Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
MTI
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Szondi György bolgár tükre Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Kultúra rovat
2010. October 10.

Kabdebó Lóránt

Szondi György bolgár tükre

…s csupán, akár vérzõ

sebek, a rózsák

sétálnak a kihalt utcákon

             Sztefan Gecsev: Után

Mielõtt megkaptam ezt az igen izgalmas és meggondolkodtató kötetet, fordítója-szerkesztõje megkérdezte email-en: érdekel-e a bolgár irodalom. Csak igenlõ válaszomra küldte meg nagy gyorsasággal a könyvet. Majd még egy hét se telt el, máris rákérdezett, milyen hatással volt rám. Sajnos akkor nem tudtam megválaszolni kérdését, elhúzódott egy tanulmány megírásának ideje, aztán meg következtek a felgyûlt kritika-adósságok. Persze közben mindig olvastam egy-egy részt belõle. Bárha még mindig nem értem formálisan a végére, mégis úgy érzem, „összeolvastam” annyira a szövegeket, hogy változtathatatlan véleményem már kialakulóban van az elolvastak után.

 
A borító-oldalakra kattintva olvasható méretet kapunk!

Nem neveket, írókat emelek ki a könyvbõl, ahogy Szondi sem tudós jegyzetekkel ellátva adta közre a szövegeket. Önhatalmúan vágott, emelt ki részleteket régmult és kortárs dokumentumokból, beszélyekbõl, regényekbõl. Nem a protokoll szerint, de nemzetimagológiai szempontból válogatva. Valami rettenetesen furcsa kép marad a szövegek áttekintése után összbenyomásként. És szerfelett érdekes. Ajánlásra méltó könyv.

Amikor tíz éve, a Szabó Lõrinc centenárium alkalmából elõadásra hívott Szófiába, napra pontosan ugyan abban az évszakban vitt el engem a rilai kolostorba, amikor valaha Szabó Lõrinc is meglátogatta a ma már a világörökség részeként õrzött egyházi épületegyüttest. Nagy László versben, Szabó Lõrinc prózai útirajzban, jómagam pedig a látvány hatására megborzongtunk: a falra festett ördögök látványától. Valami groteszk és paradox van bennük. Mint ahogy Bulgáriát magamévá olvasom e könyv során. Az akkori három napra emlékezve, és most Szondi könyvének szemezgetése közben.

Leszállok a repülõrõl, mediterrán tavasz. Csomagjaimat még le se pakolhatom, hajcsáról Gyurka, megyünk fel a hegyre. Mint Miskolcnak az Avas, vagy Pestnek a Gellérthegy, ott magasodik Szófiában a Vitosa. Csak hát sokkal nagyobb, komolyabb hegységként. A márciusközépi koranyár ellenében tél és jég. Csúszkálok, nem egyszer gyakorlatlanul négykézlábra ereszkedve. Aztán visszautazás elõtt a fekete kolostor a hegy tövében már nem is borzaszt meg. Megéreztem a hely szellemét. A mélységesen groteszk valóságot és a paradox mediterránt. Mintha egy archaikus dosztojevszkiji világban járnék, mely barbárabb, kegyetlenebb valóságként éled meg a könyv lapjairól. A szónak nem bántó, hanem antropológiai értelmében primitív szerkezetében mutatkozik meg ez a világ.

