Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Gyulafehérvár 100 -Kommentár I. Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2017. September 13.

Kommentár I.

Gyulafehérvár 100 címmel megjelentettük Hans Hedrich írását és Gabriel Andreescu reagálását. Ez a két anyag kiindulópontja lehet egy korrekt és őszinte vitának. A most kezdődő sorozat kiemeli a vitatott részeket és kommentálja azokat.

Hans Hedrich állítása szerint a romániai tömegekkel az utóbbi 100 évben elhitették, hogy egyes népek egyesülési, vagy függetlenségi nyilatkozataival, melyeket az1918 és 1920 között aláírt Párizs kornyéki békeszerződések szentesítettek, megvalósult az „elnyomott népek” régóta várt történelmi igazságtétele. Az 1918 után szenvedők, vagy az akkori döntéseket bírálókat (például a magyarok, a németek, a törökök, a bolgárok) a revánsizmus, irracionális kirohanások jellemzik. Ők a politikai döntések haszonélvezőivel (románok, szerbek, csehek, szlovákok, lengyelek, franciák) szemben ellenségesek, igazságtalanok.

Gabriel Andreescu erre válaszolva rámutatott, hogy a hivatalosan formát öltő egyesülési vagy függetlenségi nyilatkozatok alapjaiban változtattak meg Kelet-Európa és a Balkan népeinek életet. Bizonyos fejlemények kétségtelenük pozitívek voltak. Ilyen értelemben kiemelendő annak az erőltetett magyarosítási politikának a leállítása melyet Magyarország 1867 után folytatott. Hogy az 1918-1920 közötti határmódosítások összességében pozitív események lettek volna? Nem hiszem, hogy … meg tudnánk állapítani azt, hogy az 100 évvel ezelőtti határ-átrendezések jók vagy rosszak voltak. Továbbá azt sem hiszem, hogy ilyen értelemben beszélhetünk-e egyáltalán történelmi igazságosságról. Ezt csakis kivételes esetekben, (mint például Tibet felszabadításának igazságossága) tehetjük. Nincs miért úgy értékelni, hogy az osztrák-magyar monarchia feloszlatása egy örömteljes esemény lett volna. Vajon kiegyensúlyozott, demokratikus lépések réven a változásokat nem lehetett volna inkább egy kezdetleges Európai Unió prototípus (pro=prototípus?) felé irányítani, s így megelőzni a millió emberéletet követelő etnikai konfliktusokat?

Kommentár: Hedrich kijelentése értelmezésem szerint elítéli azt, hogy Romániában az emberekkel elhitették azt, hogy az első világháború vége igazságtétel volt, s hogy aki e döntéseket bírálja, az ellenség. Mivel ma ez a közvélekedés Romániában, érthető, hogy elemi felháborodást vált ki bennük, ha valaki nem tekinti ünnepnek ezt az egész folyamatot, amelynek látható megnyilvánulása éppen december elseje volt. Nem látszik világosan, hogy miként lehetne e mély meggyőződést megváltoztatni. Andreescu elítéli a kiegyezés utáni magyarosításokat, (amelyeket a magyarországi nacionalizmus egyszerűen letagad). A határmódosításokról voltaképp nem mond véleményt, sőt ezekkel kapcsolatban elvi alapon vonja kétségbe, hogy ilyen kérdésekben létezik történelmi igazság. Ezt tagadom: amikor az erő dönt, akkor nem az igazságot keresi, hanem a maga érdekét. A mondás szerint: Jaj a legyőzötteknek! Száz év múltán ezt a „jajt” el kellene ismerni, ami annyit tesz, hogy a döntés ott s akkor igazságtalan volt. A magyaroknak meg és el kellene ismerniük a tudatos magyarosítási, beolvasztási politikájukat, amiért utólag akár bocsánatot is kellene kérni, a románoknak pedig el kellene ismerniük, hogy igazságtalan békét kényszerítettek ránk. Nagy kérdés persze, hogy ezen elismeréseknek légkörjavító hatásukon kívül van-e gyakorlati következménye. A román beolvasztási politika számára hosszabb idő állt rendelkezésre és durvább eszközökkel is élt, azaz a magyar népesség földrajzi elhelyezkedésére hivatkozva ma területi igényt már nem lehet alátámasztani. A magyar politikai nyomásra bekövetkezett és az emellett létező természetes asszimiláció sem fordítható vissza. Amit viszont mind Magyarországnak, mind Romániának meg kell tennie, az épp a még létező kisebbségek megmaradásának, szülőföldjükön való boldogulásának elősegítése.

Egy kiegészítő megjegyzés még kívánkozik ahhoz, hogy a románok „igazságtalan békét kényszerítettek ránk”. A békét voltaképp a nagyhatalmak kényszerítették ránk magyarokra és a románokra is. Visszavágták az abnormális román ambíciókat, amelyek a Tiszáig nyúltak volna előre, de így is mélyen belevágtak a tömbmagyarságba. E hatalmak soha nem fogják korrigálni lépéseik következményeit, és saját kisebbségi problémáik okán nem hívei egyátfogó és kötelező nemzetközi egyezmény adta védőernyőnek sem.

Surján László


 
instagram wordpress download burun estetiği ElektronikSigara hacklink elektronik sigara hacklink satış