Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Gondolkodjunk józanul Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2017. December 3.

Surján László

Gondolkodjunk józanul

Hihetetlenül buta viták tanúi vagyunk, amelyek nyilvánvaló célja, hogy megzavarja az emberek gondolkodását.

Itt van például az a kérdés, hogy van-e Soros terv, vagy nincs. Az ellenzéknek kellemesebb ez a vita, mint az, ha Soros úr elképzeléseiről vitáznánk. Soros terv ugyanis abban a formában, hogy valahol testületi döntés született volna róla, nyilvánvalóan nincs: Soros magánember, akinek elképzelései vannak a világról. Ha tehát megkérdezik Navracsics biztos urat, hogy az Európai Bizottság a Soros terv szerint halad-e például a menekült kérdésben, nem felelhet mást, mint azt, hogy nem. Nagyszerű, lehet ujjongani, már Navracsics is elhagyta Orbánt.

Az persze nem zavarja a Soros terv létét tagadókat, hogy maga Soros 2015. szeptember 26-án letett az asztalra egy hat pontból álló javaslatot.

Van két tényező, ami kiemeli ezt a cikket a véleménycikkek tömegéből. Az egyik, hogy az ő elképzelései mögött óriási pénzösszegek állnak, a másik, hogy az ötletszegény, és szerény képességű uniós vezetésnek kapóra jöttek az elgondolásai, hiszen nem volt semmire értelmes megoldásuk.

Soros javaslatában van olyan pont is, amelyet a magyar kormány is vall, sőt éppenséggel elsőként vetett fel a krízis kapcsán. Érdemes ezekre rámutatni, hiszen e megegyezések Orbánt erősítik az ellenzékkel szemben.

Nézzük tehát az állítólag nem létező Soros tervet, aminek hat pontja van.

  1. Az Európai Uniónak az előrelátható időben évente egy millió menedékkérőt be kell fogadnia.

  2. Az Uniónak élen kell járnia abban a globális akcióban, amely megsegíti Libanont, Jordániát és Törökországot, ahol mintegy négymillió menekült tartózkodik.

  3. Azonnal fel kell állítani egy Menekültügyi és Bevándorlási Ügynökséget és lehetőség szerint egy közös európai határőrséget.

  4. Biztonságos útvonalakat kell kialakítani, amelyeken át Görögországból és Olaszországból az érintettel eljuthatnak abba az országba, amelybe vágynak.

  5. A menekültek és migránsokkal való bánásmódnak globálisan elfogadott szabályok szerint kell történnie.

  6. Az évi egy milliós tömeg befogadása érdekében be kell kapcsolni a folyamatba az egyesületeket, egyházakat és az üzleti világot.

Nézzük ezeket a pontokat részletesebben.

ad 1. Az évi egy milliós szintet Soros később háromszázezerre csökkentette. Tisztázni kellene, mi a befogadás célja? A menekültekkel való szolidaritásra szoktak hivatkozni. Azonban évi háromszázezer, vagy akár egy millió ember befogadása, még az Egyesül Államokat elérő hasonló méretű bevándorlással együtt sem csökkenti a kint maradottak szenvedését. A veszélyeztetett területekről egy-egy millió elvándorol Amerikába vagy Európába évente, de az adott területen a lakosság száma ezalatt az év alatt ennek sokszorosával, egyes számítások szerint évi nyolcvan millióval nő. Vagyis a befogadás nem old meg semmit. Szó sincs tehát semmiféle emberjogi megközelítésről. Ezek az emberek valahol valakiknek hasznot jelentenek. Az első vonalban az embercsempészek állnak. De másról is szó van, ez pedig az évi egy millió ember befogadásának finanszírozása. Erre Soros György minden menekültnek két éven át évi 15 ezer eurót javasol. 300 forintos euró árfolyammal számolva ebből jön ki az a 9 millió, ami a nemzeti konzultációban szerepel. A terheket nem egy évre kellene vállalni, hanem az előrelátható jövőben minden évre. Soros a kiadásokat európai kötvénykibocsátásból fedezné. Azaz Európa polgárainak nem évi 15 milliárd eurójába, hanem ennél sokkal többe kerülne a dolog, hiszen a kötvények után kamatos kamatot kell fizetni, ami persze a befektetőknek, mint Soros György, hozna óriási és kockázat nélküli hasznot.

