Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Már a fogantatása is hazugság volt Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2017. November 3.

Már a fogantatása is hazugság volt
Gondolatok az un. Kádár kormány megalakulásáról

A Valóság 2013-ban részletes tanulmányt közölt Botlik József tollából A szabadságharc eltiprását Kárpátaljáról vezényelték címmel. Ha nemcsak a cikket olvassuk, hanem a sorok között is keressük a tartalmat, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a vezénylés csak technikai értelemben történt Kárpátaljáról. Moszkvának, de még Brioni szigetének is nagyobb szerepe volt a tényleges döntésekben, mint Ungvárnak, Munkácsnak. Tény azonban, hogy a magyar „Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány” nem a hivatalos magyar felségterületen született meg, igaz, hogy a történelmi Magyarországon belül jött létre, de külső hatalom nyomására, mondhatjuk így is: utasítására. Vezette egy olyan ember, aki jogilag még a törvényes, Nagy Imre vezette kormány tagja volt. Mondjuk ki nyíltan: Kádár János közönséges hazaáruló.

De nézzük a részleteket. Botlik cikke meggyőz arról, hogy semmi nem igaz abból, amit Kádárék az 1956 novemberi hatalomátvételről mondtak. Évtizedeken át hivatalosan azt hangoztatták, hogy 1956. november 3-án az új forradalmi központ Szolnokon jött létre. S másnap, november 4-én Kádár János a városban működő rádióadón keresztül jelentette be, hogy vezetésével megalakult a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány.

Lássuk a tényeket! Kádár a forradalom második szakaszában, október 30. és november 4. között Nagy Imre kormányának az államminisztere volt. Látszólag azonosult a forradalommal. Az MDP feloszlatása után megalakult MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja lett. Ezután Münnich Ferenccel felkereste a budapesti szovjet nagykövetet, Jurij V. Andropovot. A követségről repülőgépen Moszkvába szállították őket. Közben, november 2-án a Brioni-szigetén Nyikita Sz. Hruscsov megszerezte Tito beleegyezését a katonai beavatkozáshoz. Hruscsov elfogadta Tito javaslatát, hogy a keményvonalas Münnich helyett Kádár Jánost állítsák az ország élére. Kádár Moszkvában elfogadta a felkínált magyar miniszterelnöki tisztséget, ezután Münnich Ferenccel együtt repülőgéppel Kárpátaljára utaztatták. Ott a kárpátaljai területi pártbizottságnak az Ungvártól kb. tíz km-re északra, az Ung folyó völgyében fekvő Ókemence községben lévő üdülőjébe ment és várta a további utasításokat. November 4-én Ungváron találkozott a Jugoszláviából hazatérő Hruscsovval, majd az országba beözönlő egyik szovjet katonai konvojjal még aznap Szolnokra utazott a megszálló hadsereg főhadiszállására. Évtizedekig hangoztatta a hivatalos ideológia, hogy a Kádár-kormány a Tisza-parti városban alakult meg, ami egyszerűen hazugság. Kádár, amikor 1959. december 7-én, amikor visszakísérte a Szovjetunióba a Magyarországra látogató Hruscsovot, Ungváron elszólta magát. A megyei pártbizottság székházának erkélyéről elhangzott rövid beszédében kijelentette: „Három évvel ezelőtt, amikor a magyar nép igen nehéz helyzetben volt, én már jártam ezen a vidéken. Azért jöttünk ide, hogy testvéri segítséget kérjünk a szovjet néptől”. Az előbbieket Hruscsovnak Nyugaton megjelent posztumusz emlékiratai is alátámasztják. Tehát cáfolhatatlan tény, hogy a Kádár János vezette „magyar forradalmi munkás–paraszt kormány” a Szovjetunióban, Kárpátalján alakult meg.

A Rákosi korszak magyar sajtója előszeretettel használta a bábkormány kifejezést, ha valamelyik nyugat-európai ország kormányáról írt. Szerintük mindent az amerikai imperialisták diktáltak ezeknek a bábkormányoknak. Mit mondjunk ennek fényében Kádár János úgynevezett kormányáról? Az Ungváron élő Balla László 1956. novemberében az ungvári Tankönyvkiadó magyar szerkesztőségének vezető szerkesztője volt. A hónap első napjaiban az ungvári Kárpátaljai Területi Rádióba rendelték, amelynek stúdiójába katonatisztek jártak be. A rádiósok az ő elejtett szavaikból értesültek arról, hogy Kádár János Kárpátalján, a pártbizottság ókemencei nyaralójában tartózkodik. „Én tehát nem láttam, nem találkoztam vele – mondta 1991-ben Botliknak Balla László –, viszont kaptam egy anyagot kontrollszerkesztésre, hogy nézzem meg nyelvi szempontból. Magyar szöveg volt, de megoldásaiból, a nyelvi fordulataiból lehetett tudni, hogy fordítás… Kádár szolnoki beszéde volt”.

