Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Erdélyi élet, anno 1935 Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2018. February 27.

Surján László

Erdélyi élet, anno 1935

Mostanság két román állítás borzolja a magyar érzelmeket. Az egyik: Romániában példaértékű a kisebbségek helyzete. Ez most már nemzetközi porondra is került, az Európa Tanács kritikus megjegyzéseire adott válasz, - valójában inkább kirohanás, - ennek a mondatnak a szajkózása. A másik állítás mondhatni kétfenekű. A gyulafehérvári nyilatkozatból kreált „Nagy Egyesülés” emlékéve kapcsán egyrészt az hangzik el, hogy a nyilatkozat semmiféle ígéretet nem tartalmaz a kisebbségeknek, másrészt pedig arról nyilatkoznak, hogy ezen (nem létező) ígéreteket maradéktalanul végrehajtották.

Hogy milyen volt ez a végrehajtás, ezt most egy 1935-ben írt cikkel érzékeltetem. A Kolozsvárt megjelenő Keleti Újság július 29-én megjelent számának vezércikkét másolom ide. A cikk egyrészt megmutatja, milyen keserves volt már akkor is a magyar élet, miközben alig másfél évtizeddel Trianon után már létezett valamilyen felső szintű barátkozás, a cikk alapján például a román és magyar rendőri vezetők között. Ugyanakkor a falusi csendőrök hisztérikus magyarellenessége eszünkbe juttatja, hogy az utcanévtáblákkal foglalkozó marosvásárhelyi rendőrök vagy a székely zászló kapcsán agresszíven fellépő prefektusok nem előzmények nélkül, hanem egy majd százéves gyakorlatra támaszkodva keserítik az erdélyi magyarság életét.

De nemcsak a mai basáskodók elődjeit fedezhetjük fel a cikkben, hanem a megbékélés híveit is. A cikk végén a vezércikk hitet teszt amellett, hogy nem eltávolítani, hanem összehozni kellene Erdély különböző nyelveket beszélő népeit.

Nagyon visszafogottan nyilatkozunk, ha az elmúlt majd száz évet úgy jellemezzük, hogy ezt a kívánatos összehozást csak nyomokban észlelhetjük.

A „Csárdás” című cikk szövege:

Csárdást húzott a cigány azon a pompás lakomán, amit a helyi rendőrség adott a budapesti rendőr-vendégek tiszteletére. Maga Costescu vezér felügyelő intett oda a prímásnak, hogy csak nyugodtan játszák a magyar dalokat s közben barátságosan koccintgatott a pesti kollegákkal a vezérfelügyelő is, Pulca rendőrkvesztor is. És a világ mégsem dőlt össze. Még abból sem származott semmi baj, hogy a budapesti kirándulótársaság vezetője a francia nyelvit üdvözletre magyarul válaszolt a pályaudvaron. Nem azért, mert tüntetni akart volna, hanem véletlenül nem tudott franciául, sem románul, németül pedig tapintatosságból nem beszélt. A minap a székely fővárosban történt meg, hogy magyar ruhában, zászlók alatt vonultak fel a dalosünnep falusi résztvevői és román urak is nagy gyönyörűséggel nézték végig az impozáns felvonulást.

Hányszor történt meg már, hogy a csendőrőrmester szétugrasztottá a magyar nótát daloló legényeket, egyiket-másikat az őrsre is bevitte, sőt, ha valamelyik rosszindulatú denunciáns úgy akarta, még irredenta pör is lett a dologból. Hányszor hallottunk olyasmiről is, hogy a búcsúra zarándokoló vallásos falusi lakosság, vagy a kiránduló leánysereg bajba jutott a magyar ruha miatt s az ügybuzgó őrmester úr a zöld gallyak, a fehér ruha és a vörös csizma szín egyvelegében szemtelen, államellenes demonstrációt látott s jelentése alapján még komoly törvényszéki bíróknak is foglalkozniok kellett a nagy esettel. Vajon, ártatlanabb-e a csárdás, hogyha a rendőrségi vezérfelügyelő huzatja, mint amikor a jókedvű falusi suhanc int be a cigánynak?

Vajon, tényleg tüntető szándék öltözteti magyar pruszlikba a székely, vagy kalotaszegi lányokat, nem pedig a hagyományokhoz való tiszteletreméltó ragaszkodás, a népi viselet megbecsülése és szeretete? Erre a kérdésre bizonyára minden józan román koponya azt a választ adja, hogy botor dolog büntető eljárást indítani olyasmi miatt, ami nemhogy ártana, hanem még használ az országnak, mert a népművészet sokszínűségét és örök értékét tükrözi vissza.

Senki sem állítja azt, hogy minden csendőrőrmester lelki kényszer hatása alatt lát ellenséges cselekményt a magyar falvak egyszerű és dolgos népében. De a csendőrőrmesternek is van annyi esze, hogy levonja a konzekvenciákat abból, ami a maga körzetén belül történni szokott. Látja azt, hogy mindegyre „elrománosító” bizottságok szállnak ki a magyar és székely falvakba, az állami tanító névvegyelemez, a gyerekeket román iskolába parancsolja, tehát azt kell gondolnia, hogy amikor a falusi embereknek kellemetlenkedik, az állam érdekében jár el. Az a véleményünk tehát, hogy a falvakat járó Astra-különítmények, a tanítók felettes hatóságai ne a népet oktatgassák kultúraterjesztés címén, hanem a csendőröknek rendezzenek szabadiskolát a néppel való bánni tudásról, a türelmességről, a különböző népviseletek szépségéről, a népi zene jelentőségéről s általában azokról a kérdésekről, amelyeknek nem eltávolítani, hanem összehozni kellene Erdély különböző nyelveket beszélő népeit. Mert, szép az a magyar dal akkor is, hogyha a vezérfelügyelő rendeli meg, de akkor is, ha hegyek alján, a községháza előtt terebélyesedő akácfa alatt zendül fel.

A Keleti Újság felelős szerkesztője Szász Endre volt. Alkalmazkodott az impériumváltáshoz annyiban, hogy a települések nevét következetesen románul írta, a lap is Cluj-ban jelent meg. A cikkek azonban szókimondók voltak, mint ez a most idézett írás is.


 
instagram wordpress download burun estetiği ElektronikSigara hacklink elektronik sigara hacklink satış