[Egy pillanatra idézem Szabó Lõrincet, egy hasonló március idusa táján megélt tavaszi látomást: Már mögöttünk a Vitosa, Szófia házi Tátrája, a hó nagyrészt elolvadt, hiszen csaknem Rómával egy magasságban járunk. A nap kibújik, a füzek és nyárfák zöldes árnyalata tavasziasan megélénkül, amott viszont még pokróccal letakart tehén szánt. Bedekkerekre és Griebenekre bízom (noha már úgyszólván sehol se kaphatók), hogy ismertessék a rilai kolostor épületeinek és kincseinek csodálatos és groteszk egyvelegét. Egyes részei a XIII. századból valók; a vénséges bástyatorony mellett ördögök lovagolnak a bûnösök hátán a kápolna szivárványtarka falain. Bent gyönyörû, faragott, aranyozott oltár. Egyébként mintha a debreceni kollégium minden irányban kitágított, bizánci és mór stílusban átképzett udvarán állnék. Ámuló kíváncsisággal hagyom el Rilát: ha már itt, még Európában, ilyen csodákat látni, milyen lehet egy indiai szerzetesváros? Láttam a Vitosa-hegynek, Szófia házi Tátrájának tövében azt a sokszáz éves kis fekete templomot, ahová Eleána Tzaritzát temették: egyik-másik arc még ott is olyan frissen nézett ránk a falról, mintha a velünk volt hölgyeket tükrözte volna! – Ezt a Szabó Lõrinc-i pillanatot idézte elém tíz éve Szondi György, valahogy magam is ebbõl indultam ki midõn most ezt szövöm tovább a könyv olvasása közben.]

Mintha minden a feje tetején állana. DE ott éppen a helyén lenne. Itt még a költõ is arról álmodik, hogy atomtudományával kiszabadítja jégpáncéljából a sarkvidéket, virágzó televényt hoz létre, fogadja az új népvándorlást. Csakhogy közben a föld addig virágzó részeit özönvízzel pusztítja el ez a különös varázslás. „Ma jó kedvem kerekedett / hát fejembe vettem, / hogy teszek egy atomkísérletet”. Ilyen a jókedv? Nos Radoj Ralinnak ez a verse (Jégfosztottan) ennek az egész Szondi-féle látomásnak a mottója lehetne. Ilyenek a „bolgár szavak és színek Szondi György közvetítésében magyarul”. Amint azt a könyv alcíme mondja.

Nehéz lehetett bolgárnak lenni ezen a félvad, nagyhatalmak tiporta balkáni térségben. Carigrádnak nevezték a fõvárost, a valahai Bizáncot, Konstantinápolyt, Sztambult. Különösen amióta az a török birodalom fõvárosa lett. Ide hozzák a foglyokat, az ellenállókat, a nép egyszerû fiait is. Mi ismerjük az Egri csillagokból, Gárdonyi regényébõl a nagyúr, Török Bálint rabságát. De a bulgárok számára ez mindennapi börtönlétet jelent. Az évszázados uralmat, amely valami szörnyû, valóban ördögi megszállottságát jelenthette a népnek.

Mi is ez a groteszk ördögiség? Az õsi, trák világ és a bolgár cárságok helyén egyszerre csak a világ legkorruptabb hatalma lesz úrrá (na, korruptságban azóta támadtak vetélytársai!). A fanarióta görög dragománok (tolmácsok), papok kétszínûsége, a martalóc-létre kényszerülõ hajdúk (bolgárok? törökök? olájok?), a falvakat állandóan zsákmányoló-felégetõ-megerõszakoló zsiványok, akik ellen a török tisztségviselõk nemhogy védelmet jelentenének, hanem további fosztogatási alkalmakat. Itt a legmélyebb vallásosság éppen a szenvedélyesen igazságot keresõ eretnekségbe csap át. Hiszen itt voltak a bogumilok fészkei hosszú századokon át. De itt nem „egyszerûen” rabolnak, fosztogatnak, hanem még hozzá perverz módon kegyetlenkednek is. A kirabolt család egyetlen életben maradt kisgyermekét nyársra húzzák, tûzön pirítják a fosztogatók.

Nem csoda, ha innen elvágyakoznak az emberek. De milyen groteszk formában. Mint a népmesében. A király beguríttatja a földgömböt, és végigpróbálják, hova is települhetnének át népségükkel együtt. Persze sehová! „Itt élned, halnod kell”. Tudjuk. De míg a magyar költõ patetikus szavakkal mondja ki a maga végszavát: „rendületlenül”, addig a bolgár író kiguríttatja a földgömböt a palota elé. Vigyázz, nehogy valakit agyon nyomjon! -- felkiáltással. És a tanácsnok kihúzza gyökerestül az elültetett fát, hogy megnézze: megfogant-e. És csodálkozik: az edényben nem tudott gyökeret ereszteni.

