben nem értünk teljesen egyet a szakértőkkel, akik azt mondják, hogy erre a középszintre szükség van a magyar önkormányzati rendszerben.”

London non coronat

Egy éttermi fotónak köszönhetően ma már tudjuk, hogy Márki-Zay Péter minapi londoni látogatása sokkal inkább az eligazításról szólt, mint a kampánygyűlésről, ami inkább csak a Bajnaival való találkozás fedősztorijának tűnik. Ugyanakkor a történtek ismét reflektorfénybe állították a nyugati magyarok pártpreferenciáit.

A nemzeti oldalon és a balliberálisok térfélen egyaránt nagy figyelemmel kísérik a nyugati diaszpóraközösségek mindennapjait, közéletét, anyaországi kapcsolatait. Az érdeklődés okai azonban egészen mások.

 

Emlékezet és politika

„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.”

(Babits Mihály)

 

„Az idő korántsem olyan, amilyennek látszik. Nemcsak egy irányban halad, hanem egyszerre létezik benne a jövő a múlttal.”

(Albert Einstein)

 

Migránsszámláló vagy visszaszámláló?

Néhány hete a kormánypárti és az ellenzéki sajtó még egyaránt kiemelt témaként kezelte – ma már senki nem beszél róla. Ettől függetlenül Márki-Zay migránsszámlálója továbbra is megtekinthető az ellenzéki miniszterelnök-jelölt honlapján.

Bár a számláló gyorsan elvesztette szenzációértékét, mégis érdemes foglalkoznunk vele, hiszen itt egy puszta politikai gegnél jóval többről van szó. A kezdeményezés ugyanis – bár az ötletgazdáknak nyilván más volt a szándéka – pontosan megmutatja az MZP-jelenség gyengéit és hiábavalóságát.
 

Kereszténytelenítés és karácsonytalanítás

Emlékszünk még a tavalyi karácsony legnagyobb botrányára? Amikor Bordeaux zöldpárti – megnyilvánulásai alapján enyhén félkegyelműnek tűnő – polgármestere betiltotta a köztéri karácsonyfa-állítást, „fasiszta, primitív katolikusoknak” nevezve a tiltakozókat? Nos, ami tavaly még elszigetelt, provinciális szélsőségnek tűnt Európában, idén karácsonyra már uniós normává érett.

Visegrád: érdekszövetség és próbakő

Decembert írunk, Budapest és Varsó Mikuláš-csomagot kapott Prágából: hagymát, szenet és virgácsot, ahogy az az igazi rosszfiúknak jár. Mikuláš Bek, a leendő cseh kormány Európa-ügyi minisztere szerint ugyanis a Visegrádi Együttműködés túlértékelt, ezért Csehországnak gyengítenie kellene a kapcsolatait Lengyelországgal és Magyarországgal, s helyette Németországra és más nyugat-európai országra összpontosítani.

Egy terrortámadás margójára

Az őszödi beszéd és az azt követő október 23-i rendőrterror 15. évfordulója alkalmából egymás után bukkannak fel a nyilvánosságban az újabbnál újabb beszámolók, tanúvallomások. És hány ismeretlen történet kerül majd még napvilágra! Mint ahogy például e sorok írójának is van a témához egy rövid személyes lábjegyzete.

 

Mérhetetlen dühöt éreztem”

Karen, a boomer

„A Demokratikus Koalíció vezető politikusai tiltakozásuk jeléül saját facebook oldalaikon a mai napra »felveszik« a Rikárdó nevet, azt kifejezvén, hogy a magyarságból származási alapon történő kirekesztés minden magyar ember számára sértő.”

(A Demokratikus Koalíció közleménye, 2015. január 3.)

 

Előválasztástól sújtva

A különféle agytrösztök, elemzők, újságírók és bloggerek mára mindent elmondtak vagy leírtak az előválasztás első fordulójának fő tanulságairól. Ezért az alábbiakban csupán néhány partikuláris témát boncolgatunk röviden. Például jól tette-e a Momentum, hogy megmérettette magát? Mi lehet Márky-Zay Péter relatív sikerének a titka? Megjelennek-e Dobrev Klára győzelmével a politikai dinasztiák? És nem utolsósorban: hol rontotta el a Jobbik?

Az elrománosítás örökprojektje

Máig nem csituló felháborodást váltott ki Erdélyben Ludovic Orban román ex-kormányfő – jelenleg képviselőházi elnök és liberális pártvezető – azzal a minapi kijelentésével, miszerint a Székelyföld etnikai összetételét beruházások révén jelentősen meg lehetne változtatni. A vágyvezérelt megnyilatkozásnak nincs különösebb újdonságereje, történelmi és demográfiai alátámasztottsága annál inkább. És épp ez a tény teszi azt fenyegetővé.