Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Gyulafehérvárott Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2017. November 30.

Surján László

Gyulafehérvárott

tegnap egy román gyülekezet kimondta Erdély, a Bánát és Magyarország Összes románjainak egyesülését Nagy-Romániával. A mai körülmények között, ennek a kalandos elhatárolásnak kétféle veszedelmes hatása lehet: az egyik, hogy a polgár­háború veszedelmét idézi fel, — a másik, hogy megtévesztő döntéssel prejudikálni akar a béke­konferencia ítéletének. Amikor 70 év előtt a dicsőséges újkorszak idején az erdélyi rendi országgyűlés utolsó törvényalkotása gyanánt kimondta a magyar anyaországgal örök időkre való egyesülését, testvéri ölelkezésben találkoztak magyar és román rendek egyaránt, mint akkori alkotmányos kifejezői a népakaratnak és a történelmi fejlődésnek. Ezt a szent köteléket akarták tegnap széttépni Gyulafehérvárott, ahol egy magát jogtalanul nemzetgyűlésnek nevező társaság Erdély elszakadását hirdette ki.

Így kezdődött 1918. december 3-án a 8 órai újság vezércikke.

A cikkírónak abban kétségtelenül igaza volt, hogy az utolsó erdélyi rendi országgyűlésnek alkotmányos joga volt a Magyarországgal való egyesülést kimondani, de hogy testvéri ölelésben találkoztak volna a magyar és a román rendek, ez azért költői túlzás. A polgárháborúval való fenyegetésnek nem volt alapja. Különösen azért nem, mert Károlyiék szélnek eresztették a hadsereget. Viszont az kétségtelen, hogy a gyulafehérvári akció megfelelt a Romániának a győztesek által már 1916-ban megígérteknek.

Az Est ugyancsak december 3-án foglalkozott az erdélyi hírekkel. A címoldalon vastag betűkkel közölték:

A mai baloldal hazafias érzelmeit látva az ember már-már kimondja: lám, már akkor sem a nemzeti érdeket nézték ezek az internacionalisták. A szövegből azonban kiderül, hogy az erdélyiek a román szocialistákban bíztak, hogy azok nem akarják az Ó-Romániával való egységet.

AZ ÚJSÁG vezércikke egy fokkal mélyebbre ment: „mi azokat, akik most elszakadnak tőlünk, éppen annál a jognál fogva, melyet Erdély és az Erdélyen kívüli területekre fentartunk, testvérünkül tekintjük: Ha mostohának érezték magukat, magunk is azok voltunk, s ha most szabadon lélegzőnk, a szabad levegőt nekik is szántuk. Mindegy, Gyulafehérvárott kimondották elszakadásukat s mi nem vitatjuk ehhez való jogukat. Lehetne mindenféle ellenvetést, tenni a határozat legalitása ellen, de nem teszünk. Mi tudomásul vesszük, hogy a magyarországi román lakosság Romániához akar csatlakozni.

Ennél többet azonban nem. Nem vehetjük tudomásul, hogy gyulafehérvári határozat most már az elszakadás; tényét jelentené. A magyarországi, románok a saját akaratukat képviselik, nem pedig azt a lakosságot, mely a vitatott területet hazájának vallja. Ezen a területen magyarok, németek, szászok, rutének, szerbek is laknak és ezek nem szavaztak Gyulafehérvárott. Már pedig ezek teszik e területek többségét, nem pedig a románok. A népek rendelkezhetnek önmagukkal, de nem másokkal. S a népakaratot nem az dönti el, ki szólal fel először, hanem eldönti valamennyi akaratmegnyilvánulásnak az eredője: a többség.

Sokszor szembesülünk azzal, hogy a Magyar Királyságtól elszakadók a maguk elnyomottságára hivatkoznak. Ezen elnyomottság jelentős részben nem etnikai okokból történt, hanem osztályhelyzet miatt. (Ha mostohának érezték magukat, mi is azok voltunk…) Ez az érvelés helytálló. Voltak ugyan vitáink például a nyelvi jogok és iskoláztatás terén, de most a fordított helyzetben megérne egy komoly összehasonlítást például a román oktatás első világháború előtti és a magyar oktatás jelenlegi helyzete.

Ugyancsak gondos ténymegállapításra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön: 1918-ban a románoknak relatív vagy abszolút többsége volt a később elszakított területeken. A vezércikk érvelése logikus, s mindenképp egy hiteles népszavazást kellett volna tartani, aminek az eredményét egyébként még akkor sem lehetett volna biztosra venni, ha valóban abszolút többségben lettek volna a románok, ahogy ezt ma sokan tartják. Az mindenesetre árulkodik, hogy a korábban sokat emlegetett népszavazásra, a valós önrendelkezés figyelembe vételére sehol nem került sor. A gyulafehérvári népgyűlés talán épp ezt akarta kivédeni. Mélységes igazság, hogy a népek rendelkezhetnek önmagukkal de nem másokkal. Sajnos azonban valakinek hiába van igaza, ha nem tudja az igazságát érvényre juttatni.

Végezetül csak egy kérdés, akár minden jószándékú román emberhez intézve: mit kellene nekünk magyaroknak – akár itthon, akár Erdélyben - ünnepelni december elsején?


 
instagram wordpress download burun estetiği ElektronikSigara hacklink elektronik sigara hacklink satış