|
![]() Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.
![]() ![]() Idõjárás elõrejelzés ![]() ![]() ![]() ![]() |
Agyament dolgok? |
![]() |
![]() |
További cikkek a kategóriában: Közélet
|
|
2018. March 5. | |
Pálmai Tamás Agyament dolgok? A következő felsorolás nem teljesen precíz, de arra jó, hogy világossá tegyen bizonyos dolgokat. Bizonyos területek ugyanis időnként „gazdát cseréltek.” Tényekről, méretekről és arányokról van inkább szó. A mai európai országok - persze nyugat-európaiak mind - egykor dúskáltak a javakban, értsd a gyarmatokban. Most nézzük csak az afrikaiakat, hiszen zömmel innen származik a mai migránsok zöme. Belgium: Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda és Burundi. Franciaország: Mauritánia, Szenegál, Gambia, Mali, Guinea, Elefántcsontpart, Niger, Burkina Faso, Benin, Togo, Gabon, Kongói Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Algéria, Tunézia, Marokkó, Madagaszkár, Komoró-szigetek, Dzsibuti. Németország: Kamerun, Nigéria egy része, Tanzánia nagy része, Namíbia, Ghána egy része. Olaszország: Líbia, Eritrea, Szomália. Portugália: Angola, Mozambik, Bissau-Guinea, Zöldfoki-szigetek. Spanyolország: Nyugat-Szahara, Egyenlítői-Guinea. Egyesült Királyság: Szudán, Szomália, Kenya, Uganda, Tanzánia, Zanzibár, Botswana, Zimbabwe, Zambia, Dél-Afrikai Köztársaság (előtte Hollandia), Namíbia, Gambia, Sierra Leone, Nigéria, Ghána, Kamerun, Nigéria, Malawi, Lesotho, Szváziföld. Ezek az országok jólétüket a gyarmataik kifosztásával alapították meg. Nekünk nem voltak gyarmataink. Sőt, nekünk „közbejött” Trianon. A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság széthullott, a 282 870 km² területű Magyarország, pedig valamivel több, mint a kétharmadát (67%, Horvátországgal együtt 71%) elvesztette területeinek (92 952 km²-re csökkent). Lakosságának pedig több mint a felét, az 1910-ben még 18 264 533 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza. „Amit tehát a mai napig elértünk, azt a magunk erejével értük el. Miért követelik a felsorolt országok vezetői, hogy mi is osszuk meg az ők volt gyarmatokból áramló bevándorlókkal javainkat? Azt mondják Nyugaton, hogy a migráció jó dolog. Megold egy csomó problémát: munkaerő, demográfia. De ha valaki ebből a csodálatos jóból nem akar részesülni, azt meg kell büntetni? A migrációval meg lehet oldani a munkaerőhiányt - mondják. Képzetlen, idegen kultúrájú, nagyobbrészt munkakerülő bevándorlókkal. Ugyanakkor a nagy, főleg fiatalokat érintő munkanélküliséggel nem foglalkoznak Portugáliában, Spanyolországban, Dél-Olaszországban, Görög-országban. Nézzük a propagandafilmet az Arab félsziget országairól. Ott élnek a migránsok muszlim testvérei. Hány menekültet vagy bevándorlót fogadtak be?” Jó kérdések, ugye? De van más is, számos „furcsa apróság” Európai állítólag fejlettebb nyugti részében. Nézzünk egy példát: a nemzetközi nőnap alkalmából Kristin Rose-Möhring, a berlini családügyi minisztérium esélyegyenlőségi biztosa azt javasolta: tegyék nemsemlegessé a német himnusz szövegét. A mostani német himnusz szövege 1841-ben született Ebben szerepel a német Vaterland, azaz a szülőföld szó, amit a német nyelv nem anyaföldként, hanem "apaföldként" fejez ki. Az esélyegyenlőségi biztos javaslata, hogy ezt nevezzék át hazává, azaz használják a Heimatland szót. A másik módosítás a testvériesen (brüderlich) szónál lenne szükséges, ami ugyancsak hímnemre utal. A javaslat szerint ezt a couragiert szóval lenne célszerű helyettesíteni, ami egyébként inkább a bátorságra, mint az együttműködésre utal. Nos, agyament dolgok a fentiek, ugye? És tudjuk, hogy csak a jéghegy csúcsai. S lám, ismét Magyarország (és a V4-ek) az, akinek gátat kell szabni sok mindennek. Tudjuk, persze, van rutinunk: tatár, török, orosz, német, szovjet… De - halkan teszem hozzá - nagyon jó volna végre békében élni kicsit. Sikeres április 8. után is. |