„Akik
Magyarországot támadják, azok követnek el jogsértést”
„Nagyon
is” – ez volt a válasza Bernd Posselt német (CSU) európai parlamenti
képviselőnek a Lánchíd Rádió Magyarok című műsorában feltett kérdésre, hogy
hisz-e a magyar kormányban.
–
Ön is részt vett múlt szerdán az Európai
Parlament plenáris vitáján, és fel is szólalt Magyarország védelmében a
kisebbségekkel kapcsolatban.
–
Valóban, három pontot vetettem fel egy rövid hozzászólásban. Egy retorikai
kérdést intéztem a liberális frakció vezetőjéhez. Először azt kérdeztem
Verhofstadt úrtól, hogy tisztában van-e azzal, hogy Magyarországnak van a
legjobb kisebbségi törvénye Európában, míg néhány alapító tagországnak
egyáltalán nincs ilyen. Másrészt megkérdeztem, hogy tudja-e, hogy az EU alapjogi
chartája jogilag a magyar alkotmány része, míg például Nagy-Britannia kivonta
magát alóla. Illetve érdeklődtem: tudja-e, hogy hány kötelezettségszegési
eljárás folyik az Európai Unióban, hogy ez teljesen normális Németországgal,
Franciaországgal, vagy más országokkal szemben. Nem csinálnak ekkora ideológiai
cirkuszt belőle. Rendszeresen vannak ilyen eljárások, és ezért teljesen
abszurdnak tartom, hogy ezt ilyen cirkusszal körítették.
–
A magyar lakosságnak most lehetősége volt a
televízióban nyomon követni a vitát, és tudja, mi sokáig sokat gondoltunk az
Európai Unióról, sokat reméltünk attól a fajta demokráciától, amelyet az unióval
kapcsolatban feltételeztünk. És most a plenáris ülést nézve, többen érezhették
úgy, hogy biztosan van valahol a világban egy fasiszta, nacionalista ország,
amelyet történetesen szintén éppen Magyarországnak hívnak, mert az biztos, hogy
nem a mi hazánkról beszélnek.
– Ezt a
felfogást nem szeretem, Magyarország őszinte barátjaként mondom, nem szabad azt
gondolni, hogy az Európai Unió egységes egész. Tudja, Magyarország a
szocialisták alatt egészen másfajta politikát folytatott, mint most, és az
EU-ban, illetve az európai intézményekben is különböző vélemények léteznek,
nincsen olyan, hogy az EU, hanem vannak a baloldaliak, illetve jobboldali
csoportosulások, és ezeknek különbözik a felfogásuk. Nem szabad ezeket egy kalap
alá venni. Az Európai Unió ugyanolyan politikai színtér, mint bármelyik másik,
ott van a község, aztán a régió, majd az állam, és végül az európai szint.
Teljesen normális, parlamentáris, hogy valaki kifejti a véleményét, más pedig
ellentmond. Ugye Verhofstadt úr elmondhatta a saját véleményét, ami egyébként
teljesen abszurd, de én válaszoltam neki, és sokan mások is, tehát a politikai
táborok szerint különbséget kell tenni az EU-ban.
–
Ugye valójában három kötelezettségszegési
eljárásról kellett volna szólnia a vitának?
– Na ez
az, amit külön kell választani, és nagyon nem helyes, hogy így összemosták egy
ideológiai cirkusszal, amiről beszéltem. Tudja, Németországnak és
Franciaországnak minden évben vannak kötelezettségszegési eljárásai, más
országoknak is, talán erről nem tudnak a magyarok. Teljesen normális, hogy a
tagországok törvényeinek kompatibilitását az európai törvényekkel megvizsgálják.
Ez egy teljesen normális eljárás, és ha valami nem kompatibilis, akkor
egyszerűen megváltoztatják, és ezt Orbán Viktor az ülésen kristálytisztán
megfogalmazta. Azt mondta: itt három konkrét ügyről van szó, na de erre jött a
nagyon jellemző baloldali reakció Verhofstadt úrtól és Svoboda úrtól. Mindketten
azt kezdték replikálni, hogy nem a paragrafusokon van a hangsúly, hanem a
szellemen, mely mögötte van. Na, ezt hívom én ideológiai cirkusznak.
–
Ideológiai háború dúl az európai parlamenten
belül, és most Magyarország felett vívták meg a csatát?
– Igen,
azt hiszem, igen. Viták mindig is voltak, és valószínűleg lesznek a jövőben is.
Nagyon tetszett, hogy Orbán Viktor milyen nyugodtan és tárgyilagosan magyarázta
el, hogy ez az én véleményem, és a mi véleményünk is egy európai vélemény.
