Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2007. August 18.

A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése

Mindkét mû alaptémája a magyar nemzet sorsa, és boldogulása a jövõben. Az 1830-as években, a Reformkorban, a modern nemzeteszmény jegyében ez igen divatos téma volt.

Mindkét mû keretesnek mondható, bár az elsõ és az utolsó versszakok között árnyalatnyi különbség mutatkozik, de errõl késõbb.

A kezdõ keretvers mindkét mûben elárulja, kinek is szól a mû, jobban mondva, kit szólít meg a „lírai én”-en keresztül a szerzõ. Kölcsey az Úristenhez fordul – „Isten, áldd meg a magyart!” – Vörösmarty pedig a magyar nép minden egyes tagját szólítja meg személy szerint, mikor így ír: „Hazádnak rendületlenül / légy híve, óh magyar”. Tehát már az alapkoncepció is más: Vörösmarty szózatot, máshogy mondva beszédet mond (ír), s tettekre kíván sarkallni, Kölcsey ellenben egy magasabb dimenzióba, az Isten-közelibe helyezi a nemzet nagy dilemmáit.

A bevezetés után mindkét szerzõ a magyar nép dicsõséges múltjából idéz fel jeleneteket. Vörösmartynál megjelennek a honfoglalás eseményei – „Itt küzdtenek honért / hõs Árpádnak hadai” – éppúgy, mint az Árpád-ház szentjei, Szent István, Szent László, Szent Margit, persze név nélkül, de érezhetjük, hogy mikor Vörösmarty így ír: „…minden szent nevet / egy ezredév csatolt”, õreájuk is gondolt. A Szózatban említésre kerül a törökverõ Hunyadi János is –„Itt törtek össze rabigát / Hunyadnak karjai” – valamint szintén az említés szintjén a Rákóczi-szabadságharc is: „Szabadság! Itten hordozák / véres zászlóidat / s elhulltanak legjobbjaink / a hosszú harc alatt.”

A múlt eseményeinek felemlegetésébõl nem hiányozhatnak a török kiûzése utáni események sem, mikor a sok elûzött és legyilkolt magyar helyére külföldieket (németeket, szlovákokat, románokat, stb.) telepített le Magyarországra a császári akarat, így a magyarok számaránya csökkent. Ezekre az 1715 utáni eseményekre utalhat Vörösmarty eme sora: „Megfogyva bár, de törve nem / él nemzet e hazán.”

Nézzük, Kölcsey mely történelmi eseményeket tartja említésre méltónak! A Himnusz is a honfoglalással kezdõdik – „Õseinket felhozád / Kárpát szent bércére” – ám Kölcsey Vörösmartyval ellentétben a régebbi korokra, a vélt vagy valós hun-magyar rokonságra utal, amikor Árpád nemzetét „Bendegúz vérének” nevezi.

A magyar nemzetnek a Kárpát-medencében való felvirágzását Kölcsey természeti képekkel festi le („Értünk Kunság mezein / ért kalászt lengettél”) ám történelmi eseményként említésre kerülnek Hunyadi János török elleni harcai („Zászlónk gyakran plántálád / vad török sáncára”) éppúgy, mint a III. Frigyes császár ellen dicsõségesen harcoló, s a tõle Bécs várát is elfoglaló Hunyadi Mátyás neve. Nem véletlen Kölcsey utalása a Hunyadiakra, hisz’ Hunyadi János kormányzó köznemesi rangból küzdötte fel magát az ország elsõ számú nemes urává, fia pedig király lett. Ez a „társadalmi mobilitás”, mely a középkorban ritkán volt jellemzõ, egybevágott a nemzeti összefogás társadalmi korlátokat ledöntõ reformkori gondolatával.

A dicsõ múlt felemlegetése után mindkét szerzõ arra helyezi a hangsúlyt, hogy a jelen a múlt oppozíciója. A jelen visszásságait Kölcsey Isten haragjaként könyveli el, Vörösmarty pedig minden racionalitást nélkülözõ, értelmetlen állapotnak („Haj, de bûneink miatt / gyúlt harag kebledben” ill. „Az nem lehet…”). Érdekes, hogy Vörösmarty múltról alkotott képe teljességgel pozitív, Kölcsey azonban már múltbéli eseményeket is az Úristen haragjának tud be, mint például az 1241-42-es tatárjárás illetve a 150 évig tartó török hódoltság – „Most rabló mongol nyilát zúgattad felettünk / majd töröktõl rabigát vállainkra vettünk”.

A jelen gondjainak megoldásában ellentéteses gondolkodik a két szerzõ. Kölcsey csak az Úristenben bízik, hiszen ahogy a 4. és 5. versszakban bõvebben kifejti, a magyar nemzet olyannyira meghasonlott önmagával, hogy csak „Bérce hág és völgybe száll, / bú s kétség mellette / vérözön lábainál / s lángtenger felette.”

Vörösmarty kevésbé pesszimista a magyarsággal kapcsolatban, hiszen ezért intézi a néphez szózatát, tettekre akar sarkallni. Igaz, a szebb jövendõben nem igazán bízik, hiszen versében megjelenik a nemzethalál romantikára jellemzõ, tragikus motívuma. Összességében a Szózat pesszimistább, hiszen van egy olyan kicsengése, mely szerint ha a magyarság mindent megtesz, életét, szellemi képességeit és fizikai erejét egyaránt a sorsjavítás munkájára fordítja, akkor sem bizonyos, hogy a nemzet halála elkerülhetõ. Igaz, Vörösmarty azzal vigasztalja magát, hogy „a sírt, hol nemzet süllyed el / népek veszik körül / s az ember millióinak / szemében gyász könny ül.” – vagyis a nemzet halála legalább emelkedett és megható lesz a világ számára.

Kölcsey mûve befejezésében még egyszer aláhúzza, hogy csak az Úristenben bízhatunk, ezért változtatja meg az elsõ keretvers „áldd meg” szófordulatát „szánd meg” –re. Istenben bízni optimistább hozzáállás, mint Vörösmarty nemzethalál-víziója, ráadásul Kölcsey Himnuszának utolsó két sora erõsíti a reménykedõk pozícióját, hiszen „megbûnhõdte már e nép / a múltat, s a jövendõt.” Vagyis a magyar nemzet minden bûnét jóvá tette szenvedései által, s így bízhat az Úristen kegyelmében, s a szebb jövendõben.

Vörösmarty egy szózathoz méltó módon, szónokian fejezi be versét, az elsõ keretversszak elsõ két sorát a mû végén felcseréli, így jó szónokként tettekre sarkal, így hiába a vészterhes jövendõ, a magyaroknak akkor is ezért a honért, ezért a nemzetért kell cselekednie. „Áldjon, vagy verjen sors keze / itt éned, halnod kell.”

Összességében tehát mindkét szerzõ a maga módján a magyar nemzet javát akarja, Istentõl vagy embertõl remélve a szebb jövendõt. Mindkét mûvet a magyar nemzet iránti féltõ szeretet ihlette, ezért feltétlenül fontos ismernünk és megbecsülnünk mindkét verset.

Chladek Tibor


 
Ataşehir escort pendik escort bakırköy escort beşiktaş escort Beylikdüzü escort beylikdüzü escort ankara escort bayan avcılar escort ankara escort ankara escort eskişehir escort ankara escort bodrum escort beylikdüzü escort escort ankara escort izmir Mecidiyeköy Escort bahçeşehir escort ataköy escort bayan ankara escort anal eskort bayan mobil sex seyret ümraniye escort kadıköy escort kurtköy escort kartal escort pendik escort kadıköy Escort Maltepe Escort Bostancı escort kartal escort ataşehir escort
instagram wordpress download burun estetiği hacklink elektronik sigara hacklink satış