Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Fejbe kólintó tájékozódás Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Kultúra rovat
2017. September 10.

Kabdebó Lóránt

Fejbe kólintó tájékozódás

Hogyan éltünk benne a korban, akik részesei voltunk a rendszerváltásnak. Mit tudtunk és főleg mit nem tudtunk tetteink hátteréről. Erről gondolkozik Füzi László emlékezéseinek újabb kötetében. Mit értettek meg általában a „kortársak” a mindenkori életből, történelemből, amit ők is éltek és tetteikkel kiteljesítettek. Merész, bátor vállalkozás. Ezt méltatom a Magyar Idők 2017. szeptember 9. szombati számának Lugas mellékletében.

 


A cikkre kattintva olvasható méretet kapunk

Fejbe kólintó tájékozódás
(Szemtanú a rendszerváltás idején)

Füzi László könyvéből semmi tárgyi újdonságot nem tudunk meg élete kettévált történetéről, semmi olyat, ami mindnyájunk életét így-úgy hasonlóan ne határozta volna meg – mégis, amiként mindezt végiggondolja, a legmerészebb írásokkal vetekedhet emlékirodalmunkban. De talán a világirodalomra is kiterjeszthetem mindezt. Hazánk egyik legtöbbet olvasó embere, aki tájékozódási igényében mégis kimondja: nem tudok semmit, nem értek semmit. Pedig egy életen át legjobb szándéka szerint tette, amit leginkább szeretett, és ma sem változtatná meg, ha tehetné sem, a múltját. Mi történt hát vele? De kérdezhetném: mi történt velünk, mindannyiunkkal.

Le meri írni: Bécstől pár kilométerre nőtt fel, és soha nem gondolta, hogy eljuthat valaha – még csak nézőként se – abba a másik világba. Tanult nyelveket, lelkesedés nélkül, rosszul iskolázva. Ami fontos könyv a világirodalmat és gondolkozást illeti, megkaphatta magyarul is. Az értelmiségi elit alkotás helyett fordításra kényszerült. A második világháború kitörése óta ezzel aranyozódott a kalicka. Majd a késő Kádár-korban a „veszélyesebb” szövegek is elérhetővé váltak becsempészéssel. Ebben kényszerültek gondolkozni a legbrilliánsabb szellemek és a mindennapi emberek egyként. Még Szentkuthy Miklós szerteágazó fantáziavilága is bezártan élt utóbb ebben a foncsorozott ketrecben. Legkedvesebb kultúrája, a spanyol barokk már nem érzéki tapasztalat nála sem: „szép albumokból néztem ki”. Ezt a bezártságot gondolja végig ez a könyv.

Füzi László két példakép-mesterét, az ennek ellenében tájékozódó Németh Lászlót és Bibó Istvánt is a „semmit sem értünk” tapasztalata fogja járomba. Amikor Németh László atyai barátsága megérintett, akkor fogalmazta a Füzi idézte tájékozódási magatartás-normát: „A derű a szellem uralma a lelken; az objektívé a szubjektíven.  Ez a derű nem azt jelenti, hogy az embernek jó kedve van, vagy hogy jól megy a sora, hanem hogy akármennyi ok lenne a nyögésre, s akármilyen Jóbot csinál a sors belőle, ő megvédte a külső csapások s önnön hajlamai ellenében, amit az embernek, amíg képes rá, meg kell védeni.” Ekkor fejezi be Németh László az Irgalom végső fogalmazványát, kapcsolódik Füzi László az ország egyik legjobb folyóirata, a Forrás szerkesztésébe, én pedig ekkor kezdem egy nemzeti klasszikus, Szabó Lőrinc életművének feltárását. Németh László nekem írt szavaival: „a kritikus pályája a tehetsége mellett elsősorban a szegődésétől függ – hogy mire teszi fel magát.”  Szóval tettük, amit kellett. Füzi László pedig ott volt, ahol kellett, Lakitelektől Kirgíziáig tudott mindenről, amiről értesülni lehetett, és utal is ma ezekre. Tájékozódni akartunk, de a tájékozódás csak fejbekólintott. És ki meri közülünk kimondani, amit valaha Kassák fogalmazott meg a maga evangéliumi útján: „én láttam párist és nem láttam semmit”? Füzi László most ezt ismételgeti szemtanúként, több száz oldalon. Hogyan? Számvető hajlama a hiányokból táplálkozhat. Montázst szövök belőle, én is mondhatnám, de azt hiszem minden „kortárs” ugyanezt ismételhetné a történelem egészében. Ha merné kimondani.

Mennyire szabad a mindennapjaiban, ezen tűnődik. Nehéz bevallania, hogy napi kényszerek viszik előre, betáblázott napok, hetekre előre lefoglalt időpontok, állandó küzdelmek a megélhetésért, a napi létkörülmények bebiztosításáért, küzdelem, néha magáért a munkáért. Azt gondolja, ha egyetlen pillanatra sem tud kilépni abból, amiben él, valóban nem is szabad. Tudja, egyetlen pillanatra sem tud kilépni abból, amiben benne él. Azt mondja, akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, akkor, amikor a rendszerváltás történetét szeretné elmondani, cserbenhagyja emlékezete, így mindaz, amit abban az időszakban átélt, elemeire esett szét. Bár akkor semmi másról nem volt szó, mint az átalakulásról, a változásokról, az új idők kihívásairól, távlatos jövőképet senki nem vázolt fel, annyi minden történt velük és körülöttük, hogy a jövővel nem is tudtak foglalkozni, mindig az előttük álló kérdések kötötték le őket. Ki mondja meg, hogyan történik a történelem, s hogy a történelem formálásában mi az emberek szerepe? A nyolcvankilenchez vezető emberi küzdelmek, vállalások nem voltak fölöslegesek, még akkor sem, ha egyes modellek megteremtői ezekről semmit nem tudtak.

Mintha Ninive és Palmyra sokszor szétlőtt romjai között sétálnánk. És közben tudjuk, ezekben épült történelmünk és kultúránk.

 (Füzi László: Az idő keresése, Pesti Kalligram Kft., Budapest, 2017., 476 oldal. Ára: 3990 forint)

   
A borítókra kattintva olvasható méretet kapunk


 
instagram wordpress download burun estetiği hacklink elektronik sigara hacklink satış