Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Régi márciusok üzennek Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2019. March 15.

Visszapillantó

Régi márciusok üzennek

Nehéz nemzeti ünnepeinkre méltóan emlékezni. Persze sok példát találunk a politikai élet minden szegletéből, arra, hogy lánglelkű szónokok szemrebbenés nélkül bizonygatják: március hősei azt akarták, amit ők, s a többi párt az elsöprendő történelmi szemét.

Államférfi a javából, aki túllép ezen, s 1848 valódi üzenetét tolmácsolja. Évek óta megszoktuk, hogy erre is van példa Magyarországon.

A magam megemlékezése most nem erről szól. Arra voltam kíváncsi, hogy régi, kényes helyzetekben miként ünnepeltek eleink.

Az első példám 1922-be visz, a Kolozsvárt megjelenő Ellenzék c. lapban kerestem az ünnep szavát. A március 15-i számban nem találtam. De másnap a vezércikk, tompított címmel, de mégis erről szólt. Halhatatlan szabadság volt a cím, s ez alatt sok mindenről lehet írni. De a harmadik bekezdéstől fogva már nincs kétsége az olvasónak, hogy 1848-ról van szó. Később a szerző még tovább megy: „Március idusa lett a második megváltás az ember számára az Ember keresztre feszítése után.” Lehet ezt akár káromlásnak is gondolni, nem minősíteném másnak, mint erős túlzásnak. Amire jócskán van indok kokárda letépős korokban. Balogh Arthúr írta ezt a vezércikket és a célja az lehetett, hogy reményt nyújtson az olvasóinak. Az alábbi részletben az különösen jól esik a mai olvasónak, hogy az egész magyarságban gondolkodik: „Nem hiú dicsekvési vágy, nem önámítás állapíttatja meg velünk, megállapíthatjuk mindezek híjával, a történelem lapjainak elfogulatlan olvasása után, hogy a magyar faj mindig a legszívósabban ragaszkodott szabadságához s ebben életének mellőzhetlen feltételét látta. Hiszen több, mint ezeréves küzdelme mi volt más, mint szakadatlan küzdelem szabadságáért. Ez tanúság és útmutató kell, hogy legyen számára a jövőben is. Azoknak is, akik megmaradtak régi hazájukban. Azoknak is, akiket új államokba utalt az idők kifürkészhetetlen történése. És amikor ez utóbbiak kitartanak szabadság követelésük mellett lankadatlan erővel továbbra is, nemcsak sz általános emberi haladásnak tesznek szolgálatot, hanem szolgálják új hazájukat is, amelynek színvonalát csak emelni fogja jogos szabadságkívánságaik elismerése. Ezt tartsa szem előtt Erdély és a többi lecsatolt részek magyarsága. Ez acélozza erejét, hevítse nem szűnő küzdelemre, amig minden jogos vágya teljesül.”

Manapság inkább elcsatolt, mint lecsatolt részekről beszélünk, nekem a régi jobban tetszik. Az elcsatolt-ban az elvételt érzem, a lecsatoltban több az összetartozás. Szomorú az, hogy az új államok urai még ma sem fogták fel, hogy magyar állampolgáraik szabadsága az ő államuknak is ereje lehetne.

Végül még hátra lapoztam egyet. Mit írt a Népszava száz éve? Nem tagadták meg magukat: „…amikor a polgárság egy része minden évben himnuszos ünnepeket ünnepelt március 15-e emlékére, a proletárság csak láncait csörgethette;” Attól tartok, idén sem fognak e fölé a szint fölé emelkedni. Az azonban meglep, hogy a himnuszt már akkor sem szerették. 

Himnuszos szép ünnepet kívánok.

Surján László