Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

A PÁRBESZÉDRŐL Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2019. March 15.

A PÁRBESZÉDRŐL

A párbeszéd akkor sikeres, ha megértjük, mit akar mondani a másik, és mi is kertelés nélkül kimondjuk a véleményünket. A párbeszéd nem megalkuvás. Kizárja a türelmetlenséget, a vitapartner sértegetését és a meddő szócsatát. Gyümölcsöző párbeszéd csak olyan emberek között lehetséges, akik igazán átgondolták és vállalják a maguk nézetét, de meghajolnak a tények előtt. A párbeszédben mindig kapunk valamit a másiktól: valamiképpen behatolunk a másik világába s ez sokszor arra késztet, hogy revideáljuk saját álláspontunkat.

Párbeszédet, vitát akkor érdemes rendezni, ha a résztvevők mindegyike egy azon célra törekszik. Száz évvel a „Nagy Háború” befejeződése után régiónkban ilyen közös cél lehet, hogy egyetértés alakuljon ki a Kárpát-medencében élő nemzetek együttélésének mikéntjéről. Teremtsünk lehetőséget a problémák feltárására és keressük meg a mindenkinek elfogadható megoldást. A sikeres párbeszédnek témájától függetlenül vannak jellegzetességei, mondhatni feltételei. Az alábbiak ennek felvázolására törekednek.

A párbeszéd természetét elemezve megkülönböztetjük az elméleti párbeszédet és a gyakorlati együttműködést. A párbeszéd nem pusztán az eszmék meddő egybevetése, de nem is egyszerű együttműködés, még kevésbé taktikázás. Feltételezi a megnyílást a másik felé, a másik partner tiszteletét, az ő igazságának, ha lehet, az elfogadását, de legalább megismerését és megértését.

A párbeszéd akkor sem reménytelen, ha a vitázó feleknek homlokegyenest ellenkező a véleménye. A párbeszéd különböző nézetet valló élő emberek között zajlik. A sikerhez meg kell találni egy közös kiindulópontot: olyan egyetemes emberi értéket, amelyeket mindkét fél elismer. Továbbá minden mégoly ellentétes gondolatrendszerben van lényeges mag és van másodlagos elem. Ez utóbbiakban, még nagyon ellentétes álláspontok esetén is lehet találni közös pontokat.

A párbeszéd csak akkor lesz termékeny, ha nem mossák el a nézetkülönbségeket, ha mindkét fél világosan kifejti álláspontját, de mindig készen arra, hogy elfogadja — önmaga gazdagítására — a másik igazságát. A tények eltérő értelmezése persze megnehezítheti a párbeszédet. Jó, ha vita során a felek valamiféle közös nevezőre jutnak legalább a tényekről, ha közös értelmezésük (még) nem is lehetséges. A vita akkor sem hiábavaló, ha ez sem sikerül: a határvonalak meghúzása — akár az egyetértés lehetetlenségének megállapítása is — már eredmény. A párbeszédet meg kell kísérelni, de az egyetértést nem kell erőltetni.

Melyek a sikeres párbeszéd feltételei? Mindenekelőtt az igazság és a szabadság légköre szükséges ahhoz, hogy a vita termékeny legyen. A résztvevők ne legyőzni, hanem meggyőzni vagy legalább megérteni akarják egymást. Az igazsághoz való hűség megköveteli, hogy világosan adják elő az álláspontjukat. Az azonos kifejezések mögött gyakran lényegesen eltérő tartalom (és szándék) búvik meg. A kétértelműségek növelik a zűrzavart, mivel elrejtik a különbségeket, vagy fordítva: az azonos véleményeket ellentéteseknek mutatják.

A párbeszéd ezenkívül bátorságot követel: minden kertelés nélkül elő kell adni a saját felfogásunkat és ugyanakkor el kell ismerni a másik igazságát is; ez pedig sokszor arra késztet bennünket, hogy revideáljuk saját elméleti és gyakorlati állásfoglalásunkat.

Ezenkívül a párbeszéd csak akkor lesz gyümölcsöző, ha szakavatott, hozzáértő, felkészült partnerek között folyik.

Érdemes megkülönböztetni a hivatalos és a magánjellegű dialógust. Nagyobb felkészültség és óvatosság szükséges, ha két ország hivatalos képviselői tárgyalnak, mint ha magánjellegű, civil szervezetek cseréjnek eszmét. Az elmúlt száz év tapasztalata alapján jó lenne intenzív, sok csatornás, magánjellegű párbeszéd a Kárpát-medencében élő nemzetek között. Ezek alapozzák meg, illetve ezek adnak hitelt az államközi megegyezéseknek, amelyek nagy veszélye, hogy írott szóként elfekszenek a levéltárakban, s nem fakad élet belőlük.

A törvények esetén azok végrehajtása is fontos. Hiába volt körültekintő és korszerű a kiegyezés utáni magyarországi nemzetiségi törvény, a gyakorlatban soha nem érvényesült. Régiónkban ma is szebbek a kisebbségek törvényes jogai azok megvalósulásánál.

Szólni kell a párbeszéd formáiról. A személyes jelenléten alapuló konferenciákon lehet a legtöbb esély a félreértéseken alapuló viták tisztázására. De van értelme az írott párbeszédnek is. Az újságban, folyóiratban, könyvekben megjelenő gondolatok is részei lehetnek a dialógusnak. A nyilvános párbeszédnek ez a formája még több körültekintést igényel: hiszen az írott szó visszhangja szélesebb és maradandóbb, mint egy alkalmi felszólalásé. Viszont előny, hogy egy cikk írásakor könnyebben elkerüljük az improvizációt és a felületes véleménynyilvánítást. Itt azoknak van kulcsszerepe, akik értenek a másik nyelvén és olvassák is a másik oldalon közölteket.

A párbeszéd nem cél, hanem eszköz, hogy ellentétes nézeteket valló emberek közeledjenek egymáshoz. Létező sebeinket nem feltépni, nem újakat okozni akarunk. A közeledésnek lélektani feltételei vannak, amelyeket már 1944-ben megfogalmazott Esterházy Lujza[1].

Először arra van szükség, hogy mindkét fél belássa, hogy ő is hibás, nem csupán a másik. A jó béke létrejöttének és tartósságának második lélektani előfeltétele: az ellenünk elkövetett vétkek, sérelmek megbocsátása. A jó béke harmadik lélektani előfeltétele a kölcsönös áldozatkész önmegtagadás a béke érdekében.

Minden olyan párbeszédnek, amelynek célja valamely etnikai konfliktus rendezése, ez a három pont a titka.
 


[1] Esterházy Lujza: A Duna-völgyi béke lélektani előfeltételeiről (Magyar Hírlap 1944. augusztus)