Most kérdezem én: mindez csak a Szondi György sajátos lelki alkatával kiválogatott szemelvények egybecsengése? Vagy valóban ennek a népnek a szemlélete, amellyel évezredeken át hegyei között megmakacsolta magát. És gyökeret is vert. Kivirágzott. Forradalmakat-szabadságharcokat vívott. Nagyhatalmaktól megalázottan annyiszor.

Szondi lelkét én ettõl elkülönbözõnek ítélem. Mert õ fényképeket is készített. Csodálatos szépségû mediterrán virágokat idéz elénk könyvében. Éppen talán ellenpontként. És a könyv egészének a szeretet -- persze szintén groteszk és paradox, mondhatni dosztojevszkiji értelmû -- szövegét emeli a fedlapjára. Mert ebben a szörnyû világban a szeretet adhat feloldást minden keresõ, mélységjáró kétségbeesésre. „Bulgáriában olyan kedves, sõt majdnem boldog a mártírok, történelmi alakok és szentek arca, mint sehol!” – figyeli meg Szabó Lõrinc. Állítás és kétségbevonás egyszerre. Mindenképp fõhajtás.

Lehet, hogy ez hasonul a szerkesztõ-mûfordító lelkületéhez is. Hiszen azt hiszem, õ, a magyarként is meggyötört lelkû hazafi újabban megválasztott jellegzetes szavával „mindigderûvel” tekint szét itthon is, kiadóként szinte a lehetetlenre vállalkozva folyóiratával és könyveivel. A Napúttal és a Napkúttal. Hasonló „mindigderûvel” keresi meg a távlatot, amellyel egy nép lelkét ideidézi olvasói elé. Hiszen „csak” egy életet szentelt erre a hivatásra. Elkötelezetten. Szakértelemmel. Megértõ szeretettel. És néha kellõ borzongással.




 
instagram takipçi instagram takipçi free followers for instagram instagram takipçi satın al instagram free followers free instagram followers instagram takipçi kasma instagram beğeni hilesi cheat follower for instagram instagram giriş instagram free follower instagram takipçi kasma instagram takipçi hilesi instagram beğeni hilesi instagram takipçi instagram giriş instagram takipçi satın al instagram free followers instagram free follower cheat follower for instagram free instagram followers free followers for instagram Ankara Escort Ankara escort Eryaman Escort Keciören Escort istanbul Escort Beşiktaş Escort beylikdüzü escort Ataşehir Escort Beylikdüzü Escort Beylikdüzü Escort Ankara Escort Ankara Escort Beylikdüzü Escort izmir Escort Bahçeşehir Escort http://www.ankaraal.com/ Kadıköy Escort Ankara Escort ankara escort İstanbul Escort Ataşehir Escort Taksim Escort Sincan Escort Çankaya Escort İzmir Escort şişli escort Kartal Escort Antalya escort Bahçeşehir Escort ankara escort Maltepe Escort Altyazılı Porno Kurtköy Escort Pendik escort sarışın porno Bakırköy Escort Ataköy Escort Halkalı Escort Bayan Şirinevler Escort Bayan Şişli Escort Esenyurt Escort Etiler Escort pendik escort Pendik Escort Eros Porno Kartal Escort Ataşehir escort Bostancı Escort türk porno Kadıköy Escort Anadolu Yakası Escort Kadıköy Escort Bostancı Escort Göztepe Escort acıbadem escort Kadıköy Escort Bostancı Escort bayan Ataşehir escort Şerifali Escort Tuzla Escort Şerifali Escort Pendik Escort Escort Bayan Kartal Escort Pendik Escort Kadıköy escort Pendik Escort Kartal Escort Kartal Escort Kurtköy Escort Pendik Escort sex hattı mersin escort bahis siteleri bedava bonus bedava bonus veren bahis siteleri
c99 shell hacklink hacklink al istanbul evden eve nakliyat hacklink Google