Lehet, hogy jelenleg kisebbségben vagyunk, bár ez sem biztos, de akkor is egy
legitim európai vélemény. Ez a lényeg! Tudja, én megértem, hogy néhányan dühösek
a jogtalan támadásokért, de nem szabad általánosítani. Nem az EU, hanem az
európai baloldal, mely pillanatnyilag csekély többséget élvez, amely ideológiai
támadásokat folytat.
–
Nagyon csodálkoztam, hogy európai parlamenti
képviselők, komoly emberek bátran felállnak, és véleményt mondanak egy kormány
tevékenységéről, alkotmányáról, az országban zajló folyamatokról úgy, hogy nem
jártak itt, nem olvasták az alkotmányt. Nem beszélgettek magyar emberekkel,
esetleg találkoztak olyan újságírókkal, akiknek kormányellenes véleménye van, és
ilyen félinformációk, egyoldalú vélemények alapján vontak le hangosan
következtetéseket.
– Látja,
ezt teszik mindig az ideológusok. Az egyik legeklatánsabb példa, hogy az egyik
legnagyobb német napilap megírta, hogy kihúzták a köztársaság szót az
alkotmányból. Tényleg, nem az első mondatban szerepel, csak a másodikban, vagyis
manipulálnak. Ez visszataszító.
–
Orbán Viktor egyértelműen kimondta, hogy
mindhárom vitatott kérdésben kész a kompromisszumra, ha kell, hajlandó
változtatni. Mit tehetne még a kormány?
– Azt
gondolom, nagyon helyesen viselkedik. Nem hagyhatjuk, hogy három különböző
dolgot összekeverjenek. Itt van ugye a kötelezettségszegési eljárás, amilyen,
mint már említettem, más tagországok esetében is gyakran előfordul, vagyis a
komisszió majd megvizsgálja, hogy az adott törvény egyezik-e az európai joggal,
és ebben a kérdésben Orbán úr ugye abszolút kompromisszumkész. Másfelől
politikai kritikát fogalmaztak meg a magyar kormánnyal szemben, amiről megint
azt kell mondanom, hogy szintén legitim. Nem várom el senkitől, hogy lelkesedjen
azért, amit Orbán úr mond. Én például szintén nem voltam elragadtatva attól,
amit a spanyol szocialista miniszterelnök, Zapatero a családról mondott, hanem
inkább megrökönyödtem, szerencsére már leváltották, de ez attól még egy legitim
politikai nézet. Az embernek lehet ilyen, vagy olyan véleménye, ez így van
rendjén. A harmadik, amit én következetesen ideológiai cirkusznak nevezek, az,
hogy annak érdekében, hogy egy bizonyos ideológiát megszilárdítsanak, célzottan
hazugságokat terjesztenek. Na ez az, ami abszolút elfogadhatatlan, és
rettenetesen zavar.
Természetesen a gazdasági válság gondjait is rendbe kell tenni, és ott is
érthető, ha a különböző államok véleménye nem egyezik. Például Merkel asszony és
Monti úr jó barátok, Németország és Olaszország jó kapcsolatban vannak, de amit
Monti követelt, vagyis hogy kétszerezze meg a hozzájárulását Németország a
védőhálóban, ezt elutasítja a német kormány. Ez is érthető nézetkülönbség.
Nálunk úgy mondják, a templomot a faluban kell hagyni, és ami nekem tetszik az
Európai Néppártban, és mégiscsak mi vagyunk a legerősebb frakció az Európa
Parlamentben, nincs abszolút többségünk, de miénk a relatív többség, szóval hogy
igen egységesek vagyunk Magyarország támogatásában. Szeretném kiemelni a frakció
vezetőjének szerepét, a francia Joseph Daul nagyon bátran támogatja a magyar
kormányt, hogy tegye a dolgát a parlamentben. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek
kritikák, de azt hiszem, nagyon tisztességes a támogatás.
–
Ha jól értem, akkor Ön hisz a magyar
kormányban.
– Nagyon
is. Én elolvastam az alkotmányt, írtam is róla. A magyar alkotmány az egyik
legjobb és legmodernebb alkotmány Európában az emberi jogokat, a kisebbségi
jogokat, a bioetikát illetően. Ugye azzal támadják, hogy a családról alkotott
kép nem tetszik egyeseknek, na de egyértelműen benne van az EU alapjogi
chartájában, hogy a házasság és család definícióját maguk az egyes tagországok
határozzák meg. Vagyis Magyarország nem tett mást, mint hogy alkalmazott egy
érvényben lévő európai jogszabályt, és akik ez ügyben Magyarországot támadják,
na éppen azok követnek el jogsértést.
Horváth Ágnes
Lánchíd Rádió
2012. január 26.
|