Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Kisebbségek (üldözőinek) Kánaánja Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2017. August 28.

Kisebbségek (üldözőinek) Kánaánja

Balogh Levente, nem minden rosszmájúság nélkül a kisebbségek Kánaánja címmel tüntette ki Romániát. Ebben a Kánaánban alighanem éles támadást váltana ki román oldalról az a kijelentés, hogy a román kormány minden erejét és energiáját latba veti annak érdekében, hogy az ország közel 1,3 millió polgára ne érezhesse magát otthon a saját szülőföldjén, és ne lehessen az ország többségi lakosságával azonos jogú polgára.

Az ilyen mondatokra szoktak azzal felelni, hogy ugyan mit akarnak még a magyarok, vannak iskoláik, még egyetemük is, vannak templomaik, pártjaik, parlamenti és önkormányzati képviselőik, polgármestereik, minisztereik, államtitkárjaik is, ha épp úgy fordul a politika. A jogaikat leíró törvényekkel akár Dunát is lehetne rekeszteni.

Igen ám, de ha a folyórekesztésre azokat a kisebbségi jogszabályokat használnák, amelyeket meg is tartanak, akkor a képes beszédet folytatva, egy vékonyka csermelyt sem lehetne elrekeszteni egy pillanatra sem.

Többség és kisebbség viszonya soha nem felhőtlen, s különösen nem az, ha olyan történelmi körülmények között kényszerültek kisebbségi helyzetbe emberek, mint a Kárpát-medencében a magyarok 1920 után. De a most folyó próbálkozás, hogy az európai polgárok kikényszerítsenek az unió döntéshozóiból egy számukra biztonságot adó, nemzetközileg ellenőrizhető és megmaradásukat garantáló rendelkezéssorozatot, nemcsak a magyarokat érinti. Úgy tartják, a földrajzi értelemben vett Európában 100, az unió területén legalább 40 millió ember él kisebbségben. Létezésük adottság, megmaradásuk része Európa sokszínűségének. A többségiek kétszínűsége viszont egyrészt hangosan vallja a többszínűség fontosságát, másrészt néhány országban mindent megtesz, hogy az etnikai kisebbségiek eltűnjenek a területéről.

Lehet-e népírtásnak nevezni ezt a folyamatot? Általában brutális, az emberi életet megszüntető folyamatot nevezünk népírtásnak. Az elmúlt száz évben erre is akadtak régiónkban próbálkozások, nem jártak teljes sikerrel. Az oktatás körüli fondorlatok, az ipari fejlődéshez kapcsolódó városfejlesztések és sok más praktika azonban alapjaiban változtatta meg az elmúlt száz évben régiónkban az etnikai arányokat. Itt a népírtás lágyabb változata.

