Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Megértés, szeretet Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2017. September 1.

Surján László

Megértés, szeretet

Remélem soha nem lesz olyan bíróság, ahol egy nő megerőszakolásának perében enyhítő körülménynek veszik, hogy az áldozat túlságosan vonzó. Az áldozattól sem várom el, hogy az első sokk után magába nézve feltegye a kérdést: nem volt-e a kelleténél kihívóbban öltözve. Megvetem, elutasítom ezt a gondolkodást.

Most mégis, mutatis mutandis, valami hasonlóra készülök. Gabriel Andreescuval való levélváltásom[1] egy fontos gondolatot hozott a felszínre: Andreescu úgy látja, hogy 1918-ban az akkori Erdély lakosságának többségét jelentő román közösség diszkriminált státusza megszűnt. Ami azt jelenti, hogy volt minek megszűnnie. Erre első körben úgy válaszoltam, hogy ezzel kapcsolatban nagyon sok munka vár ránk, mert a magyar közvélekedés ezt a diszkriminált státuszt egyszerűen nem hiszi el.

Ekkor került elém Octavian Goga Nálunk c. versének Kányádi Sándor féle fordítása, amit a Korunk-ban megjelent formában ide másolok.

 

Mintha Ady írta volna, ez volt első gondolatom. De Goga írta, s 1905-ben. Íme egy irodalmi bizonyíték, hogy az erdélyi románság nem volt boldog, mai szóval diszkriminálva érezte magát. A Kányádi fordítás 1966-ban jelent meg. Ízlelgetve a sorokat, átérezve a sorsunkat, akár Kányádi is írhatta volna. Mondjuk épp hatvan évvel Goga után. Csak mások bánatát hordozta a vén Maros akkor és másokét most.

Ady, Kányádi – ezek csak az én beleérzéseim. De volt valaki, aki ki is mondta, hogy akár ő is írhatta volna ezt a verset: Wass Albert. „Volt életemben egy román költő, akinek tehetségét különösen nagyra becsültem és nagyra becsülöm még ma is. Neve Octavian Goga. Úgy éreztem már fiatal koromban, hogy verseit én is megírhattam volna és ő is megírhatta volna az enyimeket.”[2] Wass Albert le is fordította ezt a verset. „Tizenhét éves voltam akkor, hetedik gimnazista a kolozsvári református kollégiumban. Fordításomat felolvastam az önképző kör gyűlésén. Utána Kovás Dezső igazgató úr behívatott az irodájába és ezeket mondta: „Goga fordításod alighanem kiváló, mivel költő vagy magad is. Az írás azonban ma politika is, és vigyáznod kell arra, hogy mit írsz, mert a magyar román kérdésnek útvesztője is van.”

Amikor Észak-Erdély visszatért, erdélyi magyar fiatalok egy csoportja Wass Albertet Goga iránti elismerő szavaiért és ennek a versnek a lefordításáért hazafiatlansággal vádolta. Hiszen ez a vers többek szerint azt bizonyította, hogy a román nép Magyarországon elnyomás alatt szenvedett, súlyos elnyomás alatt. Aki magyarként ezt elfogadja, szerintük hazafiatlan. Pedig nem az érzelmeknek, hanem a tényeknek kellene dönteni. Hogy volt-e, s milyen fokú elnyomás vagy sem, a történészek tisztje kimondani. Hogy a románok úgy érezték, hogy volt, azt ennek a versnek az elolvasása után megkérdőjelezni nem lehet.

Elnyomás? Diszkrimináció? Meghatározásra váró kifejezések. Ezeknél engem jobban érdekel valami más. A gőgösség.

Ady Endre a Nyugat 1913. évi 10. számában Oktávian Goga vádjai [3] címmel írt egy cikket. Hogy mik voltak akkor a vádak, a cikkből nem derül ki, s ma már voltaképp mindegy. Nem mindegy azonban Ady válaszának ez a része: „ …Magyarország egy kicsit mindig Európával élte az életét, a keresztes hadjáratokon, protestantizmuson, franciás forradalmon keresztül egészen a szocializmus testes, izmos való valóságáig. Szerencsénk vagy átkunk: nemcsak keresztül-kasul hatott, de át- és áthasogatott bennünket a legnagyobb civilizációk minden kilüktetése. Nem mondom, hogy elképzelhetetlen, de egyelőre szédítően nagy, színesen gazdag a mai románságnak a mi intellektuális kultúránk, főképpen pedig vakító, tehát bosszantó is.” Ahogy az osztrák lenézte a barbár magyart, úgy nézi le Ady az európai kultúra magasáról a balkáni románt. Ezt a gőgöt megérzi, aki felé irányul, s ezzel hatástalanodnak azok a gyönyörű gondolatok is, amelyek ebben az idézett Ady cikkben is olvashatók: „…nemesen meg kellene becsülnünk egymást, szomszédoknak a Földön s lelkeink útirányában, de ehhez megértés is kell, s amaz ócska, kompromittált, bizonyos szeretet.

Attól tartok, hogy a megértés és a szeretet hiányzott Adyból is, Gogából is. S ami ennél is nagyobb baj, hiánycikk még ma is. Nem is lesz könnyű beszerezni, a trianoni erőszak után még száz évvel sem. Pedig nemesen meg kellene becsülnünk egymást, szomszédoknak a Földön s lelkeink útirányában, de ehhez megértés is kell, s amaz ócska, kompromittált, bizonyos szeretet. 

 


[1] http://chartaxxi.eu/centenariumok-evadja-1918-1920/
[2] http://www.wassalbert.eu/wasalbert/irasai/goga_es_en.pdf
[3] http://epa.oszk.hu/00000/00022/00128/04175.htm

 
eskişehir escort kayseri escort ankara escort ankara escort ankara escort
instagram wordpress download burun estetiği hacklink elektronik sigara hacklink satış