Van Soros elképzelésében egy roppant jelentős mondat, amelyről mélyen hallgat a magyar ellenzék, különösen, ha az Európai Parlamentben tartják szükségesnek, hogy hazájukat támadják. A siker elengedhetetlen feltétele, hogy a menekülteket ott helyezzék el, ahová menni akarnak, amennyiben befogadják őket. Azaz nincs kötelező kvótázás. Legalábbis Soros nem ezt ajánlja. Igaz ugyan, hogy az anyagi terheknél igazságos elosztásról beszél, s a minősített többséggel elfogadott határozatot említi, ami viszont a kötelező kvóta szerinti elosztásról beszélt. De hát csak az ökör következetes.

ad 2. Soros cikkének megjelenése előtt három nappal ezt a pontot az állam és kormányfők informális tanácskozása elfogadta. Ebben a kérdésben nincs is vita, nem szerepelt a nemzeti konzultáció kérdései között sem. Soros terve konkrét számokat is említ: évi 8-10 milliárd eurót, amit ugyancsak kötvényből fedezne, azaz a költségek már évi 40 milliárd euró felé tartanak, ami Magyarország számára mintegy 240 milliárd forintot tesz ki, nem említve a kamatokat.

ad 3. A közös határőrség felállítása jó gondolat, az ügynökség feladatköre viszont nem világos. Vagy átnyúlhatnak a tagállamok felett, ami elfogadhatatlan, vagy csak hátráltatják a munkát, azaz feleslegesek. Soros egyik javaslata azonban értelmes: ez az ügynökség lenne felelős azok visszaküldésért, akiknek nem jár a menekültstátus.

ad 4. Amennyiben ez arra vonatkozik, hogy a migránsok ne legyenek kiszolgáltatva az embercsempészeknek, akkor helyes törekvés. Amennyiben a határokon való átlépés szabályainak kijátszásáról van szó, akkor elfogadhatatlan.

ad 5. Globális szabályok nincsenek, megalkotásuk roppant időigényes. Azzal a veszéllyel kell számolni, hogy bizonyos szervezetek maguk jelentik ki, hogy mi a globális szabály, bár erre érvényes felhatalmazásuk nincs.

ad 6. Soros ezen szervezeteknek szponzori feladatot szánt. Az egyházak erre csak néhány országban alkalmasak, az egyesületek csak akkor, ha olyan tőke áll mögöttük, mint amit Soros tud produkálni alapítványain keresztül, az üzleti világ, ha ad is pénzt, valójában a maga érdekeit nézi.

Soros ezen kívül kijelenti, de nem bizonyítja, hogy Orbán Viktor elképzelése a menedékkérők és migránsok emberi jogait aláveti a határok biztonsága kérdésének, s ezzel megtagadja azokat az alapértékeket, amelyekre az Unió épült és megsérti az Unió törvényeit. Hányszor hallhattuk, hogy az Európai Parlamentben lelkesen szajkózzák ezeket a Soros mondatokat, ugyancsak adósok maradva állításuk bizonyításával!

Tisztázzuk: a határok biztonsága a határokon belül élők biztonsága. Jogokat nem helyes egymással szembe állítani. A segítségre szorulót segíteni kell, a védelemre szorulót pedig meg kell védeni. A segítséget úgy kell megadni a rászorulóknak, hogy ezzel saját polgárainkat ne veszélyeztessük. Erre két eszközünk van: a beérkezők regisztrálása és ideiglenes táborokba helyezése ügyük elbírálásáig. Ahogy történt ez már 1956-ban is a magyar menekültekkel.