A bukaresti kabinet az Európai Unió Bíróságán támadta meg az Európai Bizottságnak a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését rögzítő határozatát – vagyis jogi eszközökkel próbál elkaszálni egy kisebbségi jogvédelmi civil kezdeményezést. Mint ismeretes, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által benyújtott kezdeményezés nyomán – amennyiben sikerül egymillió támogató aláírást összegyűjteni – az Európai Unió elvileg rákényszeríthető lehet arra, hogy uniós szinten vezessen be kisebbségvédelmi szabályozásokat. Amit Bukarest a jelek szerint nagyon nem akar. A román álláspont szerint ugyanis a kisebbségi ügyeket meg kell hagyni tagállami hatáskörben – mégpedig azért, mert nagyon nem szeretné, ha Brüsszel vagy bármilyen más hatóság érdemben számon kérhetné Bukaresten az őshonos magyar közösség jogai elleni sorozatos támadásokat. Románia a kisebbségi ügyeket a Ceauşescu-érában lefektetett „haladó” hagyomány értelmében kizárólagos belügyként próbálja beállítani – ami annak fényében, hogy Bukarest számos, kisebbségvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményt aláírt és ratifikált, meglehetősen furcsa álláspont. Igaz, az azokban foglalt előírások jelentős részét következetesen nem tartja meg, és amíg nincs hatékony módszer arra, hogy ezt számon kérjék rajta, addig minden bizonnyal folytatódnak a támadások a magyar anyanyelvhasználat és a magyar nyelvű oktatás ellen. Amennyiben a Minority SafePack sikerrel jár, akkor kialakulhatnának a számonkérési mechanizmusok is, hiszen egy uniós szintű jogszabály be nem tartása kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után. Ezt szeretné Románia elkerülni, ezért próbál megelőző csapást mérni a magyar közösséggel szembeni román asszimilációs törekvések megakadályozására alkalmas kezdeményezés ellen. Ami meglehetősen furcsa hozzáállás egy önmagát a kisebbségek Kánaánjaként beállítani akaró ország részéről. Ha Romániában valóban modellértékű a kisebbségpolitika, akkor nincs miért félnie semmiféle nemzetközi ellenőrzéstől. Persze Kisebbségi Modellértékiában annyira jó a kisebbségek helyzete, hogy például a legtermészetesebb dolognak számít, ha az ország egyik legnagyobb egyetemének történész végzettségű rektora uszít a magyarok ellen, amikor egyrészt kijelenti: nincs helye az országban annak, aki nem akarja megünnepelni a szülőföldje idegen uralom alá kerülését. Másrészt azon ügyködik, hogy „történelmi érvekkel” indokolja az indokolhatatlant, vagyis azt, miért nem tartja be a román állam az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban a leendő kisebbségi közösségeknek az önrendelkezés témájában tett ígéreteket.

A magyar jogkövetelések elleni alattomos román küzdelem egy másik frontján is szintet léptek. A magyar igények lejáratását már évek óta annak a hazug propagandának a sulykolásával próbálják elérni, hogy a magyar többségű megyékben „elnyomják” a románokat, sőt elüldözik őket onnan. Az ezen propaganda fő helyszínének számító marosfői nyári egyetem résztvevői immár nem csupán a vélt elnyomás ellen kérnek védelmet, de záró nyilatkozatukban olyan ügyekbe is beleszólnak, amelyekhez semmi közük: a magyar intézményektől, egyházaktól és magánszemélyektől a trianoni diktátumot követően, illetve a kommunizmus idején elorzott, majd 1989 után visszaszolgáltatott ingatlanok újraállamosítását követelik. Vagyis miközben a saját „kisebbségi jogaik” védelmezését kérik a román kormánytól, azt követelik, hogy semmizzenek ki jogos tulajdonából egy igazi nemzeti kisebbséget.

A küzdelem tehát több fronton zajlik, és a siker többek között attól is függ, hogy a románok vagy a magyarok megítélése jobb az illetékes nemzetközi fórumokon. Ennek fényében érthető Teodor Meleșcanu román külügyminiszter váratlan bejelentése, miszerint Románia hajlandó közel kétezer menekültet befogadni. Hiszen ezzel jobb pozíciót harcolhat ki magának a migrációs válsággal szemben következetesen tehetetlennek mutatkozó, és tehetetlenségét pótcselekvéssel, a bevándorlók kvóta szerinti szétosztásával leplezni akaró uniós bürokrácia berkeiben, mint a kvótákat elutasító Magyarország. Mert mit számít plusz kétezer muzulmán migráns, amikor egyrészt Romániába jóformán a kutya sem akar jönni, másrészt, ha mégis összejön ez a szám, még mindig megéri befogadni őket, ha ezáltal Brüsszel szemében a magyar anyanyelvhasználatot, feliratokat és jelképeket üldöző, magyar oktatási intézményeket vegzáló Bukarest számít majd „jófiúnak” a mindig renitenskedő magyarokkal szemben?

(Ez az írás plágium volna, ha nem vallanám be a forrást, amelynek szövegébe fűztem a magam gondolatait: https://kronika.ro/velemeny/amikor-a-kisebbsegek-kanaanja-raront-a-kisebbsegi-jogokra)

[Surján László]


 
instagram wordpress download burun estetiği hacklink elektronik sigara hacklink satış