Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Egy elfelejtett béke margójára Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2018. May 12.

Surján László

Egy elfelejtett béke margójára

1918 volt. A háborúban megfáradt hatalmak keresték már a befejezés lehetőségét. Ha nagyban nem megy, akkor kicsinyben. Oroszország kiesett már a játszmából, de keleten még ott volt Románia, igaz, katonailag tönkre verve, kiszolgáltatva. Így sikerült a románokkal is lezárni a háborút, május 7-én a Cotroceni palotában aláírták a békeszerződést. Ami meglehetősen megalázó volt a románoknak. Ez a békekötés nem az első szószegése volt a királyi Romániának. Elvben a központi hatalmak szövetségese volt az ország, de a háború elején mégis semlegesnek minősítette magát, majd 1916-ban szembefordult hajdani szövetségeseivel, és betört Erdélybe. Ez nem sok dicsőséget hozott nekik, a Monarchia erős német segítséggel nemcsak kiverte őket Magyarországról, hanem még Bukarestet is elveszítették, a király Iasiba menekült. Ekkor követték el az újabb szószegést: megkötötték a Bukaresti békét, noha előzetesen megegyeztek az antanttal, hogy nem kötnek külön békét. Igaz, ezt a békét sem tartották meg, nem is ratifikálták soha, sőt 1919-ben ismét Magyarország ellen vonultak.

De ennek a kis jegyzetnek most nem az a célja, hogy a román politika nagyon is pragmatikus és távolról sem elvi fordulatai felett moralizáljon. A háttér felfestése csak arra való, hogy lássuk a körülményeket. A központi hatalmaknak még volt erejük Romániát térdre kényszeríteni, de belül már recsegett, ropogott minden.

A Pesti Napló 1918. május 10-én így ír a „hátországi” állapotokról:

Napról-napra, óráról-órára romlik itt minden. A vidéken valósággal középkori módra élnek már az emberek. Víz nincs, csatornázás, fölösleges és piszkos dolgoknak a lefolyatása, az angol egészségügyi lerendezés már csak múltbeli emlék. Magyarország vidéki városai és közöttük a legnagyobb vidéki város, Budapest is a nyáron valóságos gyüjtőtelepei lesznek ragályos betegségek bacillusainak. Világítás, pár nagyobb város kivételével a szó szoros értelmében egyáltalán nincs. A norma a húsz és harmincezer lakosú városokban ma ez: este nyolc óráig világit a jó Isten napja, azután nyolctól féltizenegyig van villany. Féltizenegykor irgalmatlanul kikapcsolják az áramot, az utcák vaksötétek. házak is, a szobák, minden. Gyertya nem kapható. Petróleum még kevésbé. Szinte bestiális, hogy a világosságban kiéheztetett magyar vidéken milyen uzsorát űznek a petróleummal és a gyertyával. Már most tessék elképzelni azt az életet, ami Iábra kapott ezeken a helyeken, amelyek éppen a háború előtt lendültek neki egy szebb, intelligensebb fejlődésnek. Télen, amikor korábban sötététedik, a tiszta középkor. A kereskedő kénytelen kora nappal becsukni boltját, az iparos nem dolgozhat, a diák nem tanulhat. Könyv, színház, olvasmány, zene, mind teljesen lehetetlenné lesz. Kultúra és technika megáll, az embereket a háború rettenetessége egy középkori tompaságba nyomorítja vissza.”

Figyeljünk az időpontra. Fél évvel vagyunk az őszirózsás forradalom, a királyság, illetve az egész Monarchia összeroppanása előtt. Ugyanabban a számban (május 10.), a Pesti Napló ugyanazon oldalán a következőket olvashatjuk:

A képen szöveg, újság láthatóA leírás teljesen megbízható

Vakok voltak. Vakok Bécsben, de vakok Budapesten is. Egyik fél sem söpörte le ezt a vitát azzal, hogy a várható vész megelőzésével kell foglalkozni, s nem egy amúgy is kérdéses katonai győzelem adta koncon marakodni.

Vajon, akik most a világ megoldatlan problémái helyett kicsinyes belpolitikai csatákban vezetik le sikertelenségük miatt kudarcélményüket, különböznek-e kicsit is az 1918-as országvesztőktől? Erkölcsileg nem, de szerencsére nem az ő kezükbe került a hatalom, tehát nem tudnak annyit ártani, mint elődeik.