A beregszászi Vörös Zászló című járási lap akkori főszerkesztője, Lusztig Károly 1956. november 3-áról 4-ére virradó éjszaka Beregszászon az utolsó simításokat végezte a vasárnapi lapszámon, amikor telefonon a járási pártbizottságra hívatták és Ungvárra rendelték. A területi pártbizottságon Iván Vas titkár az íróasztalához ültette, és rámutatott a K-vonalú telefonkészülékre, azzal, hogy ha az megszólal, akkor nagyon figyelmesen és pontosan jegyezzen fel mindent, amit bediktálnak. Hogy addig se unatkozzon, átadott neki néhány gépelt oldalt azzal, hogy fordítsa le magyarra. „A szovjet hadsereg felhívása volt a magyar néphez – emlékezett vissza Lusztig Károly. – Már a szöveg első soraiból megértettem, hogy a hadsereg akcióba lép ’a szocialista vívmányok védelmében’. Ezért hát az a nagy katonai felvonulás a határ irányába! – kapcsoltam nyomban. A lábam remegni kezdett. Ez vért jelent – villant át az agyamon. – Ismét, alig 11 évvel a háború után! Alig tudtam uralkodni magamon. A toll nehezen engedelmeskedett a kezemben, amint róttam a sorokat. Épp hogy befejeztem a fordítást, megszólalt a K-vonal készüléke. Egy mély hang szabatosan, gondosan ejtve ki a szavakat, egyes szövegrészeket megismételve, diktálta: a ’Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása a magyar néphez’… Miután befejeztem az írást, és letettem a kagylót, [Iván Vas] türelmetlenül hadarta: – Van még egy kis időnk, amíg a nyomdában felkészülnek. Fordítsd le a szöveget! Lopva Podgornijra tekintettem. Csodálkozva láttam, hogy sejtelmesen mosolyog… A többi már csak rutinmunka volt. Bediktálni a szedőknek a szöveget, korrigálni a levonatokat. Hajnalodott már, amikor elhagytam a nyomdát. Rövidesen a rádió beszámolt a november 4-i drámai történésekről. Akkor döbbentem rá, hogy egy történelmi eseményről hamarabb értesültem, mint ahogyan az megtörtént.”.

Az Ungváron élő Barzsó Tibor, aki 1956. novemberében az ungvári nyomdában dolgozott, szintén megerősítette Lusztig Károly közlését, miszerint a gépszedőknek ki kellett szedniük, majd a nyomdászoknak az újságba kellett tördelniük, és külön is kinyomtatniuk Kádár János és Münnich Ferenc beszédét.

A két szöveget nem Szolnokról, hanem Ungvárról sugározták, méghozzá a Kárpátaljai Területi Rádió magyar nyelvű adásában. Szövegét Sándor László, a rádió egyik akkori szerkesztője olvasta mikrofonba. Ő 1991-ben elmondta, hogy „Állítólag Munkácson találkoztak a magyar pártemberek a szovjet pártemberekkel, ott készültek a nyilatkozatok, onnan hozták át Ungvárra, mert Szolnokra messzebb volt az út”. Ezek szerint a „Szolnokon megalakított” Kádár-kormány híre egy nappal korábban jutott el a Szovjetunióba, Ungvárra, mint Szolnokra!

A két kiáltvány tehát nem a Tisza-parti városból hangzott el először, mint azt a marxista történetírás és a pártideológia évtizedeken keresztül hivatalosan hangoztatta, hanem Ungvárról, ahol a Kárpátaljai Területi Rádió Magyar Adásának a hullámhosszát ideiglenesen áttették a szolnoki rádióállomáséra. Az adást ekkor az Ungvár közelében, az Ungi síkon fekvő Rát és Kereknye községek határában álló hatalmas adótoronyra vitték át, amely a moszkvai rádió Nyugat-Európába irányuló, propaganda jellegű angol, francia, német stb. nyelvű külföldi adásait erősítette fel. Így lehetett azt jól venni, és hallani az Ungvártól távoli magyarországi tájakon is. A hatalmas adótornyot a környék magyarsága egyszerűen csak „zavaró”-nak nevezte, mert úgy tudták, hogy az adóból a müncheni Szabad Európa Rádió adását is zavarták.

A bábkormány jelleget a Kádár korszakot átélőknek nem kell bizonygatni, de az újabb generációk számára érdemes tényekkel alátámasztani. Ebből a szempontból pedig fontos, hogy a Kádár-, illetve a Münnich-nyilatkozat szövege eredetileg nem magyar nyelvű és nem Magyarországon, hanem a Szovjetunióban és orosz nyelven készült. Szembeötlő, hogy a ’forradalmi munkás-paraszt kormány’ első deklarációját sebtében fordította oroszról magyarra valaki, akinek nem sok fogalma volt a magyar nyelvhelyességről és stílusról. Talán nem véletlen, hogy ezt a szöveget Kádárék sem igyekeztek később nagyon terjeszteni. Az 1956. november 8-tól újra megjelenő Népszabadságban már nem is tették közzé”.

Közben 1956. október utolsó napjaiban a Vörös Hadsereg „Burja” (’Vihar’) fedőnévvel kidolgozta a forradalmi Magyarország elleni hadművelet tervét. A támadást a Kárpát-melléki Katonai Körzet katonai alakulatainak – az összlétszám kb. 60 000 fő – kellett végrehajtania. E hadsereget a szovjet–magyar határ közvetlen közelében, Ungvár, Munkács és Beregszász térségében sorakoztatták fel. A később röpcédulázásért, szovjetellenes izgatásért elítélt nagyszőlősi diákcsoporthoz tartozó Illés József és Varga János így emlékezett az akkor történtekre: „Éjjel-nappal dübörögtek Nagyszőlős utcáin a harckocsik. A hadoszlopok Tekeházán, Tiszaújlakon keresztül a magyar határ felé nyomultak. Mindent értettünk, a látvány megdöbbentett bennünket, könnyezve gondoltunk magyarországi sorstársainkra.

Ez az ismertetés Botlik József tanulmányának első részén alapszik. [S. L.]