Magyarország és Soros György vitája túlnő az idézett Soros cikk pontjain. Van néhány nagy kérdés, amelyet az emberiségnek meg kellene oldania.

  1. Demográfia: a munkaerőhiány megoldása a bevándorlás vagy a családpolitika?

  2. A nemzet: érték vagy veszélyforrás az emberiség jövője számára? Az Európai Unión belül ez így merül fel: A cél a tagállamok önkéntes szövetsége vagy egy közös központi hatalom kiépítése?

  3. Tűrhető-e, hogy a gazdaság működése folyamatosan növelje a tőkefelhalmozódást? Nincs-e itt az ideje, hogy az egyes államok fékezzék a náluk megtermelt érték mértéktelen kiszivattyúzását?

E három vitapont összefügg egymással. Ahol a nemzeti kultúrát értékesnek tartják, nem szívesen veszik a korlátlan bevándorlást, abban egy újkori népvándorlást látnak, aminek a kimenetele ma még nem látható. Kiegészítő kérdés, hogy lehet-e a bevándorlókat integrálni. Nincs jó példa. A török vendégmunkások inkább párhuzamos társadalmat építettek, mintsem integrálódtak volna. Aki a hagyományos családot az emberi közösség természetes részének tartja, az a nagyobb közösséget, a nemzetet is értéknek tekinti, noha korábban a nemzetek közötti vetélkedés szörnyű háborúkra, népirtásokra vezetett. Ezek elkerülésére azonban nem alkalmas a nemzet megszüntetése.

Tavasszal a választások azt mutatják majd meg, hogy a magyar választók többsége a munkaerőproblémákat bevándorlással akarja megoldani vagy sem. Értéknek tartja-e a magyar nyelvet, kultúrát, a magyar nemzet fogalmát vagy inkább elindul egy ország helyett világfaluban gondolkodó, előbb európai majd világkormány irányítás felé? Végül dönteni kell abban is, hogy a multinacionális tőke szabadságát támogatjuk-e vagy a nemzeti érdeket képviselő gazdaságpolitikát.

A nemzeti konzultáció e kérdéseknek csak egy részével foglalkozott, de az ellenzék így is kitért a vita és a demokratikus erőfelmérés elől, hiszen nem vállalta a maga véleményét. Távolmaradása ellenére kiderült: megkerülhetetlen többségben vannak a kormány elgondolásait támogatók.

Ez előrevetíti a jövő tavasszal várható eredményt, de nem ad rá garanciát. A feltett kérdések nem párfüggők, tehát nem lehet azt állítani, hogy a kérdésekre válaszolók mindegyike a Fidesz-KDNP híve.

A magyar kormány álláspontjának vannak külföldön is támogatói, de a nagytőke és az uralkodó média ellen fellépni nem kis vállalkozás. Itthon kevesen látják, hogy a tőke profitéhsége milyen bajokat zúdíthat ránk, kevesen értik, hogy miért mondta Ferenc pápa, hogy ez a gazdaság öl. A nemzet féltése sem mozgat meg mindenkit, hiszen a Kádár rendszer nagyobb hangsúlyt fektetett az internacionalizmusra, mint a nemzeti érzésre és műveltségre. E kérdésekre építve, bármily fontosak is, nem lehet választást nyerni. A bevándorlás kapcsán zavaró, hogy a segítendő menekültet állandóan és tudatosan összekeverik a jobb megélhetést kereső migránsokkal és a terroristákkal. Mégis, ez az, amit a legkönnyebb megérteni és ami mobilizálja az embereket, nemcsak a „vájt fülűeket”. Akiket zavar a szükségszerűen legyszerűsített kérdésekkel dolgozó és harsány kampány, azok gondolják végig: mi lesz az országgal már rövid távon is, ha az ellenzék mai szellemi állapotában kormányra kerülne?

Azt mondja a régi bölcsesség: járt utat járatlanért el ne hagyj.


 
instagram wordpress download burun estetiği ElektronikSigara hacklink elektronik sigara hacklink satış