Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Händel és a Szentírás szavai Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Kultúra rovat
2019. March 15.

Kabdebó Lóránt

Händel és a Szentírás szavai
(Izrael Egyiptomban – a Müpában)

Zenét mentem hallgatni a Müpába, kedves zeneszerzőm, Händel ritkábban hallható oratóriumát, külföldi együttes előadásában. Vittük magunkkal a világ felgyűlt gondjait, és személyes félelmeinket. Csitítani akartam a zenével a felgyűlt nyugtalanságot, amely bennem fészkeli jóideje magát. Händelt mindig is szerettem. Régebben, ha valamilyen fontos szöveget készültem írni, feltettem a Vízi zene lemezét. Vannak, akik még emlékeznek a lemezjátszóra, a nagyalakú lemezekre, és az óvatos kezelést igénylő tűkre? Mostanában újra divatba jönnek mindezek. Nos, ezt a lemezt tettem fel, és ha lejárt, ugrottam mondat közben is akár, hogy újra játszassam a masinával. Persze ügyelve a tűre. A Vízi zene ihlete mindig szerencsés munkát hozott. Nagy oratóriumát, a Messiást igen szeretem. Biztos ez is jó lesz, rendet rak az agyamban, félelmeimet, hazám és a népek kétségbeesését képes lesz csitítani.

Persze előtte átnéztem, miként vezetik be egy kevéssé ismerős műalkotás világát a műsort magyarázó ismertetések. Filológusi korszak ismeretemet zavarta ugyan, amint azt kezdték vitatni, hogy honnan is gyűjtötte össze a nagy zeneszerző a benne foglalt dallamkincset. Lopta, fáradt és beteg volt épp akkor. Nem saját ihlet irányította, megrendelésre, határidővel kezdett dolgozni. Kit érdekel mindez? Száz évvel előtte élt ugyanezen a szigeten, ugyanebben a városban egy drámaíró, akinek, ha utána nézünk, majd minden témája és rengeteg sora hasonlóképpen „lopásból” állt össze. Mégis őt úgy hívták, hogy Shakespeare. A világirodalom legnagyobb drámaírója. Ilyenkor mindig eszembe jut József Attila válasza, amikor fiatal korában egyik barátja számon kérte, valamelyik sorát az ő, mára már ismeretlen verséből vette át. A zseni válasza: így legalább jó helyre került. Händel a zene világában legalább hozzájuk hasonlatos zseniként alkotott. Ugyanezzel zárja az egyik magyarázó is bemutatóját. És ezt mondhatom Händel esetében én is. Csak a kapitalizmus kora és kialakított joggyakorlata alkalmazta a magántulajdon eszméjét a műalkotásra is. Míg aztán a modern művészetelmélet ki nem találta a posztmodernben az intertextualitás értékét. Azóta ismét nem vád, de dicsőség felmutatni a művészetek előtörténetéből előhalászott emlékeket. Mert a művészet folyamat, amelyet az emberiség azért talált ki, hogy szenvedéseit eljajonghassa, és oldására keresse meg a boldogság sugárzásának reményét. A szakma oximoronnak nevezi ezt az ellentmondást. Amelyhez minden előd által kitalált vigaszt hordozó értéket nemcsak lehet, de kell is előhalászni. Én éppen ezért mentem meghallgatni most a bemutatott oratóriumot. És a bánatot elpanaszló első taktusoktól kezdve feledtem a szerzői tulajdon modoros szentségét, de ráébredtem, hogy nincs semmi új a nap alatt. Szenvedés és szenvedtetés mindig is volt az emberiség történetében, reménykedés mindig is élt minden veszélyeztetett népben. Akár nagyhatalom volt, akár kicsiny közösség. Mert ha náci, kommunista és globális veszélyeztetettség a mi életünket keserítette-keseríti is, ez a mű azt is tudatosítja: az óriás Egyiptom éppúgy csicskáztatta az éppen akkor születő Izrael gyermekeit, bálványaikkal a hatalmasok pedig mindig is el akarták feledtetni a teremtő Istenség által kiszámított természet rendjét.

A Biblia, az Isteni teremtést és akarat megnyilvánulást elmesélő Szentírás éppen ennek a példázata. Meghagyta a Teremtő az embernek a szabad akaratot, de a létezés Teremtője a teremtés pillanatában előre látja tette eleve elrendelődését is. Az Exodus, a „Kivándorlás”. a „Menekülés”, a „Honfoglalás” könyve, és a 105. Zsoltár, amelynek szavaiból-mondataiból összeszőtték szövegkönyvíró és zeneszerző ennek az oratóriumnak a sorait – példázat lehet a mi jövőnket aggódva féltő, és félő figyelésünk számára.

Nem tudom, a mi korunkban mikor erősödhet meg újra a keresztény gondolkozás, és kicsi népünk sikeres megmaradása példázatát a világ elé tárhatja-e, és mikor? De az oratórium első fele a búslakodó nép szabadulását Isten csodás akaratának megnyilvánulásaként örök példaként megnyugtatásul szánta az eljövendő népeknek. És azt a mondatot fogalmaztam kifelé jövet, folytatva a második részben a zsoltárból kibomló Mózes-hálaimáját, hogy ha keresztény létünkkel a természet rendjét követve népünk létezését biztosítjuk a jövőben, akkor ennek az oratóriumnak a második részével, a hálaimával kell majd megünnepelni az emberi ragaszkodást megjutalmazó teremtői szándékot. Irigylem utódainkat, akik ezen az ünnepségen majdan részt vehetnek. A gyász és kétségbeesés elszállt belőlem, a zene segített ráhagyatkoznom a reményt megszilárdító örömünnep eljövetelének vágyképére.

Bachról szoktam mondani: belehallgatott az Isten szívébe. Ugyanezt annak a kornak másik zeneszerző óriásáról, Händelről is elmondhatom. A hit reményével kapcsolódva a teremtés csodájába.

Ami pedig az előadást illeti? Egy olyan együttest hallhattunk, amely korhű hangszereivel, a világ minden részéről egybe hívott szólistákkal, és egy jól hangolt kórussal szuggesztív karmestere irányításával egy vitatott kompiláció szentírási szövegével, és a barokk zene sokszerzőjű öleléséből egységes Händel művet szólaltatott meg. A prágai együttesek (a zenekar és a kórus) ide varázsolták a megrendelő, az első londoni bemutató hangulatát, és ezzel is hangoltak minket is, biztosítva a hallgató magyar honpolgárok számára, meg egész Közép-európánk számára is a vigasztalást. Teremtője szövetséget kötött teremtményeivel, amelyet ha az emberek, és a népek megtartanak, akkor bízhatnak a Gondviselés megtartó erejében.

Zenét mentünk hallgatni, mesteri előadást remélve, és egy zseniális összegező zeneszerző és a Szentírás szavainak összeszövődését hallgatva, hitünkben megerősödve térhettünk haza. Bízva hihetünk életünk, és utódaink életének értelmes folytatásában.