Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Szent királyaink és a Boldogasszony bényi tisztelete Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Kultúra rovat
2018. May 23.

Szent királyaink és a Boldogasszony bényi tisztelete

A bényiek úgy tudják, hogy Szent László királyunk egy alkalommal menekülésre fogta kis csapatát az ellenség túlereje miatt. Alkonytájt ért a bényi régi földsánchoz, amelyet még a rómaiak/avarok alakítottak ki. Ott megpihentek, de lónak, embernek nagyon hiányzott a víz. A király beszúrta a kardját a földbe, s amikor kihúzta, tiszta forrásvíz fakadt fel a szúrás helyén. Később ide kutat készítettek, és a környék népe rendszeresen ide zarándokolt, nemcsak testi, hanem lelki szomjúságát is csillapítani.

A képen fa, kültéri, fű, épület láthatóA leírás teljesen megbízhatóHogy a forrás valóban Szent Lászlóhoz köthető-e, vagy sem, azt hitelesen nem tudhatjuk. Vannak, akik szerint a Szent-kúti dűlőben Szűz Mária jelent meg és ő ruházta fel a kút vizét gyógyító erővel. Erről sincsenek pontos adataink, de a kút történetének van egy „második felvonása”, időben hozzánk közelebbi fejezete is. A területet a XIX. században bérlőnek adták ki. A bérlő háborgott, hogy a látogatók letapossák a gabonát, ezért betemette a kutat. Másnapra a forrás feltört: elmosta a földet. A bérlő dühös lett és egy szekeret megrakatott trágyás földdel, négy ökörrel odavontatta a kúthoz. Betöltötte trágyát a kútba, azt gondolta, hogy a trágyás kúthoz nem jönnek majd az emberek. A következő nap reggelére a víz kimosta a szennyet és a trágyát elhordta a patakba. A béresgazda ezt jelentette az uradalmi intézőnek, mire ő megparancsolta, hogy a völgyet hagyják meg legelőnek, a kútra pedig szabadon járhassanak az emberek vízért[1]. A forrás mellett fakápolnát emeltek. A nép a történetet csodának tartotta és Szentkútnak nevezte el a kutacskát. A fakápolna 1925-ben leégett, közadakozásból azután újat építettek, amit a lourdesi Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A régiek mintegy 50 kilométeres körzetből gyalogosan, szekerekkel jöttek ide, s a gyógyító kútvízből vittek haza a családtagjaiknak. Évente háromszor tartottak itt istentiszteletet, melyet 1952 és 1990 között tiltott a hatalom.

1990 óta évente kétszer, pünkösd vasárnapján és szeptember 8-án, Kisasszony napján van zarándoklat és a kegykápolnánál szentmisét tartanak. Idén mintegy háromszázan voltak jelen.

Bényben ezen kívül más hagyománnyal is találkozunk, Lukács László tanulmányában[2] szerepel egy történet, amelyet Csókás Ferenc adatközlő 1989-ben mondott el:
Szent István király koronázása előtt történt, hogy pogány magyarok egy csoportja befészkelte magát a bényi sáncvárba. Mivel Bény Esztergomtól északra nem messzire fekszik a Garam mellett, Istvánt ez nagyon zavarta, hogy a közelségében pogányok tanyáznak. Elrendelte, hogy számottevő szekeret rakjanak meg kövekkel. A szekerek tengelyeit ne kenjék meg. A szekerekre pedig ültessenek föl mindkét feléről katonáknak öltöztetett szalmabábukat, annyit, amennyi csak elfér egy-egy sorban. Két pár ökör húzott egy szekeret. Minden szekérnél csak egy élő ember volt, aki nagy ostorral hajtotta az ökröket. Amikor elkészültek, megindította őket Bény felé. A kéméndi határban a régi római úton haladtak majd a Várhegy alatt kanyarodtak Bény felé. A nehéz teherrel megrakott szekerek csikorogtak nyikorogtak zörögtek Az ökörhajtók a nagyostorral pattogtak és közben hangos kiáltással szólították nógatták az állatokat. A bényi Céneparton lévő őrök meghallották figyeltek abba az irányba, és meglepődve látták a Várhegy alatt közeledő hadat. Gyorsan bementek a sáncvárba, jelentették vezérüknek, hogy István nagy haddal közeledik feléjük nemsokára eléri a Cénepartot, és ezen keresztül a nem messze lévő déli bejáratot. Erre nagy riadalom támadt a sáncvárban lévő pogány magyarok között. A vezér kiadta a parancsot, gyorsan menekülni a nyugati főbejáraton át. Mire a szekerek elérték a külső sáncot, már csak a helyük maradt a megriadt pogányoknak megfutamodtak Szent István nyomban egy kis csoport élén bevonult a sáncvárba, és könnyűszerrel megszállta annak középső főhelyét.”

Mások egyenesen Koppány legyőzését helyezik e tájra, ami aligha bizonyítható, de jelzi, hogy Szent István élénken él az emberek képzeletében.

 


[1] A trágyával való feltöltést Novák József Lajosnak a Néprajzi Értesítőben 1913-ban megjelent, Adatok Bény község néprajzához című 38 oldalas tanulmánya is megemlíti, bár nem bérlőnek, hanem egyenesen az uraságnak tulajdonítja.
[2] Lukács László: Szent István király a magyar néphagyományban Tudományos Szemle 7. évfolyam (1994. Tatabánya)

 
instagram wordpress download burun estetiği ElektronikSigara hacklink elektronik sigara